Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

IX. Fejezet. Vegyes, átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések. 28. § A jelen törvény rendelkezései nem terjednek ki az 1929:XI. tc. 2. §ában meghatározott közgyűjtemények, 186 úgyszintén az 1947:XXI. tc. 6-11. és 16-35. §-ainak187 rendelkezései alá eső levéltárak őrizetében lévő ingóságokra. 29. § A Hatóságnak (a vallás- és közoktatásügyi miniszternek) az a jogerős véghatározata, amellyel a műemlék tulajdonosát (fenntartására kötelezett személyt, birtokosát) a jelen törvény értelmében helyette elvégzett munkálatok költségeiben marasztalja, közigazgatási úton végrehajtható közokirat. 30. § A jelen törvény alapján elrendelt kisajátítási eljárásban a feleket bélyeg és illetékmentesség illeti meg. 31. § A jelen törvény hatálybalépésével az 1881 :XXXIX. tc. hatályát veszti, az 1929:XI. tc. 24-28. §-ainak188 hatálybaléptetését pedig mellőzni kell. 32. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; annak végrehajtásáról az igazságügyi miniszterrel egyetértve a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik. Budapest, 1949. évihónapján. Melléklet. Törvényjavaslat a nemzeti érdekű műemlékek, tudományos és művészeti gyűjtemények, valamint kulturális értéktárgyak védelméről. I. A címben szereplő dolgok meghatározása: a/ Nemzeti érdekű műemlék. Minden olyan építmény (épület, épületrész, földmű) és tartozéka, amelyek kiemelkedő történeti, régészeti, képzőművészeti, vagy néprajzi jelentőséggel bírnak b/ Nemzeti érdekű tudományos és művészeti gyűjtemény. Kiemelkedő tudományos, művészeti, illetőleg történeti jelentőséggel bíró régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, történeti, néprajzi, természettudományi, könyvtári, kézirati és levéltári tárgyaknak rendszeres gyűjtés útján létrejött és egy helyen tervszerűen elraktározás szerint őrzött és kezelt csoportja. c/ Nemzeti érdekű kulturális értéktárgyak. Kiemelkedő tudományos, művészeti, illetőleg történeti jelentőséggel bíró régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, történeti, néprajzi, természettudományi, könyvtári, kézirati és levéltári tárgy. II. A műemlékek, gyűjtemények és kulturális értéktárgyak kiemelkedő tudományos, művészeti, illetve történeti jelentőségének a megállapítására a vallás- és közoktatásügyi miniszter illetékes. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az illetékes szervek bevonásával elkészíti a pontos jegyzékét azoknak a műemlékgyűjtemény, illetve értéktárgy kategóriáknak, amelyek kiemelkedő tudományos, művészeti, illetve történeti jelentőségűek. Élő művész saját tulajdonában levő alkotásai nem esnek a törvény hatálya alá. III. A törvény célja: A kiemelkedő tudományos, művészeti, illetve történeti jelentőségüknél fogva nemzeti érdekűnek nyilvánított műemlék, gyűjtemények és kulturális értéktárgyak védelme, valamint a tudomány és a nemzeti közművelődés részére való hozzáférhetővé tétele. a/ Védelem. Védeni kell a fentieket a rongálódás, elpusztulás és elidegenítés ellen. Ehhez a következők szükségesek: 1. Bejelentési kötelezettség a tulajdonosok részére. A bejelentési kötelezettség alá eső dologgal kapcsolatos mindennemű változást folytatólagosan jelenteni kell. 2. A bejelentési kötelezettség alá eső dolgokat nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a dolog részletes szakleírását, annak tulajdoni birtokviszonyaira vonatkozó adatait, a dolog tartozékait, valamint azt a környezetet, amelynek védelme a dolog megőrzése érdekében szükséges. A nyilvántartás közérdekű nyilvánkönyv, amelyet a hivatalos idő alatt az érdekeltség igazolása nélkül bárki megtekinthet. A nyilvántartásba vételről a dolog tulajdonosát és ha nem ő tartja birtokában, birtokosát értesíteni kell. A nyilvántartás vezetésével megbízott szerv műemlékek esetében a nemzeti érdekűvé nyilvánított műemléket az ingatlan telekkönyvi betétében feljegyezteti, s az a jelen törvény hatálya alá esik. A nemzeti érdekű műemlékké nyilvánított ingatlanra vonatkozó minden telekkönyvi bejegyzésről a nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell. A nyilvántartás vezetője tanúsítványt állít ki arról, hogy valamely dolog a nyilvántartásba fel van véve, vagy sem. A nyilvántartásból törölni kell azokat a dolgokat, amelyek nemzeti érdekű voltukat elvesztették. Erről a tulajdonost (birtokost) ingatlan esetében pedig a telekkönyvi hatóságot is értesíteni kell. 3. A törvény hatálya alá eső dolgok szakszerű és biztonságos megőrzése, illetőleg védelme a tulajdonos, illetve birtokos kötelessége. A nyilvántartás vezetésével megbízott hivatalnak joga van ezt ellenőrizni. A tulajdonos, illetve birtokos a dolog állagában változást csak a nyilvántartó hivatal engedélyével eszközölhet. 4. A dolog védelmében az állam a tulajdonost (birtokost) támogatja. Ingatlan építményen restaurálási munkálatokat, gyűjtemények esetében szakszerű kezelésre és rendezésre vonatkozó tanácsokat, illetve direktívákat, értéktárgyaknál konzerválási és restaurálási munkálatokat eszközöl. 5. Amennyiben a dolog védelme a tulajdonos (birtokos) kezelésében nincsen biztosítva, az állam elrendelheti a tulajdonjog fenntartásával a dolognak közgyűjteményben való őrzését, amennyiben a tulajdonos (birtokos) biztosítékot tud nyújtani arra vonatkozólag, hogy a dolog védelmére képes, azt visszakaphatja. 6. A törvény hatálya alá eső dolgot az állami tulajdonba lehet venni, ha a dolog tíz éve közgyűjteményben őriztetett, azért, mert a tulajdonos a védelemről gondoskodni nem tudott. Ingatlan esetében állami tulajdonba lehet venni az ingatlant akkor, ha a tulajdonos az ingatlan művészeti, illetve történeti épségben való fenntartásával járó kötelezettségeinek állami támogatás mellett sem tud eleget tenni. Kisajátítás esetében a kártalanítás problematikus. 7. Ingatlan műemlék esetében védelemben kell részesíteni az építészeti és tájképi környezetet is, valamint védelem alá esnek a történeti vagy régészeti jelentőségű földterületek. A védetté nyilvánítást az érintett ingatlan telekkönyvében fel kell jegyezni és a tulajdonosokat erről értesíteni kell. b/ Hozzáférhetőség. A nemzeti érdekűvé nyilvánított dolgokat a tudományos szakemberek számára hozzáférhetővé kell tenni a következő módon: A törvény hatálya alá eső dolgok nyilvántartásával és védelmével megbízott szerv írásbeli engedélye felmutatása mellett a tulajdonos, illetve birtokos köteles az illető számára tudományos vizsgálat, illetve feldolgozás céljából a műemlék, gyűjtemény, illetve értéktárgy zavartalan tanulmányozását lehetővé tenni. A nemzeti érdekűvé nyilvánított dolgokat a nagyközönség számára hozzáférhetővé kell tenni az alábbi módon: 1.A műemlékek megtekinthetőségét a nap bizonyos óráiban mindenki számára lehetővé kell tenni. A megtekintésre szolgáló órákat a törvény végrehajtásával megbízott szerv állapítja meg oly módon, hogy az a tu-