Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

közigazgatási hatóságot /vármegyékben az alispánt, városokban a polgármestert/, amely ezt haladéktalanul közli az építési, illetőleg bontási engedély megadására illetékes saját szervével. /4/ Minden olyan tervet, amelynek kivitelezése a védett terület eredeti állapotának megváltoztatását eredményezné, az arra illetékes hatóság a kivitelezés előtt hozzájárulás végett esetről-esetre a Főfelügyelőséghez terjeszti be. 19. §. /1/ A nyilvántartott emlék tulajdonosa köteles saját költségén azokat a munkálatokat elvégezni, amelyeket a Főfelügyelő az emléket eléktelenítő dolgok /túlzott méretű vagy színű cégtáblareklámok stb./ eltávolítása végett elrendelt. Azt, hogy mit kell az emlék eléktelenítésének tekinteni, a Főfelügyelő esetről-esetre határozza meg. Ha a tulajdonos a kötelességének nem tesz eleget, ellene a 15. §-ban meghatározott eljárást kell alkalmazni. 121 Ha a nyilvántartott ingatlan műemlék külsejét vagy belsejét tulajdonosa megváltoztatni, átépíteni vagy arra emeletet építeni szándékozik, ezt a szándékát az e célra készült tervek egyidejű bemutatásával, a Főfelügyelőnek bejelenteni tartozik. Ugyancsak bejelenteni tartozik az emlék részben, vagy egészben lebontására irányuló szándékát. Ha az ezekről megindított tárgyaláson nem sikerül a tulajdonost szándékától eltéríteni, illetőleg a megváltoztatásnak, átépítésnek vagy emeletráépítésnek a Főfelügyelő kívánalma szerint leendő elvégeztetésére biztosítékot szerezni, a tulajdonos köteles a munkálatok megkezdése előtt az emlékről a Főfelügyelőtől esetről-esetre részletesen megállapított utasítása szerint elkészített építészeti felvételi rajzokat /egyenként két példányban/ és fényképeket /a lemezekkel együtt/ a Főfelügyelőséghez beszolgáltatni. Ameddig a tulajdonos e kötelességének nem tesz eleget, a Főfelügyelő a szándékolt munkálat megindítását az emlék fekvése szerint illetékes közigazgatási hatóságnál megtiltja, amely ezt haladéktalanul közli az építési, illetőleg bontási engedély megadására illetékes saját szervével. /3/ Nyilvántartott ingó emlék megváltoztatására, vagy megsemmisítésére irányuló szándék esetében az előbbi szakaszban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni. 20. §. Azért az elmaradt haszonért, ami a műemléket, nyilvántartott emléket vagy a védett területet eléktelenítő dolog eltávolításából, illetőleg alkalmazásnak eltiltásából származik, kártalanítást nem lehet kötelezni /19. §./1/ bekezdés/. IV. Fejezet. A műemlék és a nyilvántartott emlék elidegenítése és az ország területéről kivitele. 21. §. /1/ A tulajdonos, ha ingatlan műemléket vagy nyilvántartott ingatlan emléket tevő tulajdonát elidegeníti, köteles ezt az új tulajdonos nevének és lakhelyének, valamint az elidegenítés idejének megjelölésével a Főfelügyelőnekjelenteni. 121A régi tulajdonos tartozik az új tulajdonossal közölni, hogy az elidegenített ingatlan dolog műemlék vagy nyilvántartott emlék. /3/ A telekkönyvi hatóság az ingatlan műemlék tulajdonában beállott változásról tartozik a Főfelügyelőt haladéktalanul értesíteni. 22. §. /1/ Az ingó műemlék és nyilvántartott ingó emlékek tekintetében a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát elővásárlási jog illeti meg, a végrehajtás esetét is ideértve. Ehhez képest az ily dolog tulajdonosa, amenynyiben a dolgot elidegeníteni kívánja köteles azt a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe tartozó és a dolog természete szerint illetékes közgyűjteménynek vételre felajánlani. 121 Az elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult a bejelentés vételétől számított 6 nap alatt a felet az elővásárlási jog gyakorlásának szándékáról nem értesíti vagy ha ez értesítéstől számított 14 napon belül e jogot nem gyakorolja. /3/ Az elővásárlási jognak a végrehajtás esetében történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat az igazságügy miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendelettel állapítja meg. Hatóságilag elrendelt vagy önkéntes árverés estén az elővásárlási jog addig gyakorolható, míg az ingóság a legtöbbet ígérő által megvettnek nem jelentetett ki. /4/ Ha az elővásárlásra jogosult az ingó dolgot megvásárolta, erről a Főfelügyelőt értesíteni tartozik. Amennyiben az elővásárlásra jogosult e jogát nem gyakorolta és ennek következtében az ingóság új tulajdonos tulajdonába került, erről a volt tulajdonos köteles a Főfelügyelőt az új tulajdonos nevének és lakhelyének megjelölésével haladéktalanul értesíteni. A régi tulajdonos az új tulajdonost figyelmeztetni tartozik arra, hogy az ingóság műemlék, illetőleg nyilvántartott emlék. /5/ Végrehajtás elrendeléséről vagy árverés kitűzéséről, amelyen ingó műemlék vagy nyilvántartott emlék kerül végrehajtásra vagy árverésre, a Főfelügyelőt idejében értesíteni kell. /6/ Ingó műemléket vagy nyilvántartott emléket, amely olyan több ingó dologból álló csoportnak része, amelyet együttvéve nyilvánítottak ingó műemlékké, illetőleg vettek fel a nyilvántartott emlékek jegyzékébe /pl. egy lelet, vagy könyvtár, gyűjtemény/, külön-külön elidegeníteni, illetőleg arra árverést vagy végrehajtást elrendelni nem szabad. Árverést vagy végrehajtást, melyet ilyen dologra vezetnek, a Főfelügyelő felhívására be kell szüntetni. 23. §. /1/ Műemléket az ország területéről véglegesen kivinni tilos. 121 Külföldön rendezett időleges kiállításra ingó műemléket csak a Főfelügyelő javaslatára és a Minisztérium hozzájárulásával kibocsátott vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján lehet legfeljebb 3 havi időtartamra kivinni. Ha a műemlék a Magyar Nemzeti Múzeum vagy más közgyűjtemény tulajdona, a Főfelügyelő csak a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának indítványára tehet javaslatot. Egy-egy ingó műemlék öt éven belül csak egyszer vihető ki külföldi kiállításra. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletében kikötheti, hogy a műemlék oda- és visszaszállítása csak a Főfelügyelő, illetőleg, ha a Magyar Nemzeti Múzeum, vagy más közgyűjtemény tulajdonáról van szó, a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa által kijelölt szakértő tisztviselő kíséretében történhetik. /3/ Nyilvántartott ingó emléknek külföldön rendezett időleges kiállításra való kivitelére a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának meghallgatása után a Főfelügyelő ad engedélyt. /4/ Nyilvántartott emléknek az ország területéről véglegesen való kivitelére az engedély megadását a Főfelügyelő, az emléknek a magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának vételre való felajánlásától teszi függővé. Ha a tulajdonos és a Tanács, illetőleg a magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetéhez tartozó és az emlék természete szerint illetékes közgyűjtemény közt 14 napon belül megállapodás nem létesül, a kiviteli engedélyt meg kell adni. /5/ A kiviteli engedély megadása esetén az engedélyes által fizetendő díj összegét és a befizetés módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 24. §. /1/ Ha alapos gyanú merül fel arra nézve, hogy az ingó műemléket véglegesen külföldre szándékoznak kivinni, a Főfelügyelő az ingó műemléket a közigazgatási hatóság útján lefoglalhatja és őrizetbe veheti. Az őrizetbe vétel addig tart, amíg arra a Főfelügyelő megítélése szerint szükség van. 121 Ha arra nézve merül fel alapos gyanú, hogy a Főfelügyelő engedélye nélkül nyilvántartott ingó emléket szándékoznak véglegesen külföldre kivinni, a Főfelügyelő elrendeli a 23. §. /4/ bekezdésben meghatározott eljárás folytatását és ennek befejezéséig a nyilvántartott emléket a közigazgatási hatóság útján lefoglalhatja és őrizetbe veheti. 25. §. Műemlékké nem nyilvánított, illetőleg nyilvántartott emlékek jegyzékébe fel nem vett ingó dologról a Főfelügyelő a tulajdonos kívánságára és költségére bizonyítványt állít ki, hogy az az ország területéről külön engedély nélkül kivihető. 26. §. Aki az ingó műemléket a 23. §. /1/ bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az ország területéről kivisz, vagy a 22. §. /1/ bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére elidegenít, illetőleg aki nyilvántartott emléket a 23. §. /4/ bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az ország területéről kivisz, vagy a 22. §. /1/ bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére elidegenít, a -ban meghatározott büntetésen felül köteles a külföldre kivitt, vagy elidegenített dolog felkutatásával és megszerzésével, valamint visszaszállításával kapcsolatban felmerült költséget megtéríteni.