Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

III. Fejezet. Az ingatlan műemlékek. 10. § /1 / Az ingatlan műemléket és annak tartozékait épségben és változatlan állapotban fenn kell tartani. A fenntartás kötelezettsége a tulajdonost, ha pedig a hasznosítás joga nem őt illeti, a hasznosításra jogosult személyt terheli. 121 A fenntartási kötelezettség az építménynek építészeti állagára és alkatára, homlokzatára, alaprajzára, továbbá az építmény művészi megjelenésének minden tényezőjére (díszítés, vakolat, festés, korabeli berendezések) kiterjed. /3/ A Hatóság az ép és változatlan fenntartásérdekében megóvási és helyreállítási munkálatokra, a műemlék zavartalan hatásának érvényesülése érdekében pedig az eléktelenítő vagy idegen részek (díszítések, átfestés, vakolás, hirdetőtáblák) eltávolítására kötelezheti a fenntartásra kötelezett személyt. Ha a fenntartásra kötelezett személy a munkálatokat a Hatóság által megállapított határidőn belül nem végzi el, a Hatóság azokat a fenntartásra kötelezett személy költségére elvégeztetheti. A műemlék épségét közvetlenül fenyegető veszély esetében a Hatóság a munkálatok haladéktalan elvégzését is elrendelheti. Rendeltetésszerű céljára nem használható építményen (rom) csak a további pusztulás megakadályozására irányuló munkálatokat lehet elrendelni. 11. § /1/ Ingatlan műemléken és annak tartozékain külső vagy belső átalakítást, bővítést vagy javítást a Hatóság engedélye nélkül és az általa meghatározott módtól eltérően nem szabad végezni. Műemléken és annak tartozékain feliratokat és műszaki berendezéseket (antenna, villanyoszlop) a Hatóság által meghatározott módtól eltérően nem szabad elhelyezni. Ingatlan műemlékre építési vagy más hatósági engedélyt a Hatóság előzetes hozzájárulása nélkül nem lehet kiadni. 121A hatóság az engedélye nélkül vagy az engedélytől eltérő módón végzett munkálatokat felfüggesztheti és a műemléket vagy annak tartozékait a fenntartásra kötelezett személy költségén az eredeti állapotba állíttathatja vissza. A Hatóság felfüggesztést vagy visszaállítást tárgyazó intézkedéséhez a közigazgatási hatóság nyújt segítséget. 12. § /1/A 10, §-ban megszabott fenntartás kötelezettségén felül a Hatóság oly munkálatok teljesítésére is felhívhatja az ingatlan műemlék fenntartására kötelezett személyt, amelyek a műemlék eredeti jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányulnak. Ha a tulajdonos az ilyen munkálatok elvégzését megtagadja, a munkálatokat a Hatóság az államkincstár terhére elvégeztetheti. Az államkincstár az ilyen esetben a meglévő gazdagodás erejéig a fenntartásra kötelezett személytől megtérítést követelhet. 121 Ha az ingatlan műemlék az állam, törvényhatóság, község vagy egyház (hitközség, vallásfelekezet) tulajdonában áll, vagy annak céljait szolgálja, a Hatóság a jelen szakaszban meghatározott munkálatok elrendelése előtt köteles a vallás- és közoktatásügyi miniszter útján az érdekelt miniszter (az Országgyűlés elnöke) hozzájárulását kikérni. Istentisztelet céljára rendelt ingatlant érintő ilyen munkálatokat az illetékes egyházi (vallásfelekezeti) hatóság beleegyezése nélkül elrendelni nem lehet. 13. § /1/ A Hatóság vagy megbízottja a műemléket a tulajdonos (birtokos) előzetes értesítése mellett megtekintheti és megvizsgálhatja, arról rajzokat, fényképészeti vagy más műszaki felvételeket készíthet és azokat tudományos célú kiadványokban közölheti. 121A műemlék tulajdonosa (birtokosa) köteles a műemlék tulajdonában, illetőleg rendeltetésében beállott változásról a Hatóságot tizenöt nap alatt értesíteni, a műemlék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését fenyegető körülményt, valamint a műemléket ért károkat pedig haladéktalanul közölni. 14. § Az ingatlan műemlék tulajdonosa, illetőleg az ingatlan felett rendelkezésre jogosult más személy köteles a műemlék megtekintését a közönség részére a Hatóság által meghatározott módon lehetővé tenni. A műemlék megtekintésének módját akként kell megállapítani, hogy az a tulajdonost, illetve az ingatlan felett rendelkezésre jogosult más személyt az ingatlan rendeltetésszerű használatában, vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja és az számba vehető károsodással vagy költségével ne járjon. 15. § /1 / Az ingatlan műemléket az állam részére ki lehet sajátítani, a/ ha a műemlék fenntartására kötelezett személy a jelen törvényben megállapított kötelezettségeinek megszegésével vagy a Hatóság törvényes intézkedéseinek meghiúsításával a műemlék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését szándékosan vagy vétkes gondatlansággal veszélyezteti; b/ ha a műemlék fenntartására kötelezett személy terhére végzett munkálatok költségeit attól behajtani nem lehet; c/ ha a Műemlék fenntartása és megóvása a fenntartásra kötelezett személy vagyoni helyzetére tekintettel vagy egyéb okból az ő birtokában saját hibáján kívül nem biztosítható. 12/ Istentisztelet céljaira rendelt műemlék tekintetében az előző bekezdés alapján kisajátítást elrendelni nem lehet. /3/ A kisajátításra a 8. § /4/ bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A kisajátított ingatlan műemléki jellegének fenntartásáról a Hatóság gondoskodik. 16. § /1/ Az ingatlan műemlék fenntartására kötelezett személy részére abban az esetben, ha a 12. §-ban körülírt munkálatokat elvégzi, legfeljebb harminc évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentességet lehet engedélyezni. 121 Ha az /1/ bekezdésben említett munkálatok csupán az épület belsejét érintik, az adómentesség legfeljebb tizenöt évre terjedhet. /3/ A rendkívüli ideiglenes házadómentesség részletes szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve a pénzügyminiszter állapítja meg. 4.§ Védett területek /1/ A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kormány állapítja meg, hogy valamely műemlék környezet vagy valamely földterület a 2. értelmében védelemben kell-e részesíteni, és hogy a védett terület milyen ingatlanrészeket ölel fel. 121A védelemben részesített területen nem szabad olyan változtatást eszközölni, amely a műemlék épségét, zavartalan érvényesülését vagy a védetté nyilvánított környezet (földterület) jellegzetes állapotát megváltoztatja. A védett területen minden építkezéshez és más környezetalakító változtatáshoz (pl. hirdetőoszlopok felállítása, fakivágás, parkosítás) úgyszintén a közlekedési rend megváltoztatásához, üzem létesítéséhez, továbbá épületek külső átalakításához vagy lebontásához az esetleg szükséges engedély megadása előtt az arra egyébként illetékes hatóság a Hatóságot meghallgatni köteles; az e tárgyban hozott hatósági határozatok ellen a Hatóság közérdekből úgy élhet a fellebbvitellel, mintha az ügyben félként venne részt. /3/ A védett területté nyilvánításra vonatkozó határozatot az érintett ingatlan (üzem) tulajdonosával kézbesítés útján közölni, ezenfelül a hivatalos lapban közzétenni és a helyben szokásos módon kihirdetni, végül a korlátozásokat az érintett ingatlanok telekkönyvében feljegyeztetni kell. /4/ A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kormány a védettséget megszünteti, ha a védetté nyilvánítás okai megszűntek. A határozat közzétételére és feljegyzésére az esetben is a /3/ bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók. 18. § /1/ A védetté nyilvánított terület használatára jogosított személy, aki a 2 § alapján a védetté nyilvánítás tárgyában hozott határozat folytán kárt szenved, - amennyiben ezt a méltányosság indokolttá teszi az államtól kártérítést igényelhet. A kártérítés módját és mértékét a bíróság állapítja meg. 121 A védett területen fekvő bármely ingatlant az államkincstár, a törvényhatóság, a község vagy a műemlék tulajdonosa javára ki lehet sajátítani, ha a védelmet célszerűen másként biztosítani nem lehet. A kisajátításra a 8. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. V. Fejezet. Kulturális értéktárgyak. 19. § /1/ A kulturális értéktárgyat a tulajdonos, ha pedig nem ő tartja bir-