Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

V. Fejezet. A Történeti, Művészeti és Tudományos Emlékek Országos Főfelügyelősége és Tanácsa. 27. §. /1/ A Történeti, Művészeti és Tudományos Emlékek Országos Főfelügyelősége, mint az emlékvédelemnek e törvényben szabályozott ügyeiben első fokon eljáró hatóság, közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alá tartozik. Székhelye Budapest, pecsétje az ország koronás címere, a hatóság címét tartalmazó fölirattal. 121A Főfelügyelőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki. Állása tiszteletbeli. Első fokon jár el mindazokban az ügyekben, melyeket a törvény a Főfelügyelőség hatáskörébe utal. /3/ A Főfelügyelő határozatai ellen, kézbesítésüktől számított 15 napon belül, fellebbezni lehet a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A Főfelügyelő határozatában kimondhatja, hogy a fellebbezésnek nem lesz halasztó hatálya. /4/A Főfelügyelő a közigazgatási hatósággal közvetlenül érintkezik. Bíróságok előtt a Főfelügyelőséget a Közalapítványi kir. Ügyigazgatóság képviseli. /5/ A Főfelügyelőség tisztviselőit és egyéb alkalmazottait a vallásés közoktatásügyi miniszter nevezi ki, illetőleg rendeli szolgálattételre. 28. §. /1/ Ahol egy körzetben nagyobb számú műemlék, nyilvántartott emlék vagy védett terület van, ezek közvetlen felügyeletére a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Főfelügyelő javaslatára emlékvédelmi körzeti felügyelőket nevezhet ki. 121 Az emlékvédelmi körzeti felügyelő állása tiszteletbeli, hatóságokkal a Főfelügyelő útján, illetőleg a Főfelügyelő meghatalmazása alapján közvetlenül érintkezik. Hatáskörét a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza. 29. §. /1/ A Történeti, Művészeti és Tudományos Emlékek Országos Tanácsa a Főfelügyelőség tanácsadó és véleményező szerve. 121 A Tanács elnöke a Főfelügyelő. Tagjainak száma legfeljebb 25, beleértve azokat, akik hivatalból tagjai a tanácsnak. A Tanácsnak hivatalból tagjai a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe tartozó közgyűjtemények első tisztviselői /helyettesei/, a közgyűjtemények országos főfelügyelője /helyettese/ és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke /helyettese/. A többi tagot hatévi időtartamra a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. /3/ Műemlékké és védett területté nyilvánítás, illetőleg a megtörtént nyilvánítás módosítása vagy megszüntetése, valamint a műemlék megsemmisítése /lebontása/ iránt a Főfelügyelő csak a Tanács határozata alapján tehet a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez javaslatot. A Tanács ilyen határozata csak akkor érvényes, ha a határozatot hozó ülésen az elnökön kívül legalább 15 tag van jelen és a határozat a jelenlevők szavazatának legalább 2/3 többségével hozatott. /4/ A Tanács szervezetét és ügyrendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszterrendelettel szabályozza. 3/D. A VI l/l. ügyosztály törvénytervezete A művészeti, történeti és tudományos emlékek védelméről. I. Fejezet. Alapfogalmak. /1/ Művészeti, történeti és tudományos emlékek /továbbiakban: „emlékek":/ alatt a művészeti, történeti vagy tudományos szempontból értékes és megőrzésre méltó ingó vagy ingatlan dolgokat, vagy ilyen dolgok csoportját kell érteni. 121 Az előző bekezdésben meghatározott emlékek a nemzet egyetemes kultúrjavai közé tartoznak, ezért a jelen törvény védelme és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter főfelügyelete alatt állanak. /3/ Az /1 / bekezdésben meghatározott emlékek vagy védett emlékek, vagy nyilvántartott emlékek. A jelen törvény szempontjából védett emléknek kell tekinteni szempontjából védett emléknek kell tekinteni azt a kimagasló jelentőségű művészeti, történeti vagy tudományos emléket, amelyet a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter védett emlékké nyilvánít. 3. § A jelen törvény szempontjából nyilvántartott emléknek kell tekinteni azt a különösebb figyelmet érdemlő művészeti, történeti vagy tudományos emléket, amelyet a Művészeti, Történeti és Tudományos emlékek Országos Főfelügyelősége /:a „Főfelügyelőség":/ a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére a nyilvántartott emlékek jegyzékébe felvesz. 4. § A dolgokat keletkezési korukra való tekintet nélkül lehet emlékké nyilvánítani, illetőleg nyilvántartásba venni. Ha azonban a dolog alkotója, vagy tervezője életben van, a dolgot csak annak beleegyezésével lehet védett emlékké nyilvánítani vagy nyilvántartásba venni. II. fejezet. Emlékek feltárása. Védett emlékké nyilvánítás és nyilvántartásba vétel. /1/ Az, aki a föld színe alatt rejlő ingatlan emléket/: építmény, rom:/ felfedez, vagy ilyennek tudomására jut, köteles erről 24 óra alatt a közigazgatási hatóságnak, vagy közvetlenül a Főfelügyelőségnek jelentést tenni. 121 A lelőhelyet, vagyis a felfedezés közvetlen környezetét a Főfelügyelőség intézkedéséig, legfeljebb azonban a bejelentéstől számított 15 napig érintetlenül kell hagyni, a lelőhelyen folyó munkálatokat pedig fel kell függeszteni. A lelőhely érintetlenül hagyása, illetőleg a lelőhelyen folyó munkálatok felfüggesztése iránt a közigazgatási hatóság az előző bekezdésben említett bejelentés után azonnal, ha pedig a bejelentés nem nála történt, a Főfelügyelőség utasítására intézkedni köteles. /3/ A Főfelügyelőség a lelőhely megvizsgálása után elrendelheti a lelőhelyen folyó munkálatok beszüntetését és az emlék feltárása céljából szakszerű ásatást végeztethet. /4/ Ha a Főfelügyelőség az /1/ bekezdésben meghatározott bejelentés megtételétől számított 15 nap alatt nem intézkedik, a lelőhely érintetlenül hagyására vonatkozó kötelezettség megszűnik és a felfüggesztett munkálatokat folytatni lehet. /5/ A lelőhelyen folyó munkálatok felfüggesztéséből vagy megszüntetéséből, valamint az elrendelt ásatásból eredő károkért a károsultat kártalanítani kell. A kártalanítás összegét megállapodás hiányában a károsult és a Főfelügyelőség által kijelölt két-két szakértőből és az általuk választott elnökből álló bizottság javaslata alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. /6/ A munkákra felfogadott munkás az /1/ bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése alól mentesül, ha az emlék felfedezéséről a munkaadónak, vagy munkavezetőnek jelentést tesz. 6. § /1/Ásatásnak az 1929:XI. tc. 18. §-ának/1/ bekezdésében 149 meghatározott célokon felül művészeti, történeti és tudományos emlékek feltárása céljából is helye van. 121A jelen törvény 1. §-a alá eső ingatlan emlék feltárására irányuló ásatást az ország egész területén csak a Főfelügyelőség, vagy az általa megbízott közgyűjtemény végezhet. /3/ A jelen törvény 1. §-a alá eső ingó emlékek feltárására irányuló ásatásokra vonatkozólag továbbra is a 1929:XI. tc. 19-22. §§-aiban150 foglalt rendelkezések irányadók. 7. § /1/A jelen törvény 6. §-a alapján végzett ásatás céljaira igénybevett ingatlant, továbbá az azt környékező és az ásatás céljainak eléréséhez szükséges, valamint az ásatás helyétől a legközelebbi közútig való közlekedés céljára szükséges területet az állam javára ideiglenesen vagy véglegesen ki lehet sajátítani. 121 Az előző bekezdésben említett ingatlanok ideiglenes kisajátításának van helye, ha azoknak az ásatás időtartamára való használatát az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás útján nem lehet biztosítani és az ingatlanon épület nem áll.