Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

/3/ A Főfelügyelő hivatalának szervezetét és ügyvitelét a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 22. § /1/ ha valamely vidéken nagyobb számú védett vagy nyilvántartott emlék, illetőleg védett terület van, ezek közvetlen felügyeletére a vallásés közoktatásügyi miniszter a Főfelügyelő javaslatára emlékvédelmi körzeti felügyelőket nevezhet ki. 121 Az emlékvédelmi körzeti felügyelő állása tiszteletbeli, kiszállásai alkalmával azonban részére napidíjat és útiköltséget lehet megállapítani. A hatóságokkal a Főfelügyelő útján, illetőleg - annak meghatalmazása alapján - közvetlenül is érintkezik. VIII. Fejezet. Büntető, vegyes és átmeneti rendelkezések. 23. § 61/Vétséget követ el és hat hónapig terjedő fogházzal büntetendő, aki a. / a felfedezett ingó vagy ingatlan emléket a törvényes határidő alatt be nem jelenti; b. / a jelen törvény értelmében védett vagy nyilvántartott emléket az elővásárlásra jogosultnak való felajánlás nélkül elidegenít; c/ 121A törvényszék az /1/ bekezdésben meghatározott vétség tekintetében mint egyesbíróság jár el és határoz. /3/ Az, aki ingó emléket a jelen törvény 17. §-ában foglalt tilalom ellenére engedély nélkül külföldre visz, a vámjog szabályozásáról szóló 1924:XIX. tc. 164. §-a értelmében esik büntetés alá.170 24. § /1/ Aki, a jelen törvény védelme alatt álló védett vagy nyilvántartott emléket megrongál, elpusztít, megsemmisít vagy a törvény tilalma ellenére átalakít az 1878:V. tc. 418. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő.171 121 Az előző bekezdésben foglalt rendelkezést az emlék tulajdonosára vagy birtokosára is alkalmazni kell, ha az emléket a jelen törvény tilalma ellenére megsemmisíti, lebontja vagy átalakítja. /3/ Az /1/ és 121 bekezdésben foglalt cselekmény esetében a bűnvádi eljárás megindítására a Főfelügyelő indítványt tehet. 25. § /1/ Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő: a. / aki a jelen törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségeinek nem tesz eleget; b. / aki az ingatlan emlék lelőhelyének érintetlenül hagyására vonatkozó szabályokat megszegi, c. /.... 121 Az előző bekezdésbe ütköző kihagyás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik. 27. § /1/ A védett emlékké nyilvánított épület tulajdonosa részére abban az esetben, ha a törvény 7. §-a értelmében elrendelt átalakítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégzi, legfeljebb 30 évre terjedő ideiglenes házadómentességet lehet engedélyezni. 121 Ha az előző bekezdésben említett munkálatok csupán az épület belsejét érintik, az ideiglenes házadómentesség legfeljebb 15 évre terjedhet. /3/ Az ideiglenes házadómentesség engedélyezésének részletes szabályait a pénzügyminiszter, a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. 28. § A jelen törvény alapján eszközlendő kisajátítási eljárásokra vonatkozó minden beadvány, jegyzőkönyv, becslevél, nyilatkozat, egyesség, szerződés, határozat és fellebbezés bélyeg- és illetékmentes. 29. § Azoknak a munkálatoknak a költségeit, amelyeket a Főfelügyelőség a jelen törvény rendelkezései értelmében az emlék tulajdonosának költségére végeztet el, mindenkor közadók módjára kell behajtani. 30. § Az 1929:XI. tc. 4-7. §-ainak hatályai 72 alá eső közgyűjtemények őrizetében lévő művészeti, történeti, tudományos és népi értékű ingóságokra a jelen törvény rendelkezései közül csak a 16. §-ban, a 17. § 121 és /3/ bekezdésében, a 18. § 121 bekezdésében és a 19. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 31. § /1/ A Főfelügyelő a védett emlékekről törzskönyvezett, a nyilvántartott emlékekről pedig nyilvántartást vezet. A törzskönyv és nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben állapítja meg. 121A vallás- és közoktatásügyi miniszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónap alatt köteles megállapítani, hogy az 1881: XXXIX. tc. 3. §-a alapján173 műemlékké nyilvánított ingatlanok közül melyiket kell a jelen törvény értelmében védett, illetőleg nyilvántartott emléknek tekinteni. 32. § Az 1881:XXXIX. tc, az 1929:XI. tc. 18-22., 24-28. és 44., 45. §-ai,174 továbbá más jogszabályoknak a jelen törvénnyel ellentétes rendelkezései a jelen törvény hatálybalépésével érvényüket vesztik. 33. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba és annak végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazságügy miniszterrel egyetértésben gondoskodik.175 6. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Elnöki osztály 1985 ein. szám. Érk. 1948. II. 14. Előirat: 1108/1948. Egyúttal elintézett szám: 212.789/1948.VII. Tárgy: Új műemlékvédelmi törvény előkészítése Elnöki B. ügyosztály. Az 1108/1948. számú előirat kapcsán megkezdtük egy új műemlékvédelmi törvény előkészítő munkálatait és e tárgyban az érdekelteket értekezletre hívtuk össze. Ezt követően a VII. főosztály az itt elfekvő 212.789/1948. számú ügyirattal megküldte a Gerevich-féle tervezet újabb átdolgozott szövegét. Az értekezleten, amely Bóka államtitkár úr elnöklete alatt f. hó 4-én zajlott le, megvitattuk a két tervezet között jelentkező alapvető elvi eltéréseket és e vita során az a vélemény alakult ki az értekezleten, hogy az ügyosztályunk által javasolt kétfokú védelem helyett a műemlékek csak egyféle és egységes védelemben részesüljenek, továbbá az ingó emlékek ásatásának és találásának kérdését egyelőre ne szabályozzuk, hanem hagyjuk érvényben ebben a vonatkozásban az 1929:XI. tc. gyakorlatban bevált rendelkezéseit mindaddig, amíg az új múzeumi törvény kapcsán ezt a kérdést újra nem szabályozzuk. A legsúlyosabb vitatott kérdés az volt, hogy mi legyen az új műemlékvédelmi hatóság elnevezése; e részben dr. Gerevich Tibor ragaszkodott a műemléki hivatal elnevezéshez, a magunk részéről ezzel szemben nyomatékosan utaltunk arra, hogy a létesítendő új szerv hatósági jogkört fog gyakorolni, ilyen jogkört pedig a magyar közigazgatásban csak is személy /egyedi vagy testületi szervek/ gyakorolhatnak, a hivatal megjelölés használata tehát fogalmilag teljesen helytelen. A többi alapelveket illetően a két tervezet között nem volt lényegbevágó eltérés, ezeket az alapelveket az értekezlet helyeslően elfogadta, a törvény szövegezésébe azonban nem bocsátkozott bele. Az értekezleten elhangzottakat figyelembe vételével a VII. főosztály tervezetét a jogszabály szerkesztés igényeinek megfelelően átszövegeztük és a szükséghez képest kiegészítettük és a tervezetet újabb hozzászólás céljából mellékelten bemutatjuk. Meg kívánjuk itt jegyezni, hogy van a tervezetben néhány olyan kérdés, amelyekben nem tudunk egyetérteni a szakértők által képviselt állásponttal, ezért e kérdések szabályozásánál vagylagosan mindkét álláspontnak megfelelő szöveget felvettünk, e vitában a miniszter út döntését kérve ki. E vitatott kérdésekkel kapcsolatban álláspontunkat egész röviden az alábbiakban foglaljuk össze: ad 9. § Nem tudunk egyetérteni azzal az elgondolással, hogy műemlékeket értékük 10 §-ának lefizetése ellenében a műemlékek jegyzékéből töröljenek. E rendelkezés számos visszaélés forrása lehetne, mert hiába kívánja a t. Társosztály ezt a törlést attól a feltételtől függővé tenni, hogy a törlés a művészeti vagy egyéb közérdeket nem sérti, e feltétel tartalma annyira álta-