Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

lános, hogy nem tekinthető hatásos korlátnak. Véleményünk szerint a műemlékekkel való helyes gazdálkodás esetében törlésnek csak egy esetben lehet helye: akkor, ha a műemlék elvesztette jelentőségét; ilyen esetben pedig nem látunk okot arra, hogy a törlést díj fizetésétől tegyék függővé. ad 12. § Véleményünk szerint a műemlék állagának fenntartását és biztosítását szolgáló munkálatokon túlmenően a műemlék tulajdonosát nem lehet kötelezni olyan munkálatok elvégeztetésére, amelyek csupán a műemlék hatásosabb érvényesülését szolgálják /pl. stílszerű átalakítás/. Ilyen munkálatok tekintetében véleményünk szerint legfeljebb azt lehet bizonyítani, hogy azokat az államkincstár költségére a műemlékvédelmi hatóság maga elvégeztesse. ad 13. § Szükségtelennek ítéljük a t. VII. főosztály által tervezett ama rendelkezést, hogy a tulajdonost műemlékének lefényképeztetésére kötelezzék. ad 16. § Azt a rendelkezést, hogy ha a műemlék tulajdonosa az általa végzett helyreállítási munkálatokra tekintettel ideiglenes házadómentességet kap, megfelelő összeget fizessen le a műemlékvédelem céljaira, teljesen indokolatlannak és a pénzügyi kormányzat felé tarthatatlannak véljük. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a tulajdonos az adóban megtakarított összeget a műemlékek alapjába fizetné be. ad 24. § Véleményünk szerint műemlékeknek az ország területéről való kivitelét közművelődési értékeinkkel való helyes gazdálkodás mellett semmi esetre sem szabad megengedni. Az értekezlet kívánatosnak tartotta a Műemlékek Országos Alapja elnevezéssel műemlékvédelmi célra szolgáló alap létesítését. Erre vonatkozó rendelkezést mégsem vettünk be a tervezetbe egyrészt azért, mert ennek az alapnak a tervezett bevételeit előző fejtegetéseink szerint helytelenítjük, másrészt pedig, mert az állami gazdálkodásban valamennyi alap megszüntetésére törekednek egyébként is. Ami végül az új műemlékvédelmi hatóság elnevezését illeti, tervezetünkben egy közvetítő megoldást vettünk fel, amely abból áll, hogy a műemlékvédelem körében szaktanácsot létesítünk a közművelődési közigazgatás más ágaihoz hasonlóan /Országos Közművelődési Tanács, Országos Művészeti Tanács, stb./ és ennek a tanácsnak az elnöke gyakorolná a műemlékvédelmi hatóság jogkörét, ily módon a hatósági jogkört mégis egyedi szerv gyakorolná, de használhatná az „elnök" megjelölést, amelyet a szakértők kívánatosnak, sőt szükségesnek tartottak. Azzal a megjegyzéssel, hogy a tervezet egy példányát egyidejűleg rövid úton eljuttattuk a MOB elnökéhez, az ügyiratot azzal a kéréssel küldjük meg a t. VII. főosztályának, hogy a tervezetet érintő észrevételeit velünk mielőbb közölni, egyben pedig a törvényjavaslat általános és részletes indoklásának az elkészítéséhez szakanyagot rendelkezésünkre bocsátani szíveskedjék. Budapest, 1948. február 17. Nagyhegyi Zoltán I. II. 17. Farkas László Elnöki B. ügyosztály. A túloldalt tervezett intézkedés helyett az általunk készített törvénytervezet szövegét rövid úton eljuttattuk a t. VII. főosztályhoz, majd a miniszter úr, Bóka László államtitkár, Farkas László min. osztályfőnök és Pogány-Schöpflin Károly min. tanácsos urakkal a tervezetet megtárgyalta és e tárgyalás során akként döntött, hogy a tervezet 9., 12., 16. és 24. §-ával kapcsolatban az osztályunk által javasolt szöveget, a 13. §-sal kapcsolatban pedig a VII. főosztály által javasolt szöveget fogadja el. Ezek után a törvénytervezet egy-egy példányát eljuttattuk hozzászólás céljából dr. Gerevich Tibornak és dr. Jeszenszky Sándor min. osztályfőnöknek, egy példányát pedig rövid úton megküldtük dr. Bacsó Ferenc min. osztályfőnöknek, az igazságügy minisztérium törvényelőkészítő osztálya vezetőjének, azzal a kéréssel, hogy a tervezetet előadójával tanulmányoztassa át és utána tárcánk képviselőivel szóbelileg tárgyalja meg. Az elmondottak után az ügyiratot újabb intézkedésig irattárba teszszük. Budapest, 1948. március 25. Nagyhegyi l.lll. 25. Farkas László 6/A. Az Elnöki B. osztály törvénytervezete Törvényjavaslat'

76 a műemlékek védelméről. I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. § Műemlék a földben vagy a föld felszínén levő minden olyan építmény/épület, épületrész, földmű/ és tartozéka, valamint minden olyan ingó dolog, amelyet kiemelkedő történeti, régészeti, művészeti /iparművészeti/ vagy néprajzi jelentőségénél fogva a vallás- és közoktatásügyi miniszter a jelen törvény alapján műemlékké nyilvánít. A műemléket védelemben kell részesíteni. 2. § Védelemben kell részesíteni a. / a műemlékek építészeti és tájképi környezetét, b. / a történeti vagy régészeti jelentőségű földterületeket és c. / olyan épület- vagy építménycsoportot, valamint város- vagy faluképet is, amely nem tartozik ugyan valamely műemlék környezetéhez, azonban történeti, tudományos, művészeti vagy népi szempontból a maga egységében jellegzetes és megőrzésre méltó. 3. § A műemlékek számbavétele, gondozása és védelme az Országos Műemléki Tanács elnökének /továbbiakban: elnök/ feladata, akit feladatának ellátásában a vezetése alatt álló tanács támogat. II. Fejezet. A műemlékek jegyzékbe vétele. 4. § /1/ Az 1. §-ban körülírt ingó és ingatlan dolgoknak a műemlékek jegyzékébe való felvételét az elnök javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el- A jegyzékbe felvétellel a dolgot műemlékké nyilvánítottnak kell tekinteni. 121 Nem lehet a műemlékjegyzékbe felvenni az élő művészek alkotásait, valamint az 50 évnél nem régibb műalkotást. /3/ A jegyzékbevételről a műemlék tulajdonosát és ha nem ő tartja birtokában, a birtokot is értesíteni kell, ezenfelül a jegyzékbevétel elrendelésére vonatkozó határozatot a hivatalos lapban is közzé kell tenni. A védetté nyilvánítás hatálya a közzététellel áll be. /4/ A telekkönyvi hatóság az elnök megkeresésére a műemlékké nyilvánított ingatlant magába foglaló telekkönyvi betétbe feljegyzi, hogy az ingatlan a jelen törvény védelme alatt áll. A telekkönyvi hatóság a jelen törvény védelme alatt álló ingatlant érintő minden telekkönyvi bejegyzésről az elnököt hivatalból értesíti. /5/ A műemlékek jegyzékét az elnök vezeti. A jegyzékben a részletes szakleírásra utalással fel kell tüntetni a műemlékre, annak tulajdonés birtokviszonyaira vonatkozó adatokat, fel kell sorolni az esetleges tartozékait, valamint azt a környezetet vagy ingatlancsoportot, amelyre a védettség kiterjed. A jegyzék közhitelű nyilvánkönyv, amelyet a hivatalos idő alatt az érdekeltség igazolása nélkül bárki megtekinthet. A jegyzéket első ízben a törvény hatálybalépésétől számított két év alatt, azután pedig tízévenként fennálló lényeges tartalmában a hivatalos lapban közzé kell tenni. /6/ Az elnök tanúsítványt állíthat ki arról, hogy valamely dolog a jegyzékbe fel van véve, vagy nincs felvéve. 5. § /1/ A műemlékek jegyzékbevétele céljából minden természetes és jogi személy köteles a jelen törvény hatálybalépésétől számított 60 nap alatt az elnöknek bejelenteni a tulajdonában vagy birtokában lévő olyan ingó- vagy ingatlan dolgokat, amelyek az 1. §-ban megjelölt szempontból jelentősek és ezért felteheti, hogy a műemléki védelemre érdemesek. A bejelentési kötelezettség az 188TXXXIX. tc. 3. §-a177 alapján már fenntartandónak nyilváníttatott műemlékre is kiterjed. 121 Az elnök az 1. § szempontjából jelentős dolgokra vonatkozóan adatok szolgáltatását a jelen § /1/ bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettségtől függetlenül bárkitől kívánhatja, aki a dolgot birtokában tartja. Ha az adatszolgáltatásra felhívott birtokos a felhívásban megállapított méltányos határidőben az adatokat nem szolgáltatja,