Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

/3/ Védett ingatlan emlék zavartalan érvényesülésének biztosítása céljából a Főfelügyelő bármikor elrendelheti az emléket vagy annak tartozékait eléktelenítő dolgok eltávolítását; ha a tulajdonos e rendelkezésnek a Főfelügyelő által megállapított határidőben nem tesz eleget, a Főfelügyelő az eltávolítás iránt a tulajdonos beleegyezés nélkül és annak költségére intézkedhetik. /4/ Ha a védett ingatlan emlék valamely közület vagy egyház céljait szolgálja, az /1/ bekezdésben meghatározott munkálatok elrendelése előtt a vallás- és közoktatásügyi miniszter útján köteles a Főfelügyelő az érdekelt miniszter hozzájárulását kikérni, illetve az illetékes egyházi hatóságot köteles meghallgatni. 8. § /1/ A tulajdonos /birtokos/ köteles a védett ingatlan emléket oly módon használni és gondozni, hogy annak épségét, jellegét és zavartalan érvényesülését semmi sem veszélyeztesse; köteles továbbá az emlék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését fenyegető körülményről, valamint az emléket ért károkról a Főfelügyelőnek haladéktalanul jelentést tenni. 17/ A Főfelügyelő vagy megbízottja a védett ingatlan emléket a tulajdonos /birtokos/ előzetes értesítése mellett bármikor megtekintheti és megvizsgálhatja, arról rajzokat, fényképészeti vagy más műszaki felvételeket készíthet és azokat tudományos kiadványokban közölheti. /3/ Az emlékek számbavétele céljából a Főfelügyelő általános vagy egyes esetekre szóló bejelentési kötelezettséget állapíthat meg; a bejelentés szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 9. § /1/ A védett ingatlan emléket az állam részére ki lehet sajátítani a. / ha a tulajdonos a 5-8. §-okban foglalt kötelezettségeinek megszegésével vagy a Főfelügyelő által a §-ok alapján tett intézkedések meghiúsításával a védett emlék épségét, jellegét vagy avartalan érvényesülését veszélyezteti; b. / ha a tulajdonostól az 5. § alapján végzett munkálatok költségeit más módon behajtani nem lehet; c. / ha a tulajdonos az 5. §-ban megállapított kötelezettségének vagyoni helyzetére való tekintettel nem tud eleget tenni /5. § /3/ bekezdés/. 171 Az /1/ bekezdésben meghatározott kisajátításra az 1881 :XLI. tc.167 valamint az azt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a. / a kisajátítást a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezi; b. / a kártalanítási összeg megállapításában a kisajátítandó ingatlan művészeti, történeti vagy tudományos értékét nem lehet figyelembe venni; c. / mindaddig, amíg a kártalanítási összeget jogerejű egyességgel meg nem állapították vagy a kártalanítás tekintetében első bírói határozat nem keletkezett, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kisajátítástól visszaléphet. Ebben az esetben a kisajátítást azonnal meg kell szüntetni, azok azonban, akik az eljárás folyamatba tétele folytán kárt szenvedtek, polgári per útján teljes kártalanítást követelhetnek. 10. § /1/ A védett ingó emlék fenntartása és gondozása tekintetben alkalmazni kell az 5-8. §-okban foglalt rendelkezéseket, azzal a kiegészítéssel, hogy az ingó emlék őrzési helyének vagy módjának megváltoztatását a Főfelügyelőnek nyolc napon belül be kell jelenteni. Köteles ezen felül a tulajdonos /birtokos/ a védett ingó emlék őrzési helye és módja tekintetében a Főfelügyelő rendelkezéseinek pontosan eleget tenni. 121 Ha a védett ingó emlék tulajdonosa vagy annak birtoklására jogosult más személy az/1/ bekezdésben, valamint az 5-8. §-aiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az emléknek valamely közgyűjtemény őrizetébe bocsátását rendelheti el. Ilyen esetben az emlék mindaddig marad a közgyűjtemény őrizetében, amíg a tulajdonos /birtokos/ megfelelő biztosítékot nem nyújt arra nézve, hogy a jelen törvényben megállapított kötelezettségeinek a jövőben pontosan eleget fog tenni. Ha a tulajdonos /birtokos/ a most említett biztosítékot nem nyújtja, az emléket a közgyűjtemény 10 évi őrizet után megválthatja. A megváltás árát ebben az esetben a tulajdonos és a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa által kijelölt két-két szakértőből és az általuk választott elnökből álló bizottság javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. /3/ A171 bekezdésben említett megváltásnak a tulajdonos hozzájárulásával helye lehet akkor is, ha a tulajdonos a védett ingó emlék fenntartásával járó kötelezettségeinek vagyoni helyzeténél fogva vagy önhibáján kívül álló más okból nem tud eleget tenni. III. fejezet. Nyilvántartott emlékek. 11. § /1/ Nyilvántartott emlék a jelen törvény alkalmazásában az a különösebb figyelmet érdemlő emlék, amely ugyan nincs védett emlékké nyilvánítva, amelyet azonban a Főfelügyelő jelentőségére való tekintettel a nyilvántartott emlék jegyzékébe felvesz. 171A nyilvántartásba vételről az emlék tulajdonosát /birtokosát/ értesíteni kell. /3/ Ha a nyilvántartott emlék bármely okból elveszti jelentőségét, a Főfelügyelő az emléket az emlékek nyilvántartásából törölheti. 12. § /1/ A nyilvántartott emlék tulajdonosa /birtokosa/ köteles az emléket a jó gazda gondosságával fenntartani; a nyilvántartott emléket lebontani vagy megsemmisíteni csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével szabad; a miniszter az erre vonatkozó engedély helyett elrendelheti a nyilvántartott emlék kisajátítását /9. §/ vagy megváltását /10. §/. 17/ A nyilvántartott emlék tulajdonosa /birtokosa/ köteles az emlék szépségét vagy eredeti jellegét érintő munkálatokat az erre vonatkozó tervek bemutatásával a Főfelügyelőnek legalább 15 nappal a munkálatok megkezdése előtt bejelenteni, az ingó emlék tulajdonosa pedig köteles ezenfelül az emlék őrzési helyének megváltoztatását is azonnal bejelenteni. /3/ A 8. §-ban foglalt rendelkezéseket a nyilvántartott emlékek tekintetében is értelemszerűen alkalmazni kell. IV. Fejezet. Védett területek. 13. § /1/ A védett ingatlan emlék épségének és zavartalan érvényesülésének biztosítása céljából az emlék környezetét is védett területté lehet nyilvánítani. 171 Védett területté lehet továbbá nyilvánítani olyan épület- vagy épületcsoportot, valamint annak tartozékait, város- vagy faluképet, amely nem tartozik ugyan valamely védett emlék környezetéhez, azonban történeti, tudományos, művészeti vagy népi szempontból a maga egységében jellegzetes és megőrzésre méltó. /3/ A védett területen nem szabad olyan változtatást eszközölni, amely a védett emlék épségét, zavartalan érvényesülését vagy a védetté nyilvánított környezet eredeti jellegzetes állapotát befolyásolja; ezért a védett területen belül minden építkezéshez és más környezetalakító változtatáshoz /pl. fakivágás, hirdetőoszlopok felállítása, stb./ továbbá épületek külső átalakításához az erre illetékes hatóság az engedélyt csak a Főfelügyelő előzetes hozzájárulásával adhatja meg. 14. § /1/ védett terület létesítésének szükségességét, a védett terület terjedelmét és fenntartásának módját a minisztérium hozzájárulásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 171 A védetté nyilvánító határozatban a vallás- és közoktatásügyi miniszter a védett területen belül a következő korlátozásokat rendelheti el: a. / megszüntetheti vagy feltételhez kötheti a védett emlék, illetőleg a védett terület biztonságát vagy zavartalan érvényesülését veszélyeztető üzem működését; b. / megállapítja egyes ingatlanok használatának vagy művelésének módját; c. / elrendelheti a környezet összhangját zavaró feliratok és műszaki berendezések /hirdetőoszlop, reklámtábla, antenna, stb./ eltávolítását vagy átalakítását; d. /forgalmi korlátozásokat állapíthat meg; e. / egyes ingatlanok beépítését, parkosítását, átalakítását vagy lebontását rendelheti el. /3/ A 171 bekezdésben körülírt korlátozásokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértve a védetté nyilvánító határozaton kívül is elrendelheti.