Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

szes gyáregységét.

2

'

7 A Kőbányai Gőztéglagyár Társulat Pesten Malódi úti területe ettől fogva a KTTP Jászberényi úti gyárának fióktelepe lett. Az ismert és a térképeken is általában használt név azonban a Dräsche maradt. Megkezdődött a Jászberényi úti és Maglódi úti terület egységes felhasználása. A gyár egykori bányaterületének kimerülése következtében először az egykori Municipális területén szűnik meg a téglagyártás, már csak egy előkészítőbe viszik a kitermelt agyagot. Később ez a gyári részleg is megszűnik, mára Venyige utca másik oldaláról szállítják a nagyteljesítményű kotrógépekkel kitermelt agyagot a Jászberényi úti részlegek felé. (3 1., 78. kép) 1912/20 között, és a KTTP-vel való egyesülés után is gyártottak STERO elnevezéssel egy szárazon sajtolt, nagyszilárdságú téglát. A gyár érdekes téglajele volt a KG -TGy betűkkel kiegészített, mozdonyt ábrázoló finom domborműves rajz. (80. kép) 80. kép. A Kőbányai Gőztéglagyár bélyeges téglája (md). Érdekes utójáték, hogy alig néhány hónappal a Kőbányai Gőztéglagyár megszűnése után, egy négytagú tőkéscsoport már 1927 januárjában ugyanezzel a névvel - Kőbányai Gőztéglagyár Pesten Részvénytársaság - új részvénytársaságot alapított. A névazonosság és a megszűnt, régi céggel való összetéveszthetőség miatt azonban a Cégbíróság az új cég bejegyzését megtagadta.

218 ÓHEGY AUA Kőbánya Alsó vasúti állomásától 1 km hosszan a pálya mellett fut a (korábban Alsó-)Vaspálya utca, mely a Gyömrői útban folytatódik. Ez a vasútvonal megnövelte a szorosan vett Óhegy - Újhegy területét, lehatárolva az Óhegy alját. Pest városa a 18. század végén a sertéstartást és -kereskedelmet kiszorította a város akkori területéről, a Népligeten túlra. Ez a terület azonban messze esett a később megépült, nagy gazdasági jelentőséggel bíró, Budapest- Debrecen vasútvonaltól. Kőbányának fontos része lett a Kőbányai út és a vasút kereszteződésének környéke, melyet a városrész egyre növekvő számú, és anyagiakban is gyarapodó lakossága hamarosan birtokba vett az új határvonalig. A Vaspálya utca térségének fejlődése jól megfigyelhető az óhegyi terület térképein. A vasútállomás közelében üzletek, vendéglők, szállodák épültek, és lassan ide helyeződött át a sertéskereskedelem is. Ez magával hozta, hogy az 1850-es évek táján a pálya mentén már sertésállásokat is létesítettek, ami a lakosságnak sok kellemetlenséget okozott. A Vaspálya és Cserkesz utca közötti terület elején ugyan voltak házak, köztük kis utakkal, de ezeken túl, kb. 300 méter hosszan létesültek a sertésállások. (11. és 81. kép) Végül ezeket a Város határozata alapján 1864-ig át kellett telepíteni a vasút jobb oldalára, a mai Mázsa térre és környékére.

219 Az Óhegy oldalán, le a vasútig, még üres telkek sora volt, a későbbi Cserkesz utca vonalát még csak egy árok jelezte. A sertésállások megszűntetése után, azok területének első felén, egy kis téglavető-égető üzem létesült. A további te81. kép. A Vaspálya utca 1870-ben. (Térképjegyzék: No 17.)