Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

B. Benkhardt Lilla – Fülöp András: A nemesládonyi római katolikus templom műemléki kutatása

m 36. SZENTÉLY FAL CEMENTPADLO SÍRKŐLAP DARABJA TÖRMELÉKES HABARCSOS MESZES SÁRGA AGYAGOS LAZA • SÖTÉTBARNA AGYAGOS SÁRGA AGYAGOS VILÁGOSBARNA, KAVICSOS VÖRÖSESBARNA, HOMOKOS. . CEMENTES ALAPOZÁS . MORZSALÉKOS FÖLD . AGYAGOS JÁRÓSZINT . TÉGLAMORZSALÉKOS . TÉGLATÖRMELÉKES, TÉCLAMOR7S ALÉKOS .KEVERT, SÁRGA BARNA AGYAG SÁRGA AGYAG JAUO.S7.INT MESZES, HABARCSOS ÉPÍTÉS! SZINT CSONTOKKAL KEVERT, TÖRMELÉKES, AGYAGOS [.AZA ALAPÁROK KELHEIMI LAPBURKOLAT HOMOKOS ÁGYAZÓHABARCS MORZSALÉKOS FÖLD AGYAGOS MESZES SÖTÉTBARNA AGYAGOS KEVERT KEVERT ( ÉP. TÖRM. ÉS CSONT ) VILÁGOS SÍRBKÁSÁS KOPORSÓ LENYOMATA KOPONYA KOPORSÓ DESZKA ÉPÍTÉSI CSÍK M. TÉGLABURKOLAT ALJA 32. MESZES ÉPÍTÉSI TÖRMELÉK 33. TÉGLATÖRMELÉKES 34. ERŐSEN MESZES 35. TÖRMELÉKES KÖVES 36. MESZES JÁRÓSZINT 37. BARNA AGYAGOS 38. TÉGL ATŐ RM F. I .ÉKES 39. VILÁGOSBARNA, AGYAGOS 40. SÁRGA AGYAG ALTALAJ 42. BARNA AGYAGBA RAKOTT KÖVEK 43. TÉGLAMORZSALÉKOS, AGYAGOS 44. SÁRGA, HABARCSSZEMCSÉS AGYAG 45. CSONTOKKAL KEVERT, SÁRGÁSBARNA FÖLD 46. VILÁGOS BARNA KEVERT 6. kép. A kutatóárkok összesített, kelet-nyugati irányú hosszmetszete, 2003 A MŰEMLÉKI KUTATÁS EREDMÉNYEI A középkori templomból, mint az a kutatás során kiderült, csak az egykori hajó és a torony maradt meg. (5-6. kép) A toronyalj északi és déli falazatában, továbbá az első szint mindhárom oldalában eredeti, a téglafallal egyidős résablakok találhatóak, melyek belső fülkéi fent félköríves tégla boltövvel zárulnak, káváik rézsűs kialakításúak. (7. kép) Az első szint negyedik, keleti oldalán a padlástérbe nyíló átjáró szintén egykorú a falazattal. A külső homlokzat kutatásakor megfigyeltük, hogy a földszinti ablakok kívülről kb. 13 x 93 cm-es résablakként jelennek meg. A nyugati oldalon lévő bejárat miatt ma már nem állapítható meg, hogy a toronyaljban is három nyílás volt-e, vagy esetleg alul nyugat felé nyitott lehetett. A torony falai a külsőn és a toronyaljban végzett vizsgálataink szerint kötésben vannak a hajó nyugati falával. A téglák méretei (27 x ? x 6,25,5 x ? x 6,6 és ? x 12,5 x 6 cm vastagok) és a kötőanyag (barnás kavicsos habarcs) mind az északi-déli, mind a nyugati hajófal és a torony esetében ugyanolyannak bizonyultak. A periódus román kori keltezését erősítette meg a déli bejárat előtt húzott 2. kutatóárokban tett megfigyelésünk, mely szerint a déli hajófal téglából készült alapozásában opus spicatum technikával rakott két téglasor jelentkezett, ez képezte az alapozás alját 128 cm-en. (8. kép) Mind az északi, mind a déli hajófalban, valamint a középső falpillérek előtt egy határozott függőleges elválás mutatta a román kori hajó észak- és délkeleti külső sarkát. Közülük az északinál különösen jól látszott a diadalívpillér levésett falcsorbázata, sőt az egykori, kelet felé néző lábazat is. Ez utóbbi arra utal, hogy a szentély indítása már a mai templombelsőben esett. A déli hajófalhoz csupán egy-egy tégla bekötögetésével kapcsolódott a déli diadalívpillér. A külső felület durván elsimított, barnás színű habarcsa csak csekély mértékben itt és egy-egy foltban volt megfogható. Az egykori szentélyzáródásra egyrészt a román kori északi diadalívpillér 7. árokba eső alapozásának részletes vizsgálatából következtethettünk. Az északi diadalívpillér alapozásának alja feltűnően sekélyen, -90 cm-en került elő, alatta már csak sárga agyag altalaj volt. Feltételezhetően a szentélynek is hasonlóan kicsi alapozása lehetett,