Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

/3/ Az /1/ bekezdésben említett ingatlanok végleges kisajátításánakvan helye: a/ ha az ingatlanon épület áll, b/ ha a 121 bekezdés értelmében ideiglenesen kisajátított ingatlanra még az ideiglenes kisajátítás időtartamának lejárása után is szükség van és az ingatlantulajdonos az ideiglenes kisajátítás meghosszabbításához nem járul hozzá, c/ ha az ásatás során feltárt emlék megfelelő fenntartásának biztosítása céljából erre szükség van. /4/Az/1/-/3/ bekezdésekben meghatározott kisajátításnál az 1881: XLI. tel 51 rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a/ a m. kir. kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter hatáskörébe utalt teendőket a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter végzi, b/ a kártalanítás összeg megállapításánál a kisajátítandó a kisajátítandó földterületen, vagy annak színe alatt rejlő ingó vagy ingatlan dolog művészeti, történeti vagy tudományos értékét nem lehet figyelembe venni, c/ mindaddig, amíg a kártalanítási összeget jogerejű egyességgel meg nem állapították, vagy a kártalanítás tekintetében első, bírói határozat nem keletkezett, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kisajátítástól visszaléphet. Ebben az esetben a kisajátítási eljárást azonnal meg kell szüntetni, azok azonban, akik az eljárás folyamatba tétele folytán kárt szenvedtek, polgári per útján teljes kártérítést követelhetnek. /5/ Az /1/-/4/ bekezdésekben foglalt rendelkezéseket az 1929:XI. tc. 18. §-ának /1/ bekezdései 52 alapján folytatott ásatásokra is alkalmazni kell. 8 § /1 / A jelen törvény 1. §-ában meghatározott emlék tulajdonosa köteles a Főfelügyelőség felhívására az emlékre vonatkozó adatokat beszolgáltatni. 121 Az egyházi tulajdonban, vagy egyháznál letétben lévő emlékekre vonatkozó adatokat az egyházak, illetve az illetékes egyházi hatóság által kijelölendő egyházi szervek a törvény életbeléptetésétől számított hat hónap alatt összefoglaló jegyzékben bocsátják a Főfelügyelőség rendelkezésére. 9, § /1 / A művészeti, történeti vagy tudományos értékű emlékek védett emlékké nyilvánítása, illetőleg nyilvántartásba vétele tárgyában a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Főfelügyelőség előterjesztésére határoz, határozathozatal előtt azonban köteles a Művészet, Történeti és Tudományos Emlékek Országos Tanácsának véleményét meghallgatni. 121 A védett emlékké nyilvánításról és nyilvántartásba vételről az emlék tulajdonosát és esetleges birtokosát értesíteni kell. A védett emlékké nyilvánításra vonatkozó határozatot ezenfelül a hivatalos lapban is közzé kell tenni, a nyilvántartott emlékek jegyzékét pedig a hivatalos lapban három évenként közölni kell. /3/ A védett emlékké nyilvánított ingatlan telekkönyvében az ingatlan védett minőségét fel kell jegyezni. A telekkönyvi hatóság az ilyen ingatlant érintő minden változásról köteles a Főfelügyelőségnek jelentést tenni. III. Fejezet. A védett emlék és nyilvántartott emlék fenntartása. 10. § /1/ A védett emléket és tartozékait a tulajdonos köteles saját költségén épségben és eredeti jellegében fenntartani; köteles továbbá a Főfelügyelőség által az emlék épségének fenntartása és zavartalan érvényesülésének biztosítása céljából elrendelt megóvási, helyreállítási és átalakítási munkálatokat saját költségén elvégeztetni, végül pedig a Főfelügyelőségnek az emlék őrzésére vonatkozó rendelkezéseit pontosan teljesíteni. 121 Ha az emlék tulajdonosa az előző bekezdésben elrendelt munkálatokat a Főfelügyelőség felhívásának kézbesítésétől számított hat hónap alatt nem foganatosítja, a Főfelügyelőség a szükséges munkálatokat a tulajdonos költségén elvégeztetheti. /3/ Háború, vagy az emlék épségét közvetlenül fenyegető más veszély esetében a Főfelügyelőség az /1/ bekezdésben meghatározott munkálatok haladéktalan elvégzését is elrendelheti és azokat a tulajdonos három napot meghaladó késedelme esetében a tulajdonos költségén elvégeztetheti. /4/ Rendeltetésszerű céljára nem használt építményen /:rom:/ csak a további pusztulás megakadályozására irányuló munkálatokat lehet elrendelni. /5/ Ha a védett emlék valamely egyház tulajdonában van, a Főfelügyelőség az /1/ bekezdésben meghatározott munkálatok elrendelése előtt köteles az érdekelt egyházi hatóságot, illetőleg az illetékes egyházi hatóság által kijelölendő egyházi szervet meghallgatni. 11. § /1/ A védett emléken és annak tartozékain a tulajdonos külső vagy belső átalakítást, bővítést, vagy javítást csak a Főfelügyelőség engedélyével és az általa meghatározott módon eszközölhet, az ingó emlék őrzési helyét pedig csak a Főfelügyelőség engedélyével változtathatja meg. 121 Ha az előző bekezdésben meghatározott munkálatokat előzetes engedély nélkül is elvégezheti, köteles azonban erről a Főfelügyelőségnek haladéktalanul jelentést tenni. /3/ A Főfelügyelőség az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon végzett munkálatokat bármikor felfüggesztheti és az emléket, vagy annak tartozékait a tulajdonos költségén eredeti állapotában visszaállíthatja. /4/ Az /1/-/3/ bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell arra a személyre is aki a védett emlék használatára valamely jogviszony alapján jogosult. /5/ Védett emléket lebontani vagy megsemmisíteni csak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a m. kir. minisztérium hozzájárulásával adott engedélye alapján lehet. 12. § /1/ A tulajdonos /birtokos/ a védett emlék épségét vagy zavartalan érvényesülését fenyegető körülményről, valamint az emléket ért károsodásról haladéktalanul köteles jelentést tenni a Főfelügyelőségnek, amely az emléket előzetes értesítés nélkül megtekintheti és a szükséges rendelkezéseket megteheti. 121A Főfelügyelőség a védett emléket az előző bekezdésben említett esettől eltekintve is a tulajdonos /birtokos/ előzetes értesítése mellett bármikor megtekintheti és megvizsgálhatja, továbbá az emlékről fényképészeti vagy műszaki felvételeket, rajzokat készíthet és azokat tudományos kiadványokban közölheti. 13. § /1 / Ha a védett ingatlan emlék tulajdonosa a jelen törvény 10.-12. §-aiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, az ingatlant az állam javára ki lehet sajátítani. A kisajátításra a jelen törvény 7. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 121 a a védett ingó emlék tulajdonosa, vagy annak birtoklására jogosult más személy a jelen törvény 10-12. §-aiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az emléknek valamely közgyűjtemény őrizetébe való bocsátását rendelheti el. Ilyen esetben az emlék mindaddig marad a közgyűjtemény őrizetében, amíg a tulajdonos /birtokos/ megfelelő biztosítékot nem nyjt arra nézve, hogy a jelen törvényben megállapított kötelezettségeinek a jövőben pontosan eleget fog tenni /3/ Ha a tulajdonos /birtokos/ a most említett biztosítékot nem nyújtja, az emléket a közgyűjtemény tíz évi őrizet után megválthatja. A megváltás árát ebben az esetben a tulajdonos és a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa által kijelölt két-két szakértőből és az általuk választott elnökből álló bizottság javaslata alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. /4/ Az/1/, illetőleg /3/ bekezdésben említett kisajátítást, vagy megváltást a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter abban az esetben is elrendelheti ha a védett emlék tulajdonos bejelenti, hogy az emlékkel kapcsolatos kötelezettségeit nem tudja vagy nem kívánja teljesíteni. 14. § /1/ A nyilvántartott emlék tulajdonosa /birtokosa/ a 12. §-ban foglalt kötelezettségén kívül köteles az emlék épségét vagy eredeti jellegét érintő munkálatokat az erre vonatkozó tervek bemutatásával a Főfelügyelőségnek 15 nappal a munkálatok megkezdése előtt bejelenteni, az ingó emlék tulajdonosa pedig ezenfelül az emlék őrzési helyének megváltoztatását is azonnal bejelenteni. 121 A nyilvántartott emlék zavartalan érvényesülésének biztosítása céljából a Főfelügyelőség bármikor elrendelheti az emléket vagy ennek tartozékait eléktelenítő dolgoknak a tulajdonos költségére való eltávolítását; továbbá meghatározhatja, hogy az emléken és annak tartozékain