Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

tokában, a birtokos köteles saját költségén épségben és változatlan állapotban fenntartani és megőrizni. Az ennek biztosítása érdekében szükséges intézkedésekre és a tulajdonos (birtokos) kötelességeire nézve a 10. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 121 Kulturális értéktárgyon biztosítási (konzerválási), helyreállítási (restaurálási) vagy átalakítási munkálatokat csak a Hatóság által meghatározott módon lehet végezni. Az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett munkálatok esetében a 11. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 131 A 12. és 13. §-okban foglalt rendelkezéseket a kulturális értéktárgyak tekintetében is alkalmazni kell azzal a kiegészítéssel, hogy a kulturális értéktárgy őrzési helyének vagy módjának megváltozását a Hatóságnak nyolc nap alatt be kell jelenteni. Ha az őrzés helye vagy körülményei a tárgy épségét veszélyeztetik, a Hatóság azok megfelelő megváltoztatására kötelezheti a tulajdonost (birtokost). 20. § A kulturális értéktárgyakat a tulajdonos (birtokos) köteles a Hatóság felhívására hazai nyilvános kiállításon közszemlére bocsátani. A tulajdonost (birtokost) kiállításra csak minden évben egyszer, harminc napot meg nem haladó tartamra lehet kötelezni. A kiállításra kötelezés alkalmával a szállítás és biztosítás költségeit a kiállítónak a Hatóságnál előre letétbe kell helyeznie. A Hatóság megfelelő biztosíték adását kívánhatja a kiállítótól a kiállított tárgy megőrzése és visszaszolgáltatása tekintetében is. A tulajdonosnak (birtokosnak) minden káráért, amely a kiállításra kötelezés teljesítése folytán éri, sortartás kizárásával az államkincstár is felelős. 21. § /1/ Ha kulturális értéktárgy tulajdonosa (birtokosa) a jelen törvényen alapuló őrzési vagy fenntartási kötelezettségének nem tesz eleget vagy az őrzés, illetőleg fenntartás a tulajdonos (birtokos) vagyoni helyzetére tekintettel, vagy más okból az ő birtokában nem biztosítható, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Hatóság javaslatára elrendelheti a tárgynak közgyűjteményben őrzését. A tárgy addig marad a közgyűjtemény őrizetében, amíg a tulajdonos (birtokos) megfelelő biztosítékot nem nyújt arra nézve, hogy kötelezettségeinek a jövőben eleget fog tenni. Ha a közgyűjteményi őrizetben tartás oka csupán az, hogy a tulajdonoson (birtokoson) a terhére rótt költségeket behajtani nem lehet, az őrizetet meg kell szüntetni, mihelyt a tulajdonos (birtokos) vagy helyette más a költségeket és esetleges járulékait megtéríti. 62/ A vallás- és közoktatásügyi miniszter általa jelen törvény alapján közgyűjtemény őrizetébe utalt tárgy tízévi őrizet után az államkincstár (a közgyűjtemény tulajdonosa) megválthatja. Az őrizetbe vett tárgy tulajdonosa azonban már kétévi őrizet után, ha pedig az őrizetbe vétel oka csupán az volt, hogy a tárgy fenntartását az ő birtokában saját hibáján kívül biztosítani nem lehetett, az őrizetbe vétel elrendelése után nyomban kivonhatja az államkincstártól a tárgy megváltását. A megváltás fejében a tulajdonosnak a tárgy teljes értékét kell megtéríteni. Az érték megállapítása vita esetében a törvény rendes útjára tartozik. 22. § A kulturális értéktárgyak mentesek a vagyonadó alól. IV. Fejezet. A védett tárgyak elidegenítése és kivitele. 23. § /1/ Ingatlan műemlék tekintetében az államkincstárt képviselő vallás- és közoktatásügyi minisztert, kulturális értéktárgy tekintetében pedig a Magyar Nemzeti Múzeumot elővásárlási jog illeti meg. Az, aki a műemléket (tárgyat) eladni kívánja (eladó) köteles a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot nyilatkozás végett a Hatósággal közölni. A Hatóság az ajánlatról az elővásárlási jogosultat értesíti. Ha az elővásárlásra jogosult az eladó közlésének a Hatósághoz érkezésétől számított harminc nap alatt elővásárlási jogát nem gyakorolja, az eladó a műemléket (tárgyat) a közölt vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint szabadon elidegenítheti, köteles azonban a vevő nevét és lakóhelyét a Hatóságnak bejelenti, a vevővel pedig közölni, hogy az elidegenített dolog a jelen törvény védelme alatt áll. /2/Jogszabályon alapuló kényszer-elidegenítés esetében az előbbi bekezdésnek az eladóra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók az elidegenítésre jogosult félre, illetőleg szervre nézve. /3/ A védett tárgyak bírói vagy közigazgatási úton való zár alá vételéről (foglalás, zálogolás, zárlat, stb.), védett tárgyakra elrendelt árverésről vagy védett tárgynak csődleltárba való felvételéről, végül minden olyan más hatósági intézkedésről, amely védett tárgynak kényszer útján való elidegenítésére vezet, a Hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. /4/ A jelen § rendelkezései ellenére kötött adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosult a tudomást szerzéstől számított hat hónap alatt megtámadhatja; a vételtől számított három év eltelte után megtámadásnaktöbbé nincs helye. 24. § /1/ Kulturális értéktárgyat az ország területéről kivinni nem szabad, a vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban engedélyezheti a tárgynak kiállítás céljából külföldre való ideiglenes kivitelét. A miniszter az engedélyt a Hatóság javaslata alapján adja meg és abban megállapítja a kivitel időtartamát, amely azonban kilencven napot nem haladhat meg, továbbá a tárgy szállításának és őrzésének módját, valamint a kivitel egyéb feltételeit. Az engedélyt megfelelő összegű biztosíték nyújtásától is függővé teheti. Ill Ha a kulturális értéktárgynak az ország területéről való kivitelét a jelen § rendelkezései ellenére megkísérlik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelheti a tárgynak valamely közgyűjtemény őrizetébe való bocsátását. Ilyen esetben a jelen törvény 21. §-ának/2/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 25. § Aki kulturális értéktárgyat a jelen törvényben foglalt rendelkezések ellenére elidegenít vagy az ország területéről kivisz, illetőleg kellő időben vissza nem szállít, a tárgy felkutatásával és visszaszerzésével, valamint visszaszállításával kapcsolatban felmerült költségeket megtéríteni köteles. VII. Fejezet. Büntető rendelkezések. 26. § /1/ Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő, a/ aki védett tárgyat szándékosan megrongál, elpusztít vagy megsemmisít; b/ aki a jelen törvény rendelkezései ellenére védett tárgyat az ország területéről engedély nélkül szándékosan kivisz; cl aki engedéllyel kivitt védett tárgyat a megállapított határidő alatt szándékosan nem hozott vissza. 171 Az /1 / bekezdés a/ és b/ pontjában meghatározott vétségek kísérlete büntetendő. 27. § /1/ Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő, a/ aki az 5. § 121 bekezdésében, a 6. § /1/ vagy/4/ bekezdésében, a 13. § 121 bekezdésében vagy a 19. § /3/ bekezdésében megállapított bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti; b/ aki a 6. § 121 vagy /3/ bekezdésében, illetőleg a 8. § /5/ bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a műemlék lelőhelyén, illetőleg az ásatás céljára szolgáló területen munkálatokat folytat; cl aki a 7. §-ban foglalt rendelkezés ellenére ásatást folytat, ál aki védett tárgyat a 11, illetőleg 19. § értelmében szükséges engedély nélkül vagy attól eltérő módon átalakít, e/ aki a 14. §-ban foglalt rendelkezés ellenére a tulajdonában vagy rendelkezése alatt álló műemléknek a közönség részéről való megtekintését nem teszi lehetővé; f/ aki az elnöknek a védett tárgy őrzési helyére és körülményeire vonatkozó felhívást szándékosan nem teljesíti 19. § /3/ bekezdés. gl aki a 20. §-ban foglalt rendelkezés ellenére a tulajdonában vagy rendelkezése alatt álló védett tárgyat kiállítás céljára nem engedi át; h/ aki a védett tárgyat a 23. §-ban biztosított elővásárlási jog gyakorlásának szándékos meghiúsításával elad vagy megvásárol. /2/ A jelen §-ban meghatározott kihágások miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.