Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

finomabb agyagot és bonyolultabb munkát, majd gépeket igényelt, ezért nem minden téglagyár foglalkozott előállításával. A tetőfedésre szolgáló fazsindely mellett, már a középkorban kialakult az égetett agyagból készített, ma is járatos forma, a hódfarkú cserép. Ez egyszerű cseréplap, alsó oldalának fölső végén egy bütyökkel, mellyel a lécezésre lehet akasztani. Mivel a két cserép között a víz be tud folyni, ezt a cserepet egymás fölött elcsúsztatva, két rétegben kell felrakni. A csigaprés egyre sokrétűbb alkalmazása során megoldották ennek gépi előállítását is. Ugyancsak a csigaprés alkalmazása hozta létre a hornyolt szalag cserepeket. Ezeknek oldalsó élein kialakított hornyok egymásra fednek, ezáltal megakadályozva a víz becsurgását. Ez a tetőfedés egyrétegű ezért könnyebb a hódfarkúnál. A hornyolt cserepeknek másik változata is kialakult, ez a préselt, vagy francia cserép. Ennek oldalsó és alsó-felső szélei is eltérő kialakításúak, és a végeknél is gátolják a csapadék behatolását. Ezt a cserépfajtát darabonként, formába préselve állítják elő. A cserepekhez tartozik még a gerincek lefedésére használt kúpcserép. Ezt már a rómaiak is alkalmazták, kézzel kialakított formában. Ma leginkább a préselt megformálást alkalmazzák, bár szalagból kialakított gerinccserép is ismeretes.

184

Természetesen, mindezek, a viszonylag egységes méretrendjükön belül, sokféle részletformával és felületi mintával készülnek. Az árjegyzékben e termékcsoport szöveges leírását ötféle cserép, kétféle kúpcserép rajzos, adattáblázatos ismertetése és négy beépítési ábra egészíti ki. (60. kép) Az 1926-ban megvett Óbudai Téglagyárban, a finomabb agyagból, tetőcserép gyártását kezdték meg, azt nem is gyártottak más üzemeikben. Érdekes, hogy a préselt cserép esetében átvették az óbudai MuschongBohn-gyárak által is használt formát, mely Patent Bohn ELÖLNKZET HÁTNÉZET ELOLNEZET HÁTNÉZET 60. kép. Hódfarkú-, kúp-, hornyolt szalag-, és hornyolt-préseit tetőcserepek a KTTP 1935-ös árjegyzékében. 61. kép. Hornyolt szalagcserép és préselt cserép gyártása a KTTP gyárában 1935-ben. 253. néven volt ismert. (61. kép) Tapasztalható más, vidéki gyáraknál is, hogy egy térségben, bár saját felirattal, de ugyanazt a cseréptípust gyártották. Ez a vevők számára a csereszabatosságot is biztosította. Falburkoló téglák A 19. század utolsó harmadában, a klasszicista építészeti stílus múltán, a historizmus térhódításával, szabadon kezdtek alkalmazni más korok építészeti formáit is. Mint említettük, a pest-budai kőbányák is hanyatlásnak indultak, míg a téglagyártás fejlődött. Az egyszerűbb igényű épületek homlokzatán általában az előre gyártott, katalógusból kiválasztható, bármely stílus szerinti építészeti elemeket kezdték alkalmazni. Az igényesebb épületek még használták a drágább faragott követ, vagy a tégla-felületeket részesítették előnyben. Ez az igény a téglaiparban kétféle termékcsoportot hozott létre. Az egyik a vakolatlan téglahomlokzatokhoz szüksége ép élű, pontos méretű, több színárnyalatban előállított tégla volt. A másik nagy csoport ennek továbbfejlesztett változata, az ugyanilyen igényekkel kialakított idomtéglák széles választéka volt. Ezekkel a minta szerint rendelt és gyártott idomokkal különböző stílus-jellegű homlokzattal bíró épületeket lehetett építeni. A jelenség nem volt új, csak a technika, hiszen a középkorban is készítettek idomtéglákat, akkor saját koruk ízlése szerint. (62-64. kép) 62. kép. Rendekésre és terv szerint készített idormtéglák a KTTP gyárából.