Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

Ill ki IM bekezdésben felsorolt tárgyakat védelemben kell részesíteni. 2. § Védelemben kell részesíteni a műemlékeken felül: a/ a műemlékek építészeti és tájképi környezetét és bl a történeti vagy régészeti jelentőségű földterületeket. 3. § A műemlékek, tudományos és művészeti gyűjtemények, valamint kulturális értéktárgyak (a továbbiakban: védett tárgyak) számbavételét, gondozását és védelmét a vallás- és közoktatásügyi miniszter az általa kijelölt szerv =a továbbiakban: Hatóság) útján látja el. II. Fejezet. A védett tárgyak jegyzékbe vétele. 4. § /1/ A védett tárgyakat jegyzékbe kell foglalni. Valamely dolognak a jegyzékbe való felvételét a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el. A jegyzékbe felvétellel a dolgot védetté nyilvánítottnak kell tekinteni. Ill Nem lehet a védett tárgyak jegyzékébe felvenni élő művész olyan alkotását, amely saját tulajdonában van. /3/ A jegyzékbevételről a tárgy tulajdonosát és, ha nem ő tartja birtokában, birtokosát is értesíteni kell, ezenfelül a jegyzékbevétel elrendelésére vonatkozó határozatot a hivatalos lapban is közzé kell tenni. A védetté nyilvánítás hatálya a közzététellel áll be. 141A telekkönyvi hatóság a Hatóság megkeresésére a védetté nyilvánított ingatlan telekkönyvi betétében feljegyezteti, hogy az ingatlan védetté nyilváníttatott. A védetté nyilvánított ingatlanra vonatkozó minden telekkönyvi bejegyzésről a Hatóságot hivatalból értesíteni kell. 15/ A védett tárgyak jegyzékét a Hatóság vezeti. A jegyzék közhitelű nyilvánkönyv, amelyet a hivatalos idő alatt az érdekeltség igazolása nélkül bárki megtekintheti. 5. § /1 A védett tárgyak jegyzékbevétele céljából minden természetes és jogi személy köteles a jelen törvény hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt a Hatóságnak bejelenteni a tulajdonában vagy birtokában lévő olyan ingó vagy ingatlan dolgokat, amelyek az 1. §-ban megjelölt szempontból jelentősek és ezért feltehető, hogy a védelemre érdemesek. A bejelentési kötelezettség az 1881 :XXXIX. tc. 3. §-a alapján!83 már fenntartandónak nyilvánított műemlékekre feltétlenül kiterjed. Ill A Hatóság 1. § szempontjából jelentős dolgokra vonatkozóan adatok szolgáltatását - méltányos határidő kitűzése mellett - a jelen § /1/ bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettségtől függetlenül bárkitől kívánhatja, aki a dolgot birtokában tartja. Ha az adatszolgáltatásra felhívott birtokos a határidő alatt az adatokat nem szolgáltatja, vagy mulasztását alapos okkal ki nem menti, a Hatóság az adatokat a felhívott személy költségére szerezheti be. /3/ Az állam, a törvényhatóság, a község (város), valamint az egyház (hitközség, vallásfelekezet) tulajdonában (birtokában) lévő dolgok bejelentésére a kezelő hatóság (szerv) köteles. 6. § /1/ Ha földmunka, építkezés vagy valamely rendkívüli esemény, (háború, földomlás, vízáradás) következtében a föld színe alatt rejlő ingatlan emlék (építmény, rom) tárul fel vagy ilyennek jelei mutatkoznak, a föld tulajdonosa (birtokosa) illetőleg a munka felelős vezetője köteles erről a közigazgatási hatóságnak vagy a Hatóságnak 24 óra alatt jelentést tenni. A közigazgatási hatóság a nála tett bejelentést a Hatóságnak haladéktalanul és közvetlen továbbítja. Ill A lelőhelyet, vagyis a felfedezés közvetlen környezetét a Hatóság intézkedéséig, legfeljebb azonban a bejelentéstől számított harminc napig érintetlenül kell hagyni, a lelőhelyen esetleg folyamatban levő munkálatokat pedig fel kell függeszteni. A lelőhely érintetlenül hagyása, illetőleg a lelőhelyen folyó munkálatok felfüggesztése iránt a közigazgatási hatóság az /1/ bekezdésben említett bejelentés után azonnal, ha pedig a bejelentés nem nála történt, a Hatóság utasítására intézkedni köteles. Az intézkedésnek ki kell terjednie a legszükségesebb ideiglenes megóvási és biztonsági rendelkezésekre is. /3/ A Hatóság a lelőhely megvizsgálása után a műemlék feltárása céljából szakszerű ásatást végeztethet és ebből a célból elrendelheti a lelőhelyen folyó munkálatok ideiglenes vagy végleges megszüntetését. 141 A Hatóság köteles a bejelentés folytán szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni, ha a Hatóság a bejelentés keltétől számított harminc nap alatt a földtulajdonost (birtokost, munkavezetőt) az intézkedésről nem értesíti és ezzel együtt vagy e nélkül is az intézkedést a helyszínen nem foganatosítják, a lelőhely érintetlenül hagyására vonatkozó kötelezettség megszűnik és a felfüggesztett munkálatokat folytatni lehet; a munkálatok folytatásáról azonban a Hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. 151 A lelőhelyen folyó munkálatok felfüggesztéséből vagy megszüntetéséből, valamint az elrendelt ásatásból eredő károkért a károsultat kártalanítani kell. A kártalanítás összegének megállapítására megegyezés hiányában bírói útra tartozik. 7. § /1/ Ingatlan műemlék felkutatását szolgáló ásatásokat az ország egész területén csak a Hatóság vagy az általa megbízott közgyűjtemény, intézmény vagy magánszemély végezhet. A megbízás alapján végzett ásatás felelős vezetőjét a Hatóságnak be kell jelenteni. Ill A jelen törvény 1. §-a szempontjából jelentős ingó tárgyak felkutatására irányuló ásatásokra az 1929:XI. tc. 18-22. §-aiban 184 foglalt rendelkezések irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy az ilyen ásatás során esetleg felszínre kerülő ingatlan műemlékekről a Hatóságot haladéktalanul tudósítani kell. 8. § /1/A jelen törvény 7. §-ának/16/ bekezdésében foglalt rendelkezések alapján végzett ásatás céljaira igénybevett ingatlant, továbbá az azt környékező és az ásatás céljának eléréséhez, valamint az ásatás helyétől a legközelebbi közútig való közlekedés céljára szükséges területet a 111 és 111 bekezdésben foglalt rendelkezéshez képest az állam részére ideiglenesen vagy véglegesen ki lehet sajátítani. /2/A jelen § /1/ bekezdésében említett ingatlanok ideiglenes kisajátításának van helye, ha azoknak az ásatás időtartamára való használatát az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás útján nem lehet biztosítani és az ásatás által közvetlenül érintett területen állandó jellegű épület nem áll. /3/ Az /1/ bekezdésben említett ingatlanok végleges kisajátításánakvan helye: a/ ha az ásatás által közvetlenül érintett területen állandó jellegű épület áll, bl ha a 111 bekezdés értelmében ideiglenesen kisajátított ingatlanra még az ideiglenes kisajátítás időtartamának lejárta után is szükség van és az ingatlantulajdonos az ideiglenes kisajátítás meghosszabbításához nem járul hozzá, vagy d ha az ásatás során feltárt emlék megfelelő fenntartásának biztosítása céljából erre szükség van. 141 Az /1/-/3/ bekezdések alá tartozó kisajátításra az 1881 :XLI. törvénycikk, valamint az azt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a/ a kisajátítást a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezi és ő hivatott a kisajátítási eljárás során előterjesztett jogorvoslatok végső fokon elbírálására, bl a műemlék feltárására irányuló munkálatokat a kisajátítás engedélyezése után azonnal el lehet kezdeni., d a kártalanítási összeg megállapításában a kisajátítandó földterületen vagy annak felszíne alatt rejlő dolog műemléki értékét nem lehet figyelembe venni. 151A kisajátítás engedélyezés után az érintett ingatlanon az eljárás befejezéséig nem szabad olyan változtatást végezni, amely az ásatás eredményességét veszélyeztetné. Annak megállapítására, hogy a tervezettváltoztatás veszélyezteti-e az ásatás eredményét, kétség esetében a hatóság hivatott. 161 A jelen § rendelkezéseit az 1929:XI. tc. 18. §-ának /1/ bekezdései85 alapján folytatott ásatásokra is megfelelően alkalmazni kell. 9. § /1/ A védett tárgyak jegyzékéből törölni kell azt a dolgot, amely műemléki jelentőségét elvesztette. A törlést a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el. Ill A törlésre vonatkozó határozat közlésére és telekkönyvi feljegyzésére a 4. § /3/ és 141 bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.