Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

feliratokat, vagy műszaki berendezéseket /:antenna, villanydrót, stb.:/ milyen formában lehet elhelyezni. /3/ Nyilvántartott emléket lebontani, vagy megsemmisíteni csak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével szabad. A miniszter az erre vonatkozó engedély megadása helyett az emléknek a 13. § értelmében való kisajátítását, illetőleg megváltását is elrendelheti. IV. Fejezet. Védett területek. 15. § /1/ A védett ingatlan emlék épségének és zavartalan érvényesülésének biztosítása céljából az emlék környezetét is védett területté lehet nyilvánítani. /2/Védett területté lehet továbbá nyilvánítani olyan épület- vagy építménycsoportot, valamint annak tartozékait, város- vagy faluképet, amely nem tartozik ugyan valamely védett emlék környezetéhez, azonban művészeti, történeti vagy tudományos szempontból a maga egységébenjellegzetes és megőrzésre méltó. /3/ A védett területen nem szabad olyan változást eszközölni, amely a védett emlék épségét, megfelelő érvényesülését vagy a védetté nyilvánított környezet eredeti jellegzetes állapotát befolyásolja. Ezért a védett területen belül minden építkezéshez, továbbá épületek külső átalakításához, vagy lebontásához a Főfelügyelőség engedélye szükséges. 16. § /1/Védett terület létesítésének szükségességét, a védet terület terjedelmét és fenntartásának módját a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértőleg állapítja meg. 121 A védett területen belül a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az ügykör szerint érdekelt miniszterrel egyetértőleg, - akár a védetté nyilvánításra vonatkozó határozatban, akár külön is - a következő korlátozásokat rendelheti el: a/ Megszüntetheti vagy feltételekhez kötheti, a védett emlék vagy védett terület biztonságát, vagy zavartalan érvényesülését veszélyeztető üzem működését. b/ Megállapíthatja egyes ingatlanok használatának vagy művelésének módját. c/ Elrendelheti a környezet összhangját zavaró feliratok és műszaki berendezések/hirdetőoszlop, reklámtábla, antenna, stb./ eltávolítását, d/ Forgalmi korlátozást állapíthat meg. e/ Egyes ingatlanok beépítését, parkosítását, továbbá egyes épületek átalakítását vagy lebontását rendelheti el. 17. § /1/ Az a személy, aki az előző § 121 bekezdésének a/ vagy b/ pontjában megállapított korlátozások folytán - akár közvetlenül, akár a védett területeken fekvő ingatlan használata tekintetében mással fennálló jogviszonyánál fogva - kárt szenved, az államtól kártérítést igényelhet. A kártérítés összegének megállapításánál figyelembe kell venni mindazokat a lehetőségeket, amelyek szerint a korlátozást szenvedő károsodást az ingatlan használatának megváltoztatásával vagy az üzem megfelelő áthelyezésével csökkenteni lehet. A kártérítés módját és mértékét megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. 121 Az előző § 121 bekezdésének c/ és d/ pontjában foglalt korlátozás esetében kártérítésnek nem lehet helye. 18. § /1/ Ha az ingatlan tulajdonosa a 16. § 121 bekezdésének e/ pontja alapján elrendelt munkálatokat nem tudja vagy nem kívánja elvégeztetni, valamint általában abban az esetben, ha az emlékvédelem megvalósulását a védett területen más módon nem lehet biztosítani, a védett területen fekvő bármely ingatlant az állam javára ki lehet sajátítani. A kisajátításra a jelen törvény 7. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 121 Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés alapján kisajátítási jogot lehet engedélyezni a törvényhatóság, község, vagy a védett emlék tulajdonosa javára is. /3/Védett területen nem emlékvédelmi célra szolgáló kisajátítást csak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve lehet engedélyezni. V. Fejezet. Emlékek elidegenítése és kivitele. 19. § /1/ A védett és nyilvántartott ingó emlékek tekintetében a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát elővásárlási jog illeti meg a végrehajtás esetét is ideértve. Ezért az ily emlék tulajdonosa, amennyiben az emléket elidegeníteni kívánja, köteles azt a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsánakvételre felajánlani. /2/Védett és nyilvántartott ingatlan emlék esetében az előző bekezdésben említett elővásárlási jogot az állam javára lehet gyakorolni. Ilyen emlék tulajdonosa tehát az ingatlan elidegenítésére irányuló szándékát a Főfelügyelőségnek köteles bejelenteni. /3/ Ha az elővásárlásra jogosult a bejelentés vételétől számított 14 nap alatt a tulajdonost elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szándékáról nem értesíti, az elővásárlási jog megszűnik. Ebben az esetben a tulajdonos az emléket szabadon elidegenítheti, köteles azonban az új tulajdonos nevét és lakhelyét a Főfelügyelőségnek bejelenteni, az új tulajdonossal pedig közölni, hogy az elidegenített dolog védett, illetőleg nyilvántartott emlék. /4/ Dolgoknak oly csoportjából, amelyeket együttvéve nyilvánítottak védett emlékké, vagy együttesen vettek fel a nyilvántartott emlékek jegyzékébe, külön-külön elidegeníteni, illetőleg arra árverést vagy végrehajtást elrendelni nem szabad. /5/ Az elővásárlási jog végrehajtás esetében történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat az igazságügy miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendelettel állapítja meg. Hatóságilag elrendelt vagy önkéntes árverés esetén az elővásárlási jog addig gyakorolható, amíg az emlék a legtöbbet ígérő által megvennék nem jelentetett ki. A jelen törvény értelmében védett vagy nyilvántartott emlékre elrendelt árverésről vagy végrehajtásról a Főfelügyelőséget előzetesen értesíteni kell. 20. § /1/Védett emléket az ország területéről véglegesen kivinni tilos. 121 Nyilvántartott emléknek az ország területéről való végleges kivitelére a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter adhat engedélyt, az engedély megadása előtt azonban az emléket a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának fel kell ajánlani. Ha a Tanács az elővásárlási jogot gyakorolni kívánja, az emlék vételárának megállapítására a jelen törvény 13. §ának/3/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. /3/ Ha a Tanács 14 nap alatt nem gyakorolja az elővásárlási jogot, a kiviteli engedélyt meg kell adni és azért a tulajdonos kiviteli díjat köteles fizetni. A díj összegét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. /4/Védett emlékké nem nyilvánított, illetőleg a nyilvántartott emlékekjegyzékébe fel nem vett dologról a Főfelügyelőség a tulajdonos kívánságára és költségére bizonyítványt állít ki, hogy az ország területéről külön engedély nélkül kivihető. 21. § /1/ A külföldön rendezett időleges kiállításra védett ingó emléket csak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium hozzájárulásával adott engedély alapján lehet kivinni. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az engedélyben a kivitel időtartamát, továbbá az emlék szállításának és őrzésének módját is meghatározhatja és megfelelő összegű biztosíték letétbe helyezését is elrendelheti. 121 Nyilvántartott ingó emléknek külföldön rendezett időleges kiállításra való kivitelét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezi. 22. § /1 / Abban az esetben, ha védett vagy nyilvántartott ingó emléknek az ország területéről való végleges kivitelét a jelen törvény 20. §-ában foglalt rendelkezések ellenére megkísérlik, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az emléknek valamely közgyűjtemény őrzésébe való bocsátást rendelheti el. Ilyen esetben a jelen törvény 13. §-ának 121 és /3/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 121 Aki védett vagy nyilvántartott ingó emléket a jelen törvényben foglalt rendelkezések ellenére elidegenít vagy az ország területéről kivisz, az emlék felkutatásával és megszerzésével, valamint visszaszállításával kapcsolatban felmerült költségeket megtéríteni köteles.