Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.
ISI Ha az 1. § 121 és 131 bekezdésében megjelölt műemlék fogalma alá eső ingó dolgokat a kutatásra, vagy ásatásra felfogadott személy találja, találónak a jelen §-ban foglaltak szempontjából a felfogadót kell tekinteni. Ibi Aki ingó műemléket idegen dologban felfogadás és az arra jogosult engedélye nélkül végzett kutatás során találta, az a jelen § értelmében a találót megillető jogok nem illetik, hanem ezek a jogok arra a községre szállanak, amelynek területén a dolgot találták. 6. § /1/ Abban az esetben, ha az ingó műemlék értékelésében az 5. vagy 9. § szerint érdekelt személyek nem egyeznek meg, a területileg illetékesjárásbíróság elnöke által szervezett háromtagú bizottság dönt. 121 Az illetékes járásbíróság elnöke az 5. § szerint érdekelt személyek egyikének felkérésére tartozik az/1/ bekezdésben említett háromtagú bizottságot haladéktalanul megalakítani. A bizottság elnökét a járásbíróság elnöke, egy tagot a Hivatal, további egy tagot pedig a tulajdonos, vagy megtaláló jelöl ki. Ha a tulajdonos és a megtaláló nem azonos személy, a Hivatal két tagot jelöl ki. /3/ Ha a leletben a tulajdonos, vagy a megtaláló szándékosan vagy gondatlanul kárt tesz, az őt megillető részre eső jogát elveszti és az az államra száll. 7. § /1/ Az államot illető, vagy az 5. § /3/ bekezdése alapján megváltott ingó leletrész elhelyezése ügyében a Hivatal javaslata alapján a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa határoz. 8. § /1 / Az 1. §-ban felsorolt műemlékek felkutatására, ásatások folytatására, ásatások elrendelésére, ilyeneknek intézmények, vagy magánosok számára történő engedély adására a Hivatal jogosult. 121 Ha a föld tulajdonosa az ásatás ellen kifogást emel, ideiglenes, vagy végleges kisajátításnak van helye. A kisajátítást a Hivatal javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el és a kisajátítási jogot a Hivatalnak adja meg. /3/ A kisajátítás alá eső terület, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a kisajátítási jog engedélyezésével kapcsolatban adott egyszeri engedélye alapján, a kisajátításról szóló 1881:XLI. tc. 86. §-ában164 megállapítotteljárási szabályok megtartásával elfoglalható. 9. § /1/ Ásatásokból előkerült ingó emlékek az ásató tulajdonát illetik, kivéve a Hivatal engedélyével ásató tulajdonost, akit a lelet egyharmada illet, míg a lelet kétharmada az államot illeti. 121 Az így előkerült ingó emlékek elhelyezéséről a Hivatal javaslatára a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa határoz. 10. § /1/ Ha a 8. § 121 és /3/ bekezdésében foglaltak alapján ideiglenesen, vagy véglegesen kisajátított terület kisajátítási összegét illetően megegyezés nem jön létre, az illetékes járásbíróság elnökétől 6. §-ban foglaltak szerint alakított három, illetve öttagú bizottság dönt. 11. § /1/ Az 1. § értelmében védett építményeket és tartozékait a tulajdonos saját költségén fenntartani köteles, javításokat, bővítéseket, vagy átalakításokat azokon csak a Hivatal engedélyével és az általa megjelölt módon eszközölhet. 121 Ez a kötelezettség vonatkozik az építményeknek nem csak építészeti állagára és alkatára, vonatkozik nem csak a homlokzatra, az alaprajzra és az egész felépítményre, hanem művészi megjelenésének minden tényezőjére /díszítés, vakolat, festés, korabeli berendezések, stb./ s általában minden olyan nemű átalakításra, ami bármi módon befolyásolhatná az illető emlék műemléki jellegét és veszélyeztetné biztonságát. A javítást, átalakítást, bővítést célzó minden tervet köteles a tulajdonos a Hivatalnak 2-2 példányban benyújtani, 1 példányt a Hivatal visszatart. /3/ Az 1. §-ban említett építményeken feliratos cég- vagy hirdetőtáblákat csak a Hivatal engedélyével, az általa megjelölt módon és formában helyezhet el. Távbeszélő, távíróoszlopokat és tartószerkezeteket, külső rádióantennákat csak a Hivatal engedélyével és az általa megjelölt módon helyezhetnek el rajta. A Hivatal feliratok, hirdetések, plakátok kiragasztását megtilthatja, vagy azok megfelelő elhelyezésére utasítást adhat, ha azok az építmények külső megjelenését zavarják. 12. § /1/ Az 1. § alapján műemléknek tekintendő építmény védett környezetének határát az esztétikai és biztonsági szempontok figyelembevételével a Hivatal állapítja meg. 121 Az így megállapított környezetben minden újabb építés, vagy a környezet esztétikai hatását és az építmény biztonságát befolyásoló egyéb változtatás csak a Hivatal jóváhagyásával végezhető. /3/ A védett területen a környezet megfelelő kialakítása érdekében szükséges intézkedések megtételére a Hivatal illetékes. 13. § /1/ Az 1. § alapján műemléknek tekintendő építmények műemléki jellegét a Hivatal megkeresésére a telekkönyvben fel kell jegyezni. 121 Az ilyen ingatlan tulajdonában beálló változásról a telekkönyvi hatóság a Hivatalt is értesíti. /31 Aki az ilyen ingatlant jogügylet, hatósági intézkedés vagy bírói határozat alapján birtokba veszi, tartozik ezt a körülményt a Hivatalnak 8 nap alatt bejelenteni. 14/ Közhatóság, vagy testülete kezelésében álló, ilyen jellegű épületek rendeltetésének megváltozásáról az illető közhatóság, vagy testület köteles a Hivatalt a határozatról 8 nap alatt értesíteni. 14. § /1/ Az 1. §-ban meghatározott ingatlan emlékek tulajdonosai kötelesek a tulajdonukban levő építményeken a Hivatal által megjelölt, műemléki szempontból szükséges munkálatokat saját költségükön elvégeztetni. Amennyiben a tulajdonos a 11. §-ban szabályozott fenntartási kötelezettségének eleget nem tesz, vagy a jelen szakasz 61/ bekezdése szerint elrendelt átalakítási munkálatokat el nem végzi, az említett munkálatokat a Hivatal elrendelheti és végrehajthatja, a felmerült költségeket pedig a tulajdonos közigazgatási végrehajtás terhe alatt megtéríteni tartozik. Egészen kivételes és rendkívüli esetekben, nagyobb méretű és tetemes költséggel járó átalakítások vagy biztosítások költségeit, amennyiben közigazgatásilag végzett szigorú ellenőrzés alapján kitűnnék, hogy a tulajdonos anyagi helyzete ezeket semmiképp sem tudná viselni, a Hivatal állami javadalmából, vagy a Műemlékek Országos Alapjából egészben, vagy részben fedezheti. Ily esetekben, ha a tulajdonos anyagi helyzete később javul, a kiadásokat a Hivatalnak, közigazgatási végrehajtás terhe alatt, esetleg részletekben megtéríteni tartozik. Amennyiben a jelen törvény védelme alatt álló építményeken a tulajdonos a Hivatal jóváhagyása nélkül, vagy a tőle jóváhagyott tervektől eltérő biztosítási, helyreállítási, vagy átalakítási munkálatokat végez, a Hivatal a munkálatokat bármikor felfüggesztheti. Ha a tulajdonos a munkálatokat vonakodik a Hivatal előírása szerint folytatni, a Hivatal azokat a tulajdonos terhére maga végeztetheti; az így felmerült költségek közigazgatási úton biztosíthatók. 15. § /1/ Ha a tulajdonos - az állam és az egyházak kivételével - a Hivatal felhívása ellenére a fenntartást és kiigazítást elmulasztja, valamint ha az illető emléken a Hivatal engedélye nélkül javításokat, bővítéseket, átalakításokat eszközöl, vagy rajtuk éppenséggel rombolásokat végez, akár egyes részeit lerombolja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Hivatal javaslatára elrendelheti az illető emlék ideiglenes, vagy végleges kisajátítását, zárlatát, súlyosabb esetben pedig elkobzását. Amennyiben ilyen mulasztás egyházi tulajdonban levő emlék esetében fordulna elő, a Hivatal megfelelő eljárás céljából felhívja erre az egyházi kormányzati hatóságokat. 16. § Az 1. §-ban foglalt építmények lényegesebb költséggel járó átalakításánál a Hivatal javaslatára legfeljebb 30 évig terjedő ideiglenes házadómentességben részesülhetnek, amely esetben a stílszerű helyreállítás, vagy átalakítás ellenőrzése fejében a tulajdonos a Műemlékek Országos Alapjába a helyreállítási költségek után 10 %-ot köteles befizetni. 17. § Ha a tulajdonos a jelen törvény rendelkezései alá tartozó ingatlan emléket fenntartani nem akarja, s ehhez a Hivatal nem járul hozzá, a miniszter a Hivatal javaslatára elrendelheti az illető emlék kisajátítását. Eb-