Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Kádár József: Kőbányai téglagyárak
16. kép. Feszi Frigyes téglagyárának bélyeges téglái: a: (m), b: (m), c: (m), d: (md). F VIII A, illetve a név betűi, közöttük, vagy utánuk különböző római számok: F IV A, F A III, stb. (75. kép) Feszi Frigyes téglajelei: a név kezdőbetűi, illetve ezek között, vagy után különböző, római számokkal kiegészítve: F F, F VI F, stb., de előfordul fordított betűvel és számmal is. (16. kép) Kőbányáról sok további F + római szám jelű téglát ismerünk, melyek eredete nem teljesen bizonyos. 66 Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Feszi-féle téglavető csak 1866-ban több, mint 750.000 db téglát készített, feltételezhetünk további vetőformákat, azonos jelentésű betűkkel. (16.d. kép) A Feszi-téglagyár e néven való működésének vége bizonytalan. Az utána ide települő Szeyffert Károly téglagyáros vállalatát 1868-ban alapította, első kőbányai említése 1869-ből ismert. 67 A téglavető 1875-ben már működött, majd 1950-ig a Szeyffert család tulajdonában volt. 08 Virava József dr. gőztéglagyára Az óhegyi kőbánya elején, a korábban városinak mondott terület Óhegy utcai részén 1860-ra kialakítottak három telket, de a mellette és mögötte lévő területek alkalmasak voltak egy gyár létesítésére. Virava József dr. az 1860-as években, - feltehetően a Hofhauser- és Feszi-telek közötti Unger-telken, - együtt dolgozott Unger Istvánnal, aki azonban 1866-ban áttelepült Budára a Marczibányi tér környékére. Virava cégalapítása 1870 körül történt, az Óhegy utca 10. számú telken. Virava bizonyára ekkor vette meg a volt városi területet, ahol már Fesziéknek volt érdekeltségük. Feszi Ida 1871-ben, bérlőként, talán felszabadult tőkéjét fektette be kemenceépítésbe. 69 Agyagbányája a mögötte, a Csősztorony irányában fekvő telkeken volt. 1875-ben már egy körkemencéje volt. 1896-ban az üzemben 200 munkás dolgozott s a gépeket„50 lóerejű gőzgép hajtja." 70 A gyárat 1889-ben kibővítették, majd az 1900-as évek elején megszerezte a szomszédos, Hofhauser-féle téglagyár területét is. 1913-ban a korszerű és legnagyobb kívánalmakat is kielégíteni képes gyárak között említik. 72 Az 1910-es években Virava József Gőztéglagyára beolvadt a Kőszénbánya s'Téglagyár Társulat Pesten-be. 73 A területen természetesen tovább folyt a termelés egészen a háborúig, illetve amíg a terület lehetővé tette a bányászást. Virava József dr. nemcsak mint hosszú ideig működő téglagyártulajdonos lehetett ismert Kőbányán. 1869-ben, a kőbányai közállapotok javítása iránt a Városi Tanácshoz intézett, közel kétszáz aláírással kísért beadvány aláírói között szerepel „dr. Virava József földbirtokos" neve is. 74 1883ban mint alelnök, tagja a Lechner Ödön által tervezett kőbányai r. k. templom építtetését szervező bizottságnak, majd 1897/99-ben (mások között) 250 forintot adományoz a templom üvegablakaira. 1893 és 1896 között a„Kőbányai lskolaszék"elnöke. 75 17. kép. Virava József dr. téglagyárának bélyeges téglái: a: (mm), b: (mm, m) Gyára „mindennemű sajtolt és kézi téglát" készített. 76 Téglajele ovális mélyítésben V. J. betűk voltak. A betűket a mélyítés mellett egy vagy két oldalon különböző római számok kisérték. (17. kép) Korai időben, (ha valóban működtek közösen,) Ungerral közös jele is lehetett: U, fölötte V betű. 77 Szeyffert Károly téglagyára Szeyffert Károly (Szeyfert, Seifert, Szeiffert: a név az adatokban és ma is több változatban ismert). Téglagyárát 1868-ban az Óhegy utca 16. szám alatt létesítette. Ezen a területen korábban az Unger- és Feszi-féle kőbányák és téglavetők működtek, bal oldali szomszédja Alois Hofhauser téglavetője volt. Unger István 1866-ban települt át Budára. 1869-ben Szeyffert Károly, 1872-ben„Seifert Antal" kíván téglaégető kemencét és munkáslakást, illetve munkásszobákat építeni. A „Szeyfert Károly téglagyáros" aláírás egy 1869. évi beadványból ismeretes, 78 de a cégbíróság idevágó iratai e korból hiányoznak. Gyermekei - a későbbi Szeyffert Nővérek - keresztelési irataiban (Aurélia: 1863., Ilona: 1866., Matild: 1869) atyjuk, mint „Szeyffert Károly kereskedő" szerepel. 79 Megfigyelhető Szeyffert kifejezetten téglagyártó szándéka, ugyanis azakkori Óhegy utca végénél és déli oldalán lévő kőbányai telkek nem voltak az övéi. Bányája a kőfejtők szélétől haladt a Dér utca felé. A hozzá tartozott telkek - mint a szomszédos Virava-féle területen is - arrafelé