Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
B. Benkhardt Lilla – Fülöp András: A nemesládonyi római katolikus templom műemléki kutatása
nem volt nagykorú) ládonyi tulajdonlása már a nemzetség kései, Repcén túli birtokszerzéseinek eredménye. A 14. század első évtizedeiben eleinte a (Ludbregi) Csúz család ősei használták rendszeresen a Ládonyi előnevet. 25 1337-ben többször is hallunk Ládonyi Péter fiairól, 26 akik közül Jánost a történeti irodalom általában azonosnak tekinti Csúz János horvát bánnal (1357-1358); ő később kapta adományul a család névadó horvátországi birtokát, Ludbreget. 27 Ezek szerint az ő személyére lenne visszavezethető Pórládony másik elnevezése, Bánládony is. 28 A Ládonyi előnevet azonban párhuzamosan több különböző nemesi család is viselhette. így szintén 1337-ben Ládonyi Albert fia Pál királyi emberként működik közre egy jogi ügyletben, 29 ő azonban biztosan nem illeszthető bele a (Ludbregi) Csúzok családfájába. Bonyolítja a helyzetet a vasvári káptalan 1362-es oklevele. Ebben már Felső- illetve Alsóládonyi előnevet viselő nemesek ügyéről hallunk, 30 azaz ekkoriban már több Ládony nevet viselő falu is volt egymás szomszédságában. Számolhatunk tehát azzal, hogy ugyanazon család már szétköltözött tagjai különböző néven jelennek meg az oklevelekben, azaz csak akkor törekedtek nevük precíz megjelölésére, ha egymás közti ügyletet foglaltak írásba. 31 Nehezen eldönthető tehát, hogy az okleveles anyagban a 14. század végétől sűrűn felbukkanó Ládonyi család a fent említett személyek közül rokonságban volt-e valamelyikkel, s ha igen, ez a kapcsolat milyen szoros volt. 32 Végképp nem ismerjük a későközépkorban feltűnő Ládonyiak összefüggését a 13. században szereplő Ládonyi Balázzsal. 1395-ben Ládonyi Márton fia Simon és Mihály, másik részről Ládonyi Lukács fia Mihály és György, valamint Ládonyi György fia Bálint - Pál ládonyi plébános jelenlétében - felosztották egymás között itteni birtokukat és birtokrészüket oly módon, hogy a plébániatemplomot mint a felosztás után is közös örökségként megtartandót (communiter com-mittendo) jelölték meg." 1410-ben az országbíró előtt a vármegyei alispán és a szolgabírák arról tanúskodtak, hogy Egyházasládonyi Márton fia Simon és ősei már régóta nemesek a faluban, amelynek területén a Szent Miklós tiszteletére épített egyházat is birtokolták (in cuius [...] possessionisfacieecclesia beati Nicolai constructa haberetur). 34 A 15. századtól fogva a Ládonyiakon kívül más tulajdonosok (pl. a Kanizsaiak, Ostfiak és legfőképp a Nickiek) is feltűnnek Ládony részbirtokosaként. 35 Közülük a Nickiek köztudottan a Ják nemzetségből származtak, ám itteni gyarapodásuk teljesen új keletű. 36 1438-ban ismét említik a falu plébánosát, akit ekkor Péternek hívtak. 37 A család tagjai időközben a Rozgonyiak, a Kanizsaiak, majd a 15. század végén - 16. század elején az Újlakiak és a Szapolyaiak familiárisai között tűnnek fel. Ezzel egy időben - immáron a vármegye területén kívül is - sikeresen gyarapították földjeiket, minek következtében a Ládonyiak fokozatosan a középnemesek közé emelkedtek, tagjai pedig ennek megfelelő (alispáni, várnagyi) tisztségeket viseltek. 38 1473-ban Ládonyi István beházasodás révén megszerezte a fiágon kihalt Mihályi család részbirtokát. Unokája, Ládonyi Demeter 1527-től már bizonyíthatóan Mihályiban tartotta a család székhelyét, ahol később egy reneszánsz kastélyt is épített. Ez maradt a birtokközpontjuk egészen a család 16. század végi kihaltáig. 39 A falu - későbbi időkből ismert - kisnemesi származású famíliái feltehetően ezután, a 16. század végén - 17. század folyamán költözhettek be Nemesládonyba. A 16. században a környékbeli falvak életében nyomon követhető az evangélikus vallás fokozatos térhódítása. A folyamat kezdetét jelzi, amikor 1543-ban Ládonyi Demeter- ekkor még bécsi diák - édesanyjának írt levelében arról számolt be, hogy bátyja, György áttért az új hitre. 40 1595-ben Pórládonyban lutheránus lelkészről van adat, öt évvel később pedig özv. Viczayné Ládonyi Annáról tudjuk, hogy az evangélikus iskolázottságú Wathay Ferenc várkapitányhoz (a később Törökországban raboskodó költőhöz) ment nőül, és rövid ideig Ládonyban laktak. 41 Úgy tűnik tehát, Nemesládonyban és környékén az első evangélikus közösségek kialakulásával már a 16. század utolsó évtizedeiben számolhatunk. Az első adat Nemesládony evangélikus prédikátorára 1628-ból származik, amikor a csepregi zsinaton résztvevő lelkészek között sorolják föl Baranyai Máté nevét; 42 ekkor tehát már a templom is a lutheránusok kezén lehetett. Három évvel később egy egyházlátogatás során összeírták, abban azonban az épületről nem esik szó. 43 A későbbi évtizedekben Nemesládony és lelkészei rendszerint felbukkannak az evangélikus forrásokban, 44 1647 júniusában pedig zsinatot tartottak itt. 45 A templom számadáskönyveit még az evangélikusok kezdték el vezetni 1657-ben, melyet a későbbi évszázadokban a katolikusok is folytattak. 46 A templom korabeli berendezéséről annyit tudunk, hogy karzata fából volt, készítésének (vagy átfestésének) idejét a rajta lévő 1634-es évszám mutatta. Az evangélikusok új oltárt is építettek 1644-ben, mely még a 18. században is megvolt. 47 Az 1681 -es soproni országgyűlésen Nemesládonyt már mint katolikus kézen lévő egyházat tartották nyilván, amit az evangélikusok ekkor is, majd 1687-ben írt panaszukban is sérelmeztek. 48 Ennek ellenére a következő évtizedekben tanúvallomásokkal igyekeztek igazolni, hogy a soproni országgyűlés idején (egészen 1690-ig) a templomot ők használták, így az országgyűlés határozatai értelmében jogosultak a gyülekezet fenntartására. 49 1695-től a falunak már ismét evangélikus lelkésze és tanítója volt, amint arról az újabb egyházlátogatási jegyzőkönyvek tudósítanak. 50 Az evangélikus időszakban a katolikus vizitátorok ele-