Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

földterületek számára biztosítani kívánt védelemnek a tervezet 2. §-ának cl pontja szerint szándékolt kiterjesztését a törvény célja nem teszi indokolttá. Olyan épület vagy építménycsoport védelme ugyanis, amely sem nem minősíthető műemléknek, sem nem tartozik műemlék környezetéhez, nincsenek összefüggésben a műemlékek védelmével. Egyébként is egymagában az, hogy valamely épület, épületcsoport vagy éppen egész város- vagy falukép történeti, tudományos, művészeti vagy népi szempontból a maga egészében jellegzetes és megőrzésre méltó, nem szolgálhat elegendő alapul olyan mértékű beavatkozásra a magántulajdon és az iparűzés szabadságába, mint amely a tervezet 17. és 18. §-ai szerint a védett területté nyilvánításhoz fűződnék. Még aggályosabbá teszi a rendelkezést, hogy a beavatkozás, amely messzemenően érintené az építésügyi és iparhatóságok, továbbá a közlekedésrendészeti hatóságok hatáskörét, sőt a hároméves terv végrehajtását is, a terv nem valamely tárgyilagosan meghatározott tényállás alapján tenné lehetővé, hanem olyan alapon, amely tág teret engedne az egyéni ízlés és hajlandóság merőben szubjektív szempontjai érvényesülésének. Mindezeknél fogva a tervezet 2. §-ából a d pont elhagyását kell kérnem. Nem járulhatok hozzá továbbá a 13. § /3/ bekezdésében foglalt rendelkezésekhez. Amennyiben ugyanis a műemléki hivatal által szolgált közérdekből szükséges, hogy műemléki épület átalakítása esetében az átalakítás előtti és az azutáni állapotról fényképek álljanak a hivatal rendelkezésére, az ezekről való gondoskodás csak magának a hivatalnak lehet a feladata, Az épület tulajdonosának a fényképek készítése semmiben sem szolgál javára, neki ahhoz érdeke nem fűződik, azt pedig, hogy milyen fénykép az, amely a hivatal számára „műszakilag és tudományosan" használható, a tulajdonos nem is lehet képes megítélni. Az esetleg éppenséggel nem tehetős tulajdonossal szemben nem lehet megállapítani olyan fénykép szolgáltatási kötelezettséget, amelynek nem tud eleget tenni és nem lehet a hivatal által készíttetett fényképek költségeit az épület tulajdonosára hárítani. Végül megjegyzem, hogy a tervezet 35. §-ára nézetem szerint nincs szükség. Ez a rendelkezés nyilván azt tartotta szem előtt, hogy addig is, amíg a törvény végrehajtása során az ingó műemlékekre nézve a 24. §ban megállapított kiviteli tilalom érvényesülhet, meg lehessen akadályozni olyan műalkotások kivitelét, amelyeket műemlékké kell nyilvánítani. Ilyen célból nincs szükség kétévi átmeneti időre. A tervezet 4. íjának /5/ bekezdése szerint, amelyre a 35. §-ban utalás történik, két év csak a jegyzék első közzétételének a határideje, de az egyes műemlékeknek jegyzékbefoglalását tárgyazó határozatok ettől függetlenül keletkezhetnek és nyilván keletkezni fognak is rövidesen a törvény hatálybalépése után. Az ilyen határozatokat a 4. § /3/ bekezdése értelmében a hivatalos lapban közzé kell majd tenni. Egyébként a 35. §-ban szem előtt tartott cél megvalósítására a fennálló jogszabályok is módot adnak. Nevezetesen a behozatali és kiviteli forgalomban fizetendő általános és fényűzési forgalmi adóról szóló 900/1946. PM számú rendelet (Magyar Közlöny 169. szám) 10. §-ának /3/ bekezdése értelmében a már nem élő művészek által alkotott olyan szobrászati, festészeti és grafikai művek, amelyeknek művészi vagy műtörténeti becsük van, továbbá a könyv, érme és egyéb tudományos értékű gyűjtemények, mint a fényűzési forgalmi adó alá eső tárgyak kiszállítói a kivitel előtt a Szépművészeti Múzeum, illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeum engedélyét kötelesek megszerezni. A velem közölt tervezettel szemben felmerült egyéb észrevételeimet a törvényelőkészítő osztályomban Miniszter Úr jogi osztályának részvételével megtartott tárgyalások során volt alkalmam közölni, ezek azonban tárgytalanná váltak annak következtében, hogy az említett tárgyalások eredményeképpen egyetértésben történt több módosítás a tervezet szövegén. Budapest, 1948. évi április hó 12. napján A miniszter rendeletéből: Dr. Bacsó Ferenc s. k. miniszteri osztályfőnök. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Elnöki osztály 4886 ein. szám. Érk. 1948. április 14. A beadvány száma és kelt: T. 1151/1948. április 12. Előirat: 3980/1948. ein. Tárgy:Törvényjavaslat a műemlékek védelméről. Elnöki B. ügyosztály. A műemlékek védelméről készült törvénytervezetet dr. Farkas László min. osztályfőnök és alulírt előadó szóbeli tárgyalás során megtárgyaltak az Igazságügy Minisztérium törvényelőkészítő osztályának vezetőjével dr. Bacsó Ferenc min. osztályfőnök és dr. Nyeviczky Loránd kúriai bíró előadókkal. E tárgyalás során az Igazságügy Minisztérium képviselői - az átiratban ismertetett érdemi kifogásoktól eltekintve - csupán szerkesztési és szövegezési szempontból tettek észrevételeket; az álláspontok összeegyeztetése után közös egyetértésben az itt bemutatott szövegben állapodtunk meg. Miután a törvénytervezet általános indoklását a VII. főosztály, a részletes indoklást pedig ügyosztályunk elkészítette és idemellékelten bemutatja, a törvénytervezetnek minisztertanácsi tárgyalása iránt az alábbiak szerint intézkedünk: Valamennyi miniszternek és a gazdasági Főtanács főtitkárának Tárágy: /tárgyrovatból/ Melléklet: 2 drb Hiv. szám: A műemlékek védelme tárgyában készült törvénytervezetet és a hozzáfűzött indoklást azzal van szerencsém megküldeni, hogy a törvénytervezetet a minisztertanács legközelebbi ülésében szándékozom bemutatni. Budapest, 1948 évi április hó 26. napján. Nagyhegyi 8/A. A minisztertanács elé terjesztendő törvényjavaslat Törvényjavaslat a nemzeti érdekű műemlékek, tudományos és művészeti gyűjtemények, valamint kulturális értéktárgyak védelméről I. Fejezet, Általános rendelkezések. 1.§ /1/ A jelen törvény alkalmazása szempontjából a/ műemlék a földben vagy a föld felszínén lévő minden olyan építmény (épület, épületrész, földmű) és tartozéka, amely kiemelkedő történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi jelentőséggel bír; b/ nemzeti érdekű tudományos vagy művészeti gyűjtemény a kiemelkedő tudományos, művészeti, illetve történeti jelentőséggel bíró régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, történeti, néprajzi, természettudományi, könyvtári, kézirati és levéltári tárgyaknak rendszeres gyűjtés útján létrejött és egy helyen tervszerű elraktározás szerint őrzött és kezelt csoportja; cl nemzeti érdekű kulturális értéktárgy minden olyan régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, történeti, néprajzi, természettudományi, könyvtári, kézirati és levéltári tárgy, mely kiemelkedő tudományos, művészeti, illetőleg történeti jelentőséggel bír.