Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

63. kép. Néhány falburkoló tégla a KTTP 1935-ös árjegyzékében. 64. kép. Homlokzati burkolótégla a KTTP gyárából (md). 65. kép. Klinker burkolótégla a KTTP gyárából. A falazótégIáktól eltérő, sima lapú, és éles élű téglákat úgy állították elő, hogy a nyersen megformált téglát még félszáraz állapotban, sablonban tömörre préselték. A klinker falburkoló téglát 1928-ban kezdték gyártani. „A rákosi gyárunkban előállított klinker sötét-, közép-, vagy világosbarna színű, fémfényű, zsugorodásig égetett, ,magas nyomószilárdságú, feltétlen sav-, és fagyálló, falburkolás céljára szolgáló téglaanyag. Klinker-gyártmányaink ezen tulajdonságait M. kir. József Műegyetem kísérleti állomásán végzett vizsgálatok igazolják."

185 A falburkoló téglák, bizonyítványok és referenciák ismertetése után kilencféle klinker, háromféle falburkolóterrakotta és négyféle keresztmetszeti tégla rajzát, adatainak táblázatait közli. Még ennél a terméknél is él a kétféle - a kis és a nagy - téglaméret. Ezeknek a tégláknak egy vagy két élük látszik a homlokzaton, a lapján lévő jel vagy lyuk takart. (65. kép) Keramit „A keramit mesterséges úton előállított, magas hőfokon kiégetett nagyszilárdságú, sav- ésfagyálló burkolóanyag."

186 „Az alkalmazott hőfok szerint az égetett agyag eleinte likacsos, magas hőfokon pedig kemény, kagylós törésű és nem likacsos tömeggé zsugorodik össze"

187 A jellegzetes, sárga színéről könnyen felismerhető keramit alapanyaga ugyanaz a kőbányai agyag volt, melyből a téglát készítették. „A szárazon sajtolt burkoló kövek és lapok (keramit) [...] a téglagyártástól eltérő munkamenetet kívánnak és így a téglagyár munkakörén kívül esnek."

188 A vegyészmérnök Görgey Artúr korábban eredményes kísérleteket folytatott a nagy nyomással sajtolt cseréplapok tömörre égetésével, a keramit előállítására. Ez végül, 1877-ben indult meg Rost Ottó irányításával,

8

" és a KTTP, majd a Magyar Kerámiai Gyár sokáig gyártotta Kőbányán. Ez a rendkívül nagy szilárdságú és kopásálló anyag, az akkori közlekedési viszonyok között, és járművek számára, útburkolat céljára igen alkalmas volt. Hátrányos tulajdonsága, hogy nedvesen igen csúszós. Ezért bordás felülettel is gyártották. Az említett két gyár Kőbányán nem csak gyártotta a különböző méretű és alakú útburkoló keramit kockákat, de az útburkoló munkák végzését is vállalták. A KTTP a „Budapest székesfőváros területén 1879-1934 között épült keramit burkolatú utak (123 utcanevet tartalmazó), és néhány vidéki és külföldi keramitburkolat (42 hely) listája szerint ezek együttes területe 992.560 m

2

, vagyis majdnem 1 km

2 volt.

1

*

1 Az árjegyzék a termékek szöveges ismertetésén, referenciákon kívül (23 cég) közli tizenegyféle keramitkő rajzát, mérettáblázatait. Az árjegyzékben szereplő 10,5x21 cm méretrendű, útburkoló keramittól eltérő, 5x10 cm nagyságú, járdaburkoló elemcsaládot is gyártottak. A keramit burkolólapokat nem csak padló, hanem falburkolat céljára is készítették, tizenkettőféle kialakítással, háromféle vastagságban. Ehhez további, lábazat vagy falsarok kialakításához szükséges elemek is készültek. Korábban a 15 x 15 cm, később a 17 x 17 cm lapokat gyártották. (66-70. kép) 66. kép. Keramitburkolat a Budapest - Kecskemét - Szeged állami közút Soroksár - Alsónémedi szakaszán, amely 1933-ban épült, kép a KTTP 1935-ös árjegyzékében.