Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

/4/ A védett területté nyilvánításra vonatkozó határozatot a hivatalos lapban közzé kell tenni, az abban foglalt korlátozásokat pedig az érintett ingatlanok telekkönyvében is fel kell jegyezni. /5/ Ha megszűntek azok az okok, amelyek a területnek védetté nyilvánítására vezettek, az érintett terület védettségét a vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztérium hozzájárulásával megszüntetheti. A megszüntetés közlésére és feljegyzésére a /4/ bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók. /6/ Az erdőkről és természetvédelemről szóló 1935:IV. tc. hatodik címének, valamint a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937:VI. tc. 12. §-ának a műemlékekkel kapcsolatos védőterületekre vonatkozó rendelkezéseitl 68 a jelen törvény hatálybalépése után nem lehet többé alkalmazni. 15. § /1/ Az a személy, aki a 14. § /2 bekezdésének a./ vagy b./ pontjában megállapított korlátozások folytán - akár közvetlenül, akár a védett területen fekvő ingatlan használata tekintetében mással fennálló jogviszonyánál fogva - az ingatlan eddigi rendeltetésének megfelelő használatában kárt szenved, az államtól kártérítést igényelhet. A kártérítés összegének megállapításában figyelembe kell venni mindazokat a lehetőségeket, amelyek szerint a korlátozást szenvedő károsodását az ingatlan használatának megváltoztatásával, az üzem megfelelő áthelyezésével vagy más intézkedéssel csökkenteni lehet. A kártérítés módját és mértékét megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg, a kártérítés évi járadék fizetésében is állhat. 121 A 14. § 121 bekezdésének c./ és d./ pontjában foglalt korlátozás esetében kártérítésnek nem lehet helye. /3/ Ha az ingatlan tulajdonosa a 14. § 121 bekezdésének e./ pontja alapján elrendelt munkálatokat nem tudja, vagy nem kívánja elvégeztetni, valamint általában abban az esetben, ha az emlékvédelem megvalósulását a védett területen nem lehet más módon biztosítani, a védett területen fekvő bármely ingatlant az állam, a törvényhatóság, község vagy a védett emlék tulajdonosa javára ki lehet sajátítani. A kisajátításra a jelen törvény 9. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. /4/ Védett területen nem emlékvédelmi célra szolgáló kisajátítást csak a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve lehet engedélyezni. V. Fejezet. Emlékek felfedezése és feltárása. /Később szövegezzük meg./ VI. Fejezet. Emlékek elidegenítése és kivitele. 16. § /1/ A védett és nyilvántartott ingó emlékek tekintetében a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát elővásárlási jog illeti meg a végrehajtás esetét is ideértve. Ezért az ilyen emlék tulajdonosa, amennyiben az emléket elidegeníteni kívánja, köteles azt a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának vételre felajánlani; az ajánlatról egyidejűleg a Főfelügyelőt is értesíteni kell. 121 Védett és nyilvántartott ingatlan emlék esetében az előző bekezdésben említett elővásárlási jogot az állam javára lehet gyakorolni. Ilyen emlék tulajdonosa tehát az ingatlan elidegenítésére irányuló szándékát a Főfelügyelőségnek köteles bejelenteni. /3/ Ha az elővásárlásra jogosult a bejelentés vételétől számított 14 nap alatt a tulajdonost az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szándékáról nem értesíti, az elővásárlási jog megszűnik. Ebben az esetben a tulajdonos az emléket szabadon elidegenítheti, köteles azonban az új tulajdonos nevét és lakhelyét a Főfelügyelőségnek bejelenteni, az új tulajdonossal pedig közölni, hogy az elidegenített dolog védett, illetőleg nyilvántartott emlék. /4/ Dolognak oly csoportjából, amelyeket együttvéve nyilvánítottak emlékké, vagy együttesen vettek fel a nyilvántartott emlékek jegyzékébe, külön-külön elidegeníteni, illetőleg arra árverést vagy végrehajtást elrendelni nem szabad. /5/ Az elővásárlási jognak végrehajtás esetében történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat az igazságügy miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendelettel állapítja meg. Hatóságilag elrendelt vagy önkéntes árverés esetén az elővásárlási jog addig gyakorolható, amíg az emlék a legtöbbet ígérő által megvettnek nem jelentetett ki. A jelen törvény értelmében védett vagy nyilvántartott emlékre elrendelt árverésről vagy végrehajtásról a Főfelügyelőséget értesíteni kell. 17. § /1/Védett emléket az ország területéről véglegesen kivinni tilos. 121 Nyilvántartott emléknek az ország területéről való végleges kivitelére a vallás- és közoktatásügyi miniszter adhat engedélyt, az engedély megadása előtt azonban az emléket a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának vételre fel kell ajánlani. Ha a Tanács az elővásárlási jogot gyakorolni kívánja, az emlék vételárának megállapítása a jelen törvény 10. §-ának/2/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. /3/ Ha a Tanács 14 nap alatt nem gyakorolja az elővásárlási jogot, a kiviteli engedélyt meg kell adni. Az engedélyért a tulajdonos kiviteli díjat köteles fizetni, amelynek összegét a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. /4/Védett emlékké nem nyilvánított, illetőleg a nyilvántartott emlékekjegyzékébe fel nem vett dologról a Főfelügyelőség a tulajdonos kívánságára és költségére bizonyítványt állít ki, hogy az ország területéről külön engedély nélkül kivihető. 18. § /1/ Külföldön rendezett időleges kiállításra védett ingó emléket csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével lehet kivinni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az engedélyben a kivitel időtartamát, továbbá az emlék szállításának és őrzésének módját is meghatározhatja és megfelelő összegű biztosíték letétbe helyezését is elrendelheti. 121A nyilvántartott ingó emléknek külföldön rendezett időleges kiállításra való kivitelét a Főfelügyelő engedélyezi. 19. § /1/ Abban az esetben, ha a védett vagy nyilvántartott emléknek az ország területéről való végleges kivitelét a jelen törvény 17. §-ában foglalt rendelkezések ellenére megkísérlik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az emléknek valamely közgyűjtemény őrzésébe való bocsátását rendelheti el. Ilyen esetben a jelen törvény 10. §-ának/2/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 121 Aki védett vagy nyilvántartott ingó emléket a jelen törvényben foglalt rendelkezések ellenére elidegenít vagy az ország területéről kivisz, az emlék felkutatásával és megszerzésével, valamint a visszaszállításával kapcsolatos felmerült költségeket megtéríteni köteles. VII. Fejezet. Emlékek Országos Főfelügyelője. 20. § /1/Az 188TXXXIX. tc. alapján létesített Műemlékek Országos Bizottsága jelen törvény hatálybalépésével megszűnik és annak feladatköre az Emlékek Országos Főfelügyelőjére száll át. 121A Főfelügyelő az emlékek védelme körében a vallás- és közoktatásügyi miniszter előkészítő, véleményező és végrehajtó szerve, első fokon jár el mindazokban az ügyekben, amelyeket a jelen törvény vagy más jogszabály a hatáskörébe utal. határozatai ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek általában halasztó hatálya van, az emlék épségét közvetlenül fenyegető veszély esetében /5. § 121 bekezdés/ azonban a Főfelügyelő határozatában kimondhatja, hogy az a benyújtott fellebbezésre való tekintet nélkül végre kell hajtani. /3/ A Főfelügyelő a vallás- és közoktatásügyi miniszter közvetlen fennhatósága alatt áll, hivatali eljárásában a hatóságokkal közvetlenül érintkezik. 21. § /1/ A Főfelügyelőt a tudományos tisztviselők létszámából a vallásés közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki. A Főfelügyelő a Magyar Nemzeti Múzeum intézményei élére kinevezett főigazgatókkal esik egy tekintet alá. 121 A Főfelügyelő hivatalában szükséges tudományos személyzet a tudományos tisztviselők létszámába, a segédszemélyzet pedig a tudományos és műszaki segédszemélyzet létszámába tartozik. A Főfelügyelő eljárásában felmerülő jogi és közigazgatási természetű ügyek szakszerű intézésének biztosítása céljából a Főfelügyelő hivatalában a tudományos tisztviselők létszámába olyan személyeket is ki lehet nevezni, akik az 1929:XXX. tc. 65. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott képesítéssel bírnak.169