Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

B. Benkhardt Lilla – Fülöp András: A nemesládonyi római katolikus templom műemléki kutatása

nem volt nagykorú) ládonyi tulajdonlása már a nemzetség kései, Repcén túli birtokszerzéseinek eredménye. A 14. század első évtizedeiben eleinte a (Ludbregi) Csúz család ősei használták rendszeresen a Ládonyi előne­vet. 25 1337-ben többször is hallunk Ládonyi Péter fiairól, 26 akik közül Jánost a történeti irodalom általában azonosnak tekinti Csúz János horvát bánnal (1357-1358); ő később kapta adományul a család névadó horvátországi birtokát, Ludbreget. 27 Ezek szerint az ő személyére lenne visszave­zethető Pórládony másik elnevezése, Bánládony is. 28 A Ládonyi előnevet azonban párhuzamosan több kü­lönböző nemesi család is viselhette. így szintén 1337-ben Ládonyi Albert fia Pál királyi emberként működik közre egy jogi ügyletben, 29 ő azonban biztosan nem illeszthető bele a (Ludbregi) Csúzok családfájába. Bonyolítja a helyzetet a vasvári káptalan 1362-es oklevele. Ebben már Felső- illet­ve Alsóládonyi előnevet viselő nemesek ügyéről hallunk, 30 azaz ekkoriban már több Ládony nevet viselő falu is volt egymás szomszédságában. Számolhatunk tehát azzal, hogy ugyanazon család már szétköltözött tagjai különbö­ző néven jelennek meg az oklevelekben, azaz csak akkor törekedtek nevük precíz megjelölésére, ha egymás közti ügyletet foglaltak írásba. 31 Nehezen eldönthető tehát, hogy az okleveles anyagban a 14. század végétől sűrűn felbukkanó Ládonyi család a fent említett személyek közül rokonságban volt-e valamelyikkel, s ha igen, ez a kapcsolat milyen szoros volt. 32 Végképp nem ismerjük a későközép­korban feltűnő Ládonyiak összefüggését a 13. században szereplő Ládonyi Balázzsal. 1395-ben Ládonyi Márton fia Simon és Mihály, másik részről Ládonyi Lukács fia Mihály és György, valamint Ládonyi György fia Bálint - Pál ládonyi plébános jelen­létében - felosztották egymás között itteni birtokukat és birtokrészüket oly módon, hogy a plébániatemplomot mint a felosztás után is közös örökségként megtartandót (communiter com-mittendo) jelölték meg." 1410-ben az országbíró előtt a vármegyei alispán és a szolgabírák arról tanúskodtak, hogy Egyházasládonyi Márton fia Simon és ősei már régóta nemesek a faluban, amelynek területén a Szent Miklós tiszteletére épített egyházat is birtokolták (in cuius [...] possessionisfacieecclesia beati Nicolai constructa haberetur). 34 A 15. századtól fogva a Ládonyiakon kívül más tulajdonosok (pl. a Kanizsaiak, Ostfiak és legfőképp a Nickiek) is feltűnnek Ládony részbirtokosaként. 35 Közülük a Nickiek köztudottan a Ják nemzetségből származtak, ám itteni gyarapodásuk teljesen új keletű. 36 1438-ban ismét említik a falu plébánosát, akit ekkor Péternek hívtak. 37 A család tagjai időközben a Rozgonyiak, a Kanizsaiak, majd a 15. század végén - 16. század elején az Újlakiak és a Szapolyaiak familiárisai között tűnnek fel. Ezzel egy időben - immáron a vármegye területén kívül is - sikeresen gya­rapították földjeiket, minek következtében a Ládonyiak fo­kozatosan a középnemesek közé emelkedtek, tagjai pedig ennek megfelelő (alispáni, várnagyi) tisztségeket viseltek. 38 1473-ban Ládonyi István beházasodás révén megsze­rezte a fiágon kihalt Mihályi család részbirtokát. Unokája, Ládonyi Demeter 1527-től már bizonyíthatóan Mihályiban tartotta a család székhelyét, ahol később egy reneszánsz kastélyt is épített. Ez maradt a birtokközpontjuk egészen a család 16. század végi kihaltáig. 39 A falu - későbbi időkből ismert - kisnemesi származású famíliái feltehetően ezután, a 16. század végén - 17. század folyamán költözhettek be Nemesládonyba. A 16. században a környékbeli falvak életében nyomon követhető az evangélikus vallás fokozatos térhódítása. A folyamat kezdetét jelzi, amikor 1543-ban Ládonyi De­meter- ekkor még bécsi diák - édesanyjának írt levelében arról számolt be, hogy bátyja, György áttért az új hitre. 40 1595-ben Pórládonyban lutheránus lelkészről van adat, öt évvel később pedig özv. Viczayné Ládonyi Annáról tudjuk, hogy az evangélikus iskolázottságú Wathay Ferenc várka­pitányhoz (a később Törökországban raboskodó költőhöz) ment nőül, és rövid ideig Ládonyban laktak. 41 Úgy tűnik tehát, Nemesládonyban és környékén az első evangélikus közösségek kialakulásával már a 16. század utolsó évtize­deiben számolhatunk. Az első adat Nemesládony evangé­likus prédikátorára 1628-ból származik, amikor a csepregi zsinaton résztvevő lelkészek között sorolják föl Baranyai Máté nevét; 42 ekkor tehát már a templom is a lutheránusok kezén lehetett. Három évvel később egy egyházlátogatás során összeírták, abban azonban az épületről nem esik szó. 43 A későbbi évtizedekben Nemesládony és lelkészei rendszerint felbukkannak az evangélikus forrásokban, 44 1647 júniusában pedig zsinatot tartottak itt. 45 A templom számadáskönyveit még az evangélikusok kezdték el ve­zetni 1657-ben, melyet a későbbi évszázadokban a kato­likusok is folytattak. 46 A templom korabeli berendezéséről annyit tudunk, hogy karzata fából volt, készítésének (vagy átfestésének) idejét a rajta lévő 1634-es évszám mutatta. Az evangélikusok új oltárt is építettek 1644-ben, mely még a 18. században is megvolt. 47 Az 1681 -es soproni országgyűlésen Nemesládonyt már mint katolikus kézen lévő egyházat tartották nyilván, amit az evangélikusok ekkor is, majd 1687-ben írt panaszukban is sérelmeztek. 48 Ennek ellenére a következő évtizedekben tanúvallomásokkal igyekeztek igazolni, hogy a soproni országgyűlés idején (egészen 1690-ig) a templomot ők használták, így az országgyűlés határozatai értelmében jogosultak a gyülekezet fenntartására. 49 1695-től a falunak már ismét evangélikus lelkésze és tanítója volt, amint arról az újabb egyházlátogatási jegyzőkönyvek tudósítanak. 50 Az evangélikus időszakban a katolikus vizitátorok ele-

Next

/
Thumbnails
Contents