Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

tásügyi miniszter engedélye szükséges. A miniszter az engedélyt az elnök javaslata alapján adja meg és abban megállapítja a kivitel időtartamát, a műemlék szállításának és őrzésének módját, valamint a kivitel egyéb feltételeit; az engedélyt megfelelő összegű biztosíték letétbehelyezésétől is függővé teheti. A kivitel időtartama 90 napot nem haladhat meg. /3/ Abban az esetben, ha a műemléknek az ország területéről való kivitelét az /1/ vagy /21 bekezdésben foglalt rendelkezések ellenére megkísérlik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelheti a műemléknek valamely közgyűjtemény őrizetébe való bocsátását. Ilyen esetben a jelen törvény 21 §-ának /21 bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 25. § /1 / Aki műemléket a jelen törvényben foglalt rendelkezések ellenére elidegenít vagy az ország területéről kivisz, illetőleg kellő időben viszsza nem szállít, az emlék felkutatásával és megszerzésével, valamint a visszaszállításával, esetleg pótlásával kapcsolatban felmerült költségeket megtéríteni köteles. VII. Fejezet. Országos Műemléki Tanács. 26. § /1/ Az 1881: XXXIX. tc. alapján létesített Műemlékek Országos Bizottsága a jelen törvény hatálybalépésével megszűnik és feladatköre a jelen törvényben foglalt rendelkezések szerint az Országos Műemléki Tanácsra, illetve a tanács elnökére száll. 27. § /1/ Az országos Műemléki Tanács a műemlékvédelemmel kapcsolatos kérdésekben tanácsadó és véleményező szerv; véleményt nyilvánít a vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy a Tanács elnöke által eléje utalt kérdésekben és bármely tagjának kezdeményezésére önálló javaslatokat is tehet. /2/ A Tanács elnökét a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő, a Tanács tagjait pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter hat évi időtartamra nevezi ki azok közül a magyar állampolgárok közül, akiknek a történettudomány /művészettörténet/, régészet, művészet /iparművészet/ vagy néprajz terén kimagasló szaktudásuk van. Hivataluknál fogva tagjai ezenfelül a Tanácsnak a műemlékvédelem ügyében érdekelt miniszterek képviselői és a közalapítványi ügyigazgató vagy helyettese is. A Tanács tagjainak száma legfeljebb 25 lehet. /3/ A Tanács a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt áll, szervezetének és működésének részletes szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 28. § /1/ Az elnök első fokon jár el a műemlékvédelem körébe tartozó minden olyan ügyben, amelyet a jelen törvény hatáskörébe utalt vagy amelyre ez a törvény vagy egyéb jogszabály más hatóság jogkörét nem állapítja meg. Az elnök hivatali eljárásában a hatóságokkal közvetlenül érintkezik. 121 Az elnök határozatai ellen a közléstől számított 15 nap alatt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez lehet fellebbezni. A műemlékek épségét közvetlenül fenyegető veszély esetében az elnök határozatában kimondhatja, hogy azt a benyújtott fellebbezésre való tekintet nélkül végre kell hajtani. /3/ Az elnök hivatalában szükséges tisztviselőket és segédszemélyzetet a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, illetőleg osztja be szolgálattételre. Műemléki ügyek jogi vonatkozásaira a Közalapítványi Ügyigazgatóság nyilvánít véleményt. VIII. Fejezet. Büntető rendelkezések. 29. § /1/Vétséget követ el és három évig terjedő fogházzal büntethető az, a/ ki műemléket szándékosan megrongál, elpusztít, megsemmisít vagy jogtalanul átalakít; b/ aki a tulajdonában vagy a rendelkezése alatt álló műemléket az államkincstárt, illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeumot illető elővásárlási jog szándékos meghiúsításával elidegenít vagy az, aki műemléket ily módon megszerez; c/ aki műemléket a 24. § rendelkezései ellenére az ország területéről szándékosan kivisz vagy a 24. § 121 bekezdése alapján kivitt műemléket a megállapított idő eltelte után vissza nem hozza. 121 A jelen szakaszban meghatározott vétségek kísérlete büntetés alá esik. 30. § /1/ Amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntethető az, a/ aki az 5. §-ban, a 6. § /1/ és /4/ bekezdésében, a 13. § 121 bekezdésében és a 19. § /3/ bekezdésében megállapított bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti; b/ aki a 6. § 121 és /3/ bekezdésében, valamint a 8. § /5/ bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az ingatlan emlék lelőhelyén, illetőleg az ásatás céljára szolgáló területen munkálatokat folytat; cl aki a 7. §-ban foglalt rendelkezés ellenére ásatást folytat; dl aki az elnöknek az ingó műemlék őrzési helyére és körülményeire vonatkozó rendelkezését szándékosan nem teljesíti /19. § /3/ bekezdés/; el aki a 14. §-ban foglalt rendelkezés ellenére a tulajdonában vagy rendelkezése alatt álló műemléknek a közönség részéről való megtekintését nem teszi lehetővé; fl aki a 20 §-ban foglalt rendelkezés ellenére a tulajdonában vagy rendelkezése alatt álló műemléket kiállítás céljára át nem engedi. 31. § /1/ A jelen fejezetben meghatározott vétségek a törvényszék, a kihágások pedig a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. IX. Fejezet, vegyes, átmeneti és hatályba lépő rendelkezések. 32. § /1/ A közgyűjtemények /1929: XI. tc. 2. § és a levéltárügy rendezéséről szóló 1947: XXI. tc. 6-11. és 16-35. §-ainak181 rendelkezései alá eső levéltárak őrizetében lévő ingóságokra a jelen törvény rendelkezései nem terjednek ki. 33. § /1/ Azoknak a tulajdonos /birtokos/ helyett végzett munkálatoknak költségeit, amelyeket a jelen törvény rendelkezései értelmében a tulajdonosra /fenntartásra kötelezett személyre, birtokosra/ háríthatók, az elnökjogerős marasztaló véghatározata alapján közadók módjára kell behajtani. 34. § /1/ A jelen törvény alapján elrendelt kisajátítási eljárásokra vonatkozó minden beadvány, jegyzőkönyv, becslevél, nyilatkozat, egyesség, szerződés, határozat és fellebbezés bélyeg és illetékmentes. 35. § /1/ A törvény hatálybalépésétől számított egy évig az 50 egy régebbi és művészeti vagy történeti jelentőségű, de műemlékké nem nyilvánított ingó dolgot /alkotást/ csak a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának engedélyével szabad az ország területéről kiszállítani. 36. § /1/A jelen törvény hatálybalépésével az 1881 : XXXIX. tc. és az 1929: XI. tc. 24-28. §-ai hatályukat vesztik.182 37. § /1 / A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba és annak végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazságügyi miniszterrel egyetértésben gondoskodik. Budapest, 1948. évi február hó 13. napján. 7. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium. Elnöki osztály 3980/1948. ein. szám. Érk. 1948. március 26.