Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

néven csak 10 évig működött. Előbb magába olvasztotta a szomszédos Guttmann-féle gyárat, majd 1903 márciusában beolvadt az Egyesült Tégla és Cementgyár Rt.-ba, melynek már Budapesten és vidéken is több gyáregysége volt. A Magyar Gőztégla, Cement és Gypszgyárak Rt.-t 1903. április 10-én törölték a cégjegyzékből.

266 Téglajele fölül félkörrel bővített téglányban MGT, a félkörben kiegészítő jellel.

267 (1 01. kép) Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatója, Weisenbach Endre, 1892. március 18-án alaptőke leszállítást hajt végre, miután 1892. február 27-én, 50 évre, megalapította az Egyesült Tégla- és Cementgyár Részvénytársaságot. Ennek „Tárgya: Weisenbach Endre lábatlani cementgyára, »Holtzspach A. Fiai« cégnek Bp. jobb parti [tehát budai] téglagyárának és kőbányáinak megszerzése és ezek üzeménekfolytatása."

268 A gyárak összeolvadása rendszerint a cég további közös vezetésével járt, így pl. egy évtizeddel később (1903. április 23-1 bejegyzés szerint) „Holtzspach Emil társasági hivatalnok"volt.

2

"

u Az Egyesült Tégla- és Cementgyár Részvénytársaság 1903 márciusában magába olvasztotta a Magyar Gőztégla, Cement és Gipszgyárak Rt. Gyömrői út 105. szám alatti telepét, és vele a cég más gyárait. A cég az évek során, az általános gazdasági helyzet alakulása szerint, többször hajtott végre tőkeemeléseket és csökkentéseket. 1913-ban „8 téglagyára van Kőbányának, melyek mind a legmodernebb felszereléssel vannak ellátva s így a legnagyobb kívánalmakat is kielégíthetik." Ezek sorában negyedikként említik az Egyesült Tégla- és Cementgyár Részvénytársaság Gyömrői úti téglagyárát.

2

'

1 Bányaterülete egyre bővül, az Újhegyi út másik oldalán a Gergely utcától a Mélytó utcáig, illetve a Tavas utcán túl terjedő területek is kibányászott területekké váltak, ahol a gödrök mélysége elérte a 8-10, illetve a 25 métert.

272 A korábbi két nagy kemenceépület kéményein kívül, még három kémény látható, ezek e feldolgozó üzemek kéményei lehettek. (99. kép) Az 1926. május 31 -i közgyűlés során, a pengő bevezetésével, újra fogalmazták az értékeket, részvényeket. Végül a„cégneka Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény Társulattal történt egyesülése folytán megszűnése bejegyeztetett: 1933. március 26."

273 A gyár kis- és nagyméretű falazótéglákat gyártott, melyeknek jele a különböző méretű téglányalakú mélyítésben E.T. C. betűk voltak. (102-103. kép) Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1933. január 1 -ével magába olvasztotta az Egyesült Tégla és Cementgyár Rt.-t. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatója már 1892-ben az a Weisenbach Endre volt, aki az évben létrehozta az Egyesült Tégla és Cementgyár Rt.-t. így tehát annak beolvasztása csak a cég két nagy ágának összevonását jelentette. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. sok, akkoriban jelentős kőszénteleppel rendelkezett „1895 március 1én hozzá tartozik: Magyarországon: Nógrád megyében: salgórarjáni, zagyvái, inaszói, pálfalvai, etesi, kazári, szőrösi (?), vencsellői, és csernyiki, Hunyad megyében: zsilvölgyi kőszéntelepek."

274 Feltehetően az Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. 1933-as beolvasztása utáni években történt, hogy a „régi téglagyári agyagbánya művelését vízbetörés miatt megszüntették. A mélyedéseket elöntötte a talajvíz, így lassan 8-12 méter mély tó keletkezett. A hirtelen víz betörés miatt még a felszerelés nagy része is odaveszett. Ez a tó, de a többi is hosszú évtizedekig minden tiltó rendelkezés ellenére a környékbeliek fegyelmezetlensége miatt sok halálos baleset okozója volt. Az öngyilkosság sem volt ritka. A három téglagyári bányató közül e tavat is feltöltötték, környékét parkosították."

275 TC 102. kép. Az Egyesült Tégla és Cementgyár Rt. bélyeges téglái: a, b: 104. kép. A Salgótarjáni Köszénbánya Rt. bélyeges téglái: a, b: (md). (md). 103. kép. Az Egyesült Tégla és Cementgyár Rt. bélyeges téglái: a, b: (md). 105. kép. A Salgótarjáni Köszénbánya Rt. bélyeges téglái: a, b: (md).