Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

/3/ Védett ingatlan emlék zavartalan érvényesülésének biztosítása céljából a Főfelügyelő bármikor elrendelheti az emléket vagy annak tar­tozékait eléktelenítő dolgok eltávolítását; ha a tulajdonos e rendelkezés­nek a Főfelügyelő által megállapított határidőben nem tesz eleget, a Fő­felügyelő az eltávolítás iránt a tulajdonos beleegyezés nélkül és annak költségére intézkedhetik. /4/ Ha a védett ingatlan emlék valamely közület vagy egyház céljait szolgálja, az /1/ bekezdésben meghatározott munkálatok elrendelése előtt a vallás- és közoktatásügyi miniszter útján köteles a Főfelügyelő az érdekelt miniszter hozzájárulását kikérni, illetve az illetékes egyházi ha­tóságot köteles meghallgatni. 8. § /1/ A tulajdonos /birtokos/ köteles a védett ingatlan emléket oly módon használni és gondozni, hogy annak épségét, jellegét és zavarta­lan érvényesülését semmi sem veszélyeztesse; köteles továbbá az em­lék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését fenyegető körül­ményről, valamint az emléket ért károkról a Főfelügyelőnek haladéktalanul jelentést tenni. 17/ A Főfelügyelő vagy megbízottja a védett ingatlan emléket a tu­lajdonos /birtokos/ előzetes értesítése mellett bármikor megtekintheti és megvizsgálhatja, arról rajzokat, fényképészeti vagy más műszaki fel­vételeket készíthet és azokat tudományos kiadványokban közölheti. /3/ Az emlékek számbavétele céljából a Főfelügyelő általános vagy egyes esetekre szóló bejelentési kötelezettséget állapíthat meg; a beje­lentés szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapít­ja meg. 9. § /1/ A védett ingatlan emléket az állam részére ki lehet sajátítani a. / ha a tulajdonos a 5-8. §-okban foglalt kötelezettségeinek meg­szegésével vagy a Főfelügyelő által a §-ok alapján tett intézkedések meghiúsításával a védett emlék épségét, jellegét vagy avartalan érvé­nyesülését veszélyezteti; b. / ha a tulajdonostól az 5. § alapján végzett munkálatok költségeit más módon behajtani nem lehet; c. / ha a tulajdonos az 5. §-ban megállapított kötelezettségének va­gyoni helyzetére való tekintettel nem tud eleget tenni /5. § /3/ bekez­dés/. 171 Az /1/ bekezdésben meghatározott kisajátításra az 1881 :XLI. tc.167 valamint az azt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezé­seit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a. / a kisajátítást a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezi; b. / a kártalanítási összeg megállapításában a kisajátítandó ingatlan művészeti, történeti vagy tudományos értékét nem lehet figyelembe venni; c. / mindaddig, amíg a kártalanítási összeget jogerejű egyességgel meg nem állapították vagy a kártalanítás tekintetében első bírói határo­zat nem keletkezett, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kisajátítástól visszaléphet. Ebben az esetben a kisajátítást azonnal meg kell szüntetni, azok azonban, akik az eljárás folyamatba tétele folytán kárt szenvedtek, polgári per útján teljes kártalanítást követelhetnek. 10. § /1/ A védett ingó emlék fenntartása és gondozása tekintetben al­kalmazni kell az 5-8. §-okban foglalt rendelkezéseket, azzal a kiegészí­téssel, hogy az ingó emlék őrzési helyének vagy módjának megváltozta­tását a Főfelügyelőnek nyolc napon belül be kell jelenteni. Köteles ezen felül a tulajdonos /birtokos/ a védett ingó emlék őrzési helye és módja tekintetében a Főfelügyelő rendelkezéseinek pontosan eleget tenni. 121 Ha a védett ingó emlék tulajdonosa vagy annak birtoklására jo­gosult más személy az/1/ bekezdésben, valamint az 5-8. §-aiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter az emléknek valamely közgyűjtemény őrizetébe bocsátását rendel­heti el. Ilyen esetben az emlék mindaddig marad a közgyűjtemény őri­zetében, amíg a tulajdonos /birtokos/ megfelelő biztosítékot nem nyújt arra nézve, hogy a jelen törvényben megállapított kötelezettségeinek a jövőben pontosan eleget fog tenni. Ha a tulajdonos /birtokos/ a most említett biztosítékot nem nyújtja, az emléket a közgyűjtemény 10 évi őrizet után megválthatja. A megváltás árát ebben az esetben a tulajdo­nos és a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa által kijelölt két-két szakértő­ből és az általuk választott elnökből álló bizottság javaslata alapján a val­lás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. /3/ A171 bekezdésben említett megváltásnak a tulajdonos hozzájá­rulásával helye lehet akkor is, ha a tulajdonos a védett ingó emlék fenn­tartásával járó kötelezettségeinek vagyoni helyzeténél fogva vagy önhi­báján kívül álló más okból nem tud eleget tenni. III. fejezet. Nyilvántartott emlékek. 11. § /1/ Nyilvántartott emlék a jelen törvény alkalmazásában az a külö­nösebb figyelmet érdemlő emlék, amely ugyan nincs védett emlékké nyilvánítva, amelyet azonban a Főfelügyelő jelentőségére való tekintet­tel a nyilvántartott emlék jegyzékébe felvesz. 171A nyilvántartásba vételről az emlék tulajdonosát /birtokosát/ ér­tesíteni kell. /3/ Ha a nyilvántartott emlék bármely okból elveszti jelentőségét, a Főfelügyelő az emléket az emlékek nyilvántartásából törölheti. 12. § /1/ A nyilvántartott emlék tulajdonosa /birtokosa/ köteles az emlé­ket a jó gazda gondosságával fenntartani; a nyilvántartott emléket le­bontani vagy megsemmisíteni csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével szabad; a miniszter az erre vonatkozó engedély helyett el­rendelheti a nyilvántartott emlék kisajátítását /9. §/ vagy megváltását /10. §/. 17/ A nyilvántartott emlék tulajdonosa /birtokosa/ köteles az emlék szépségét vagy eredeti jellegét érintő munkálatokat az erre vonatkozó tervek bemutatásával a Főfelügyelőnek legalább 15 nappal a munkála­tok megkezdése előtt bejelenteni, az ingó emlék tulajdonosa pedig kö­teles ezenfelül az emlék őrzési helyének megváltoztatását is azonnal be­jelenteni. /3/ A 8. §-ban foglalt rendelkezéseket a nyilvántartott emlékek te­kintetében is értelemszerűen alkalmazni kell. IV. Fejezet. Védett területek. 13. § /1/ A védett ingatlan emlék épségének és zavartalan érvényesülé­sének biztosítása céljából az emlék környezetét is védett területté lehet nyilvánítani. 171 Védett területté lehet továbbá nyilvánítani olyan épület- vagy épületcsoportot, valamint annak tartozékait, város- vagy faluképet, amely nem tartozik ugyan valamely védett emlék környezetéhez, azon­ban történeti, tudományos, művészeti vagy népi szempontból a maga egységében jellegzetes és megőrzésre méltó. /3/ A védett területen nem szabad olyan változtatást eszközölni, amely a védett emlék épségét, zavartalan érvényesülését vagy a védet­té nyilvánított környezet eredeti jellegzetes állapotát befolyásolja; ezért a védett területen belül minden építkezéshez és más környezetalakító változtatáshoz /pl. fakivágás, hirdetőoszlopok felállítása, stb./ továbbá épületek külső átalakításához az erre illetékes hatóság az engedélyt csak a Főfelügyelő előzetes hozzájárulásával adhatja meg. 14. § /1/ védett terület létesítésének szükségességét, a védett terület ter­jedelmét és fenntartásának módját a minisztérium hozzájárulásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 171 A védetté nyilvánító határozatban a vallás- és közoktatásügyi miniszter a védett területen belül a következő korlátozásokat rendelheti el: a. / megszüntetheti vagy feltételhez kötheti a védett emlék, illetőleg a védett terület biztonságát vagy zavartalan érvényesülését veszélyezte­tő üzem működését; b. / megállapítja egyes ingatlanok használatának vagy művelésének módját; c. / elrendelheti a környezet összhangját zavaró feliratok és műszaki berendezések /hirdetőoszlop, reklámtábla, antenna, stb./ eltávolítását vagy átalakítását; d. /forgalmi korlátozásokat állapíthat meg; e. / egyes ingatlanok beépítését, parkosítását, átalakítását vagy le­bontását rendelheti el. /3/ A 171 bekezdésben körülírt korlátozásokat a vallás- és közokta­tásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértve a védetté nyilvání­tó határozaton kívül is elrendelheti.

Next

/
Thumbnails
Contents