Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Kádár József: Kőbányai téglagyárak
97. kép. Keramitkő burkolólap Budapesten az István úton 1906-ban, kép a Magyar Kerámiai Gyár Rt. 1938-as árjegyzékében. Ilyen részletes ismertetést tartalmazó „Árjegyzéket" bizonyára csak a nagyobb gyárak engedhettek meg maguknak, de így képet nyerhetünk legalább e két nagy gyár a Dräsche és a Magyar Kerámiai Gyár termeléséről, működési területükről. TÉGLAGYÁRAK AZ ÚJHEGYEN A Gyömrői út - Újhegyi út térsége sík vidék, így az ide települt téglagyárak is mély bányagödrök kitermelésére kényszerültek. Ezen a területen az első gyár az 1891-ben létesített Guttmann-féle téglagyár volt, az Újhegyi út 5-7. számú telken. A szomszédos, 1 -3. számú telken 1893-ban alakult meg a Magyar Gőztégla, Cement és Gipszgyárak Rt. téglagyára, mely néhány évvel később magába olvasztotta a Guttmann-gyárat is. 2 " 5 ' Ennek ellenére, a legelső gyár, a Guttmann maradt a térség névadója. Az Újhegyi út elején, egy kocsibehajtós porta hátsó részén állt 1891-től Guttmann Izsák téglagyára. A Gyömrői út és Hangár utca sarkánál már az 1893-ban alapított gőztéglagyár két nagy épülete és kisebb, kettős kemencéje látható. A Maglódi út mellett volt Rost Ottó téglagyára, mely a Magyar Kerámiai Gyár része lett. (98. kép) A térképek részletein megfigyelhető a térség fejlődése. Az agyag kitermelése az összevont gyárterületen folyt, végül egészen a Harmat utca - Hangár útig, és az Újhegyi út túloldalára is kiterjedt. Később a bányagödröket elöntötte a talajvíz. Az agyagkitermelés lehetőségének megszűntével a gyár sem működött tovább. A gyár és bányák által érintett terület nagysága elérte a 43 hektárt. 1952-ben már nem álltak a gyár épületei, csak a vízzel telt gödrök. 1965-ben a szabálytalan alakú gödrök mellett a gyári területet már láthatóan más cégek vették használatba, majd, a gödröket feltöltötték.„A Guttmann téglagyári tavak, az úgynevezett Hármas vagy Háromtó voltak ezen a területen. Az Újhegyilakótelep megépítésével az egyik tó környékét parkosították, a többi bányatavat feltöltötték. Hideg vizük és mélységük miatt a múltban sok halálos áldozatot követeltek, mert a tilalom ellenére fürödtek bennük." 25 ' Erre már csak a parkban, rendezett környezetben fekvő Mély Tó és az utcanevek emlékeztetnek. (99. kép) Guttmann Izsák téglagyára Guttmann Izsák 1891-ben alapította téglagyárát az Újhegyi út 5-7. számú telken. Ez a mai Bányató utca végével szemben lévő telken volt, egy kocsifelhajtóval kialakított ház telkének belső felén, ahol a térkép két épületet ábrázol. (98. kép) Guttmann Izsák iparigazolványának kelte 1892. július 8. Egy 1892. évi törvényszéki végzésre azt válaszolja:„igaz, hogy téglagyártás czéljaira területet vettem és hogy ottan az előmunkálatokat valamint az építkezéseket megkezdtem, de addig amíg téglagyáram felépítve nem lesz és ott üzleti czélokra téglát elő nem állítok, és olyanok elkészítésével nem is foglalkozom, mindaddig tulajdonképen üzlettel sem bírok" 262 Végül mégis sor került a téglagyártásra, de csak rövid ideig. A gyár néhány év múlva, még 1896 98. kép. Újhegy térsége 1895-ben. (Térképjegyzék: No 22.)
