Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

ának!80 a védőterületekre vonatkozó rendelkezései műemlékekre nézve hatályukat vesztik. 18. § /1/ A védetté nyilvánított terület használatára jogosított az a személy, aki a 17. § /3/ bekezdésének a-c/ pontjaiban megállapított korlátozások folytán kárt szenved, az államtól kártalanítást igényelhet. A kártérítés módját és mértékét megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A kártalanítás összegének megállapításában figyelembe kell venni mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel a károsult kárát az ingatlan használatának megváltoztatása, az üzem megfelelő áthelyezése vagy más intézkedés útján csökkenthetné. A kártérítés évi járadékból is állhat. 121 A 17. § /3/ bekezdésének d/ és e/ pontjában foglalt korlátozás esetében kártérítésnek nem lehet helye. /3/ Ha az ingatlan tulajdonosa /fenntartásra kötelezett személy/ a 17. § /3/ bekezdésének cl pontja alapján elrendelt munkálatokat nem végezteti el, vagy ha az emlékvédelem megvalósulását a védett területen nem lehet más módon biztosítani, az elnök a 12. § megfelelő alkalmazásávaljár el. /4/ A védett területen fekvő bármely ingatlant az államkincstár, a törvényhatóság, község vagy a műemlék tulajdonosa javára ki lehet sajátítani, ha a védelmet célszerűen másként biztosítani nem lehet. A kisajátításra a 8. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Védett területen nem emlékvédelmi célra szolgáló kisajátítást csak a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve lehet engedélyezni. V. Fejezet. Az ingó műemlékek. 19. § /1/ Az ingó műemléket tulajdonosa, ha pedig nem ő tartja birtokában, a birtokos köteles saját költségén épségben és változatlan állapotban fenntartani és megőrizni. Az ép és változatlan fenntartás vagy a zavartalan hatás biztosítása érdekében szükséges intézkedésekre és a tulajdonos kötelezettségeire a 10. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 121 Ingó műemléken biztosítási /konzerválási/, helyreállítási vagy átalakítási munkálatokat csak az elnök engedélyével és az általa meghatározott módon lehet végezni. Az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett munkálatok esetében a 11. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. /3/A 12. és 13. §-okban foglalat rendelkezéseket az ingó műemlékek tekintetében is alkalmazni kell azzal a kiegészítéssel, hogy az ingó műemlék őrzési helyének vagy módjának megváltoztatását az elnöknek nyolc nap alatt be kell jelenteni. A elnök az ép és változatlan fenntartás érdekében a bejelentéssel kapcsolatban vagy hivatalból is az őrzés helyének és körülményeinek megfelelő változtatására kötelezheti a tulajdonost/birtokost/. 20. § /1/ Az ingó műemléket a tulajdonos /birtokos/ köteles az elnök rendelkezésére hazai nyilvános kiállításon közszemlére kitenni. A tulajdonost /birtokost/ kiállításra csak minden második évben egyszer és akkor is csak 15 napot meg nem haladó tartamra lehet kötelezni. A kiállításra kötelezés alkalmával a szállítás és biztosítás költségét a kiállítónak az elnöknél előre letétbe kell helyezni. A kiállított műemlék megőrzése és visszaszolgáltatása tekintetében az elnök megfelelő biztosíték adását is kívánhatja a kiállítótól. A tulajdonost /birtokos/ azért a kárért, amely őt a kiállításra kötelezés teljesítése folytán a műemlék elpusztulásával, megrongálásával vagy elveszésével érte, a kiállító mellett az államkincstár is felelős. 21. § /1/ Ha az ingó műemlék tulajdonosa /birtokosa/ a jelen törvényben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy az ingó műemlék fenntartása és megóvása a tulajdonos /birtokos/ vagyoni helyzetére tekintettel vagy más okból az ő birtokában saját hibáján kívül nem biztosítható, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az elnök javaslatára elrendelheti a műemléknek közgyűjteményben őrzését. A műemlék addig marad a közgyűjtemény őrizetében, amíg a tulajdonos /birtokos/ megfelelő biztosítékot nem nyújt arra nézve, hogy kötelezettségeinek a jövőben eleget fog tenni. Ha a közgyűjteményi őrizetben tartás oka csupán az, hogy a tulajdonoson /birtokoson/ a terhére rótt költségeket behajtani nem lehet, az őrizetet meg kell szüntetni, mihelyt a tulajdonos /birtokos/ vagy helyette más e költségeket és esetleges járulékait megtéríti. 121 A vallás- és közoktatásügyi miniszter által a jelen törvény alapján közgyűjtemény őrizetébe utalt ingó műemléket 10 évi őrizet után az államkincstár /a közgyűjtemény tulajdonosa/ megválthatja. Az őrizetbe vett műemlék tulajdonosa azonban már kétévi őrizet után, ha pedig a őrizetbe vétel oka csupán az volt, hogy a műemlék fenntartását az ő birtokában saját hibáján kívül biztosítani nem lehetett, az őrizet bevétel elrendelése után nyomban kívánhatja az államkincstártól a műemlék megváltását. A megváltás fejében a tulajdonosnak a műemlék teljes értékét meg kell téríteni. Az érték megállapítása vita esetében rendes bírói útra tartozik. 22. § /1 / Az ingó műemlékek mentesek a vagyonadó és örökösödési illeték, továbbá a belföldi forgalomban fizetendő forgalmi- és fényűzési adó alól. A mentesség szabályát a pénzügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. VI. Fejezet. A műemlékek elidegenítése és kivitele. 23. § /1 / Az ingatlan műemlékek tekintetében az államkincstár, ingó műemlékek tekintetében pedig a Magyar Nemzeti Múzeumot elővásárlási jog illeti meg. Műemlék tulajdonosa, amennyiben a műemléket elidegeníteni kívánja, köteles a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot az elővásárlásról való nyilatkozat végett az elnökkel közölni. Az elnök az ajánlatról a vallás- és közoktatásügyi minisztert, illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát értesíti. 121 Az elővásárlás létrejön a jogosultnak a tulajdonoshoz intézett azzal a nyilatkozatával, hogy az elővásárlási jogával él, mégpedig a harmadik személy vételi ajánlatának értelmében. Ha azonban az elővásárlásra jogosult a bejelentés megtételétől számított 30 nap alatt nem intéz a tulajdonoshoz ilyen nyilatkozatot, az elővásárlási jog megszűnik és a tulajdonos a műemléket a közölt vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint szabadon elidegenítheti. Köteles azonban a régi tulajdonos az új tulajdonos nevét és lakóhelyét az elnöknek bejelenteni, az új tulajdonossal pedig közölni, hogy az elidegenített dolog műemlék. /3/ Az elővásárlási jog önkéntes árverés, végrehajtás útján vagy csődtömegből való értékesítés esetében is megilleti az államkincstárt, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumot. Az elővásárlási jog részletes szabályait ezekre az esetekre az igazságügy miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve rendeletben állapítja meg. /41A műemlék bírói vagy közigazgatási úton való zár alá vételéről / foglalás, zálogolás, biztosítási vagy bűnügyi zárlat/, annak tárgyában elrendelt önkéntes vagy végrehajtási árverésről vagy műemléknek csődleltárba való felvételéről, végül minden olyan más hatósági intézkedésről, amely műemléknek kényszer útján való elidegenítésére vezet, az elnököt haladéktalanul értesíteni kell. /5/ Az /1/ és 121 bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére kötött adásvételi szerződést a tudomásszerzéstől számított hat hónap alatt az elővásárlásra jogosult megtámadhatja. 24. § VII. főosztály szövege: /1/ Műemléket az ország területéről csak a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának engedélyével szabad kivinni. 121 Nem szükséges az /1/ bekezdésben említett kiviteli engedély az állam által rendezett vagy engedélyezett külföldi kiállításokra ideiglenesen a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélye alapján kivitt ingó emlékekre. Az ilyen módon kvitt emlékek károk elleni biztosításáról és az ország területére történő visszaszállításáról előzetesen gondoskodni kell. /3/ Az /1/ bekezdés alapján adott kiviteli engedélyekért díjat kell fizetni, amelynek mértékét, a befizetés módozatait és hová fordítását a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. Elnöki B. ügyosztály szövege: /1/ Műemléket az ország területéről kivinni nem szabad. 121 Ez a tilalom nem vonatkozik műemléknek külföldön rendezett olyan kiállításra való kivitelére, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy az ő megbízása alapján valamely hazai szerv vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával külföldi szerv rendez. Műemléknek ilyen kiállításra ideiglenes jellegű kiviteléhez a vallás- és közokta-