Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

99. kép. Újhegy térsége 1926-1977 között, a) 1926, b) 1931, c) 1952, d) után,

263 a szomszédos telken létesült Magyar Gőztégla, Cement és Gipszgyárak Rt. tulajdonába került. Ez a cég 1903-ban az Egyesült Tégla és Cementgyár Rt.-vel egyesült, amely cég viszont 1933-ban beolvadt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-ba. Kézi vetésű falazótégláinak jele lesarkított négyzetben nagy G betű volt.

264 (100. kép) Magyar Gőztégla, Cement és Gipszgyárak Rt. Az Rt-t, melynek már Dömösön és Nyergesújfalun is voltak üzemei, 1893-ban alapította téglagyárát a X., Újhegyi út 1 100. kép. Guttmann Izsák téglagyárának bélyeges téglája (md). 1977. (Térképjegyzék: No 28., 29., 30., 32.) 3. számú telken, amely később a Gyömrői út 105. számot kapta. Alakuló közgyűlése 1893. decemberében volt.

26

'

1 1895-ben már a gyárhoz tartozik az Újhegyi út 11. számig terjedő terület, hátrafelé egészen a Hangár útig. A Gyömrői úti sarokban két nagyméretű (120x 30 méter) kemenceépület áll. Közelükben egy kisebb, kettős kemence tüzelőházzal. (98. kép) Feltehetően ebben készítették a nagy kemencék építésének anyagát, hasonlóan, ahogy előzőleg Guttmann Izsák is a magáéhoz, a saját telkén. A gyárban falazótéglákat gyártottak, melyhez az agyagot a szomszédos telkek területe adta. A gyár ezen a 101. kép. A Magyar Gőztégla és Cementgyár Rt. bélyeges téglája (md).