Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

rület egészen a Kőér utcáig üresen állt 1869-ig, mikor az új, nagy Gőztéglagyár megalakult. Később a térség fejlődésének és a téglagyár visszafejlődésének egyik jele volt hogy - bár a gyár területét közvetlenül nem érintette -, már 1904-ben megkezdődött a Cserkesz utca és Román utca sarkán az új zsinagóga felépítésének előkészítése. Ekkorra ugyanis a Kőbányai Izraelita Hitközség lélekszáma már meghaladta a 2000 főt. Az épület Schöntheil Richárd tervei alapján 1910-re elkészült, következő évben már a szemben lévő telket is parkosították az épület jobb érvényesülése érdekében.

220 A zsinagógát és a szomszédos hitközségi épületet 1966 után múzeum, külkereskedelmi vállalat, illetve a Magyar Televízió használta. Az épület 1978 után műemléki védettséget kapott. „A zsinagóga két homlokzati tornyával, nagyméretű középkupolájával, keleties-szecessziós architektúrájával, festői tömeghatást eredményez a környező házgyári panelházak között."

221 Ma, Mindenki temploma néven újra közösségi célokat szolgál. Faikusz-féle téglavető „Kőbánya Óhegy egy részének térképe 1870. március hóban" a Vaspálya utca melletti területet ábrázolja a Kápolnához vezető út-tól a Gyömrői út elejéig. (81. kép). A házak utáni területen a Cserkesz utcát jelölő árok mentén, a megszűnt sertésállások helyének felét ekkor egy kis téglavető foglalta el. A kb. 8.900 m

2-es telken egy kb. 30 x 50 méteres, szabályos vonalú gödör, két épített égetőkemence - egyik tüzelőházzal -, és ideiglenes jellegű épületek voltak. A térkép szerint ekkor már víz állt a gödörben, tehát az üzem csak néhány évig működhetett ezen a helyen. 1895-ben a Cserkesz és Vaspálya út között a telek már üres volt, csak a két kemence épület állt rajta, és a változatlan méretű,Tó"

222 Később, a Román utca megnyitásával két részre szakadt területet, apró építési telkekre osztották.

223 Egyes források szerint ez volta Faikusz József által, a Vaspálya utca 6. szám alatt létesített téglavető, amely később e helyről máshova 82. kép. A Faikusz téglavető bélyeges téglái: a, b: (d), c, d: (d, md). települt át. Özv. Faikusz Erzsébet neve 1873 és 1886 között szerepel a téglagyártók között, de telepe ekkor már a „vaspálya" más szakasza mellett lehetett. Fia, Feikusz (!) Virgil 1900-ban a Vaspálya utca 12-ben volt felügyelő. Ez a cím ekkor megfelelt a Gőztéglagyár helyének.

224 A Faikusz család kb. 25 éven át gyártotta a falazótéglát római számmal kiegészített F betűs jellel.

225 Nem tudjuk, egyidejűleg, vagy egymás után hány vetőládát használtak, de, mint azt a Feszi-féle téglaégető kapcsán említettük, a római számokkal kiegészített F-jelű téglák több változata ismert. (82. kép) Kőbányai GőztéglagyárTársulat Pesten Rt. Vaspálya utcai telepe A Kőbányai Gőztéglagyár Társulat Pesten Rt. első telepe 1869-ben alakult meg a Vaspálya utca 12. szám alatt.„Cégbejegyzés [...] 1869. évi május 24.dik napján. [...] Kőbányai GőztéglagyárTársulat Pesten [...] székhelye Pest [...] tartama 50. évre határoztatott."

226 A telep helyét és egy bányaterületet az év júniusában vásárolták meg.

22 A telep ekkor a Vaspálya és Cserkesz utcák között, a kis téglavetőnél kezdődő, az egykori disznóállásokon túli üres terület felét foglalta el a Kelemen utca helyéig. A telepen középtájon három épület és néhány téglásszín épült. (81. kép) 1870 júniusában vették meg a terület további részét, egészen a Kőér utcáig.

228 A Vaspálya utcai területen, rövid ideig, kisebb agyagfejtés csak a Kőér utca melletti terület fölső sarkán volt. (12. kép) Csakhamar az egész területet beépítették színekkel és más épületekkel. A telepen egy nagy körkemence, és két kisebb épült egy közös kéménnyel. Később a telep szélén kiépült, a Vaspálya utcával párhuzamosan végigfutó ipari vágány.

229 ATársulat 1879-ben megvette a Pesti építő Társaságtól a Sugár Úti Építő Vállalat Maglódi úton lévő téglagyárát, mely korábban a Municipális téglavetőből fejlődött ki.

23C Dausz Gyula 1913-ban, - városnéző sétája során - írja a gyárról: „1869-ben alakult meg szerény keretek között, s működését a még ma is fennálló Alsó-vaspálya-utcai téglagyár telepen kezdte meg. A telepen a gyártás nagyrészt kézi üzemű volt, bár rögtön az üzem megkezdésekor egy 60-70 lóerejű gőzgéptelep felállításával áttértek a téglának géppel való előállítására, sőt finomabb sajtolt téglaárúk előállítására is. A telep évi termelési képessége akkor mintegy 10 millió drb. falitégla volt."

23

' 1896. évi adat szerint a telepen „dolgozik 200 munkás, a gépeket pedig 125 lóerejű gőzgép hajtja."

232 A gyár agyagbányája a Gyömrői út elején, az Óhegy tövén létesült. Az agyagot már 1861 előtt is fejtették a Kőér utca túlsó oldalán, a Gyömrői út 721. számú telkek belső, Óhegy felőli területeiről. Az ekkor szinte üres területen nagyobb telektömbök voltak kijelölve. Ezek között a Kőér utca felől a negyedik, kettős méretű területen volt egy nagyobb bánya. Ezt, a Róka völgyi