Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

VI. Fejezet. A Művészeti, Történeti és Tudományos Emlékek Országos Főfelügyelősége és Országos Tanácsa. 23. § /1/ A művészeti, történeti és tudományos emlékek védelmével kapcsolatos ügyek intézésére a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter közvetlen fennhatósága alatt fel kell állítani a Művészeti, Történeti és Tudományos Emlékek Országos Főfelügyelőségét. Ezzel egyidejűleg az 1881 :XXXIX. tc. alapján létesített Műemlékek Országos Bizottságának működése megszűnik. /21 A Főfelügyelőség első fokon jár el mindazokban az ügyekben, amelyeket a jelen törvény vagy más jogszabály a hatáskörébe utal. Határozatai ellem a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek általában halasztó hatálya van, az emlék épségét közvetlenül fenyegető veszély esetében /10. § /3/ bekezdés/ azonban a Főfelügyelőség határozatában kimondhatja, hogy azt a benyújtott fellebbezésre való tekintet nélkül végre kell hajtani. /3/ A Főfelügyelőség hivatali eljárásában a közigazgatási hatóságokkal közvetlenül érintkezik. 24. § /1/ a Főfelügyelőség élén a Főfelügyelő áll, akit a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az Államfő hatévi időtartamra nevez ki. A Főfelügyelőség állása tiszteletbeli. 121 A Főfelügyelőség tisztségviselőit és egyéb alkalmazottait a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, illetőleg rendeli ki szolgálattételre. /3/ A Főfelügyelőség szervezetét és ügyvitelét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 25. § /1 / Ha valamely vidéken nagyobb számú védett vagy nyilvántartott emlék, illetőleg védett terület van, ezek közvetlen felügyeletére a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Főfelügyelő javaslatára emlékvédelmi felügyelőket nevezhet ki. 121 Az emlékvédelmi körzeti felügyelő állása tiszteletbeli, kiszállásai alkalmával azonban részére napidíjat és útiköltséget lehet megállapítani. A hatóságokkal a Főfelügyelőség útján, illetőleg - annak meghatalmazása alapján - közvetlenül is érintkezik. 26. § /1 / A Művészeti, Történeti és Tudományos Emlékek Országos Tanácsa a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek az emlékvédelemmel kapcsolatos kérdésekben tanácsadó és véleményező szerve. Ebben a feladatkörben a Tanács a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által eléje utalt kérdésekben véleményt nyilvánít és bármely tagjának kezdeményezésére önálló javaslatokat is tehet. 121A Tanács elnökét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az Államfő hatévi időtartamra nevezi ki. /3/ A Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe tartozó közgyűjtemények első tisztviselői, a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelője az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke vagy a felsoroltak helyettesei a Tanácsnak tisztségüknél fogva tagjai. A többi tagot a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a művészettörténeti, történettudományt vagy régészetet művelő szakemberek, építészek és más technikai szakemberek közül hívja meg, ezenfelül pedig helyet biztosít a Tanácsban az egyes vallásfelekezetek képviselői számára is. A Tanács tagjainak száma legfeljebb 25 lehet, a tagok megbízatása hat évi időtartamra szól. /4/ A tanács szervezetét és ügyrendjét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. VII. Fejezet. Büntető, vegyes és átmeneti rendelkezések. 27. § Az, aki a felfedezett ingatlan emléket a törvényes határidő alatt be nem jelenti, továbbá, aki a jelen törvény értelmében védett vagy nyilvántartott emléket az elővásárlásra jogosultnak való fölajánlás nélkül elidegenít, illetőleg a jelen törvény 20. §-ában foglalt tilalom ellenére engedély nélkül külföldre visz, az 1929:XI. tc. 44. §-ábanl53 foglalt rendelkezések szerint büntetendő. /1/ Az, aki a jelen törvény védelme alatt álló védett vagy nyilvántartott emléket megrongál, elpusztít, megsemmisít vagy a törvény tilalma ellenére átalakít, az 1878:V. tc. 418. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő.154 121 Az előző bekezdésen foglalt rendelkezést az emlék tulajdonosára vagy birtokosára is alkalmazni kell, ha az emléket a jelen törvény tilalma ellenére megsemmisíti, lebontja vagy átalakítja. /3/ Az /1/ és 121 bekezdésben foglalt cselekmény esetében a bűnvádi eljárás megtiltására a Főfelügyelőség is indítványt tehet. 29. § /1/ Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő: a/ aki a jelen törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségeinek nem tesz eleget; b/ aki az ingatlan emlék lelőhelyének érintetlenül hagyására vonatkozó szabályokat /5. §/ megszegi. 121 Az előző bekezdésbe ütköző kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a m. kir. rendőrségnek hatáskörébe tartozik. 30. § A 27. és 29. §-okba foglalt rendelkezés alapján befolyó pénzbüntetések a Közgyűjtemények Országos Alapjába utalandók. 31. § Ha a tulajdonos a védett emlék vagy a védett terület fenntartásával járó kötelezettségeket vagyoni viszonyainál fogva nem tudja teljesíteni, a kötelezettségekkel járó költségeket egészben vagy részben az állami költségvetésben az emlékek fenntartására megállapított összegből lehet fedezni. 32. § /1/ A védett emlékké nyilvánított épület tulajdonosa részére abban az esetben, ha a törvény 10. §-a értelmében elrendelt átalakítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégzi, legfeljebb 30 évre terjedő ideiglenes házadómentességet lehet engedélyezni. 33. § A jelen törvény alapján eszközlendő kisajátítási eljárásokra vonatkozó miden beadványjegyzőkönyv, becslevél, nyilatkozat, egyesség, szerződés, határozat és fellebbezés bélyeg és illetékmentes. 34. § Azoknak a munkálatoknak a költségeit, amelyeket a Főfelügyelőség a jelen törvény rendelkezései értelmében az emlék tulajdonosának költségére végeztet el, mindenkor közadók módjára kell behajtani. 35. § Az 1929:XI. tc. 4-7. §-ainak155 hatálya alá eső közgyűjtemények őrizetében lévő művészeti, történeti és tudományos értékű ingóságokra a jelen törvény rendelkezései közül csak a 19. §-ban és a 20. § 121 és /3/ bekezdésében, a 21. § 121 bekezdésében és a 22. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 36. § A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónap alatt köteles megállapítani, hogy az 1881:XXXIX. tc. 3. §-a 156 alapján műemlékké nyilvánított ingatlanok közül melyiket kell a jelen törvény értelmében védett, illetőleg nyilvántartott emléknek tekinteni. 37. § Az 1881 :XXXIX. tc, az 1929:Xl.tc. 18. §-ának/3/ bekezdése, valamint 24-28. §-ai, továbbá az 1935:1V. tc. 212. § /1/ bekezdésének a/ pontjában és az 1937:VI. tc. 12. §-ában157 foglalt és a jelen törvénnyel ellentétes rendelkezések a jelen törvény hatálybalépésével érvényüket vesztik. 38. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba és végrehajtásáról a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik. Budapest, 1943. évi