Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Kádár József: Kőbányai téglagyárak
18. kép. Szeyffert Károly téglagyárának szórólapja, 1866. Jól látható a magasan fekvő kertek alján a megbontott föld. A gödrök feltehetően az agyag előkészítésére szolgáltak. A szárítószínek elhelyezkedése megfelel a 12. képen látható vázlatos térképnek. Az emeletes üzemépületet már a készárú rakatok veszik körül. Baloldalon áll a Hoffmann-féle körkemence és kéménye. Az anyagmozgatást csillepálya segíti. A kép bal szélén van az Óhegy utca. nagy agyagkészletet tartalmaztak. 1896-ban 60 munkást foglalkoztatott s „készít minden nemű kézi téglát." 80 A gyár későbbi fejlett gépesítettségére utal egy, az „úgynevezett közönséges lyukas falitéglákra" vonatkozó adat, mely szerint 1903-ban az egyik konkurens cég kívánságára - kartell keretében -,,a Szeyffert Károly úr jegyzékében kimutatott mennyiségek [...] összesen 800.000 db.-ra redukálódnak". Vagyis ebben a gyárban ekkor már működött csigaprés. 81 (18. kép) 19. kép. Szeyffert Károly téglagyárának bélyeges téglája (m) Szeyffert Károly téglajele külön mélyítésben írt S K betűk voltak, közöttük különböző római számjelekkel. (19. kép) Szeyffert Nővérek Téglagyára Szeyffert Károly leányai 1908. szeptember 15-én fordultaka cégbírósághoz bejelentve, hogy:„a téglagyártási üzletnek Budapesten, X. ker. Óhegy u. 16. sz. alatt lévő, néh. édes atyánk után örökségképen reánk szállott, a budapesti üzleti világban évtizedek óta »Szeyffert« téglagyár név alatt ismeretes telepünkön való folytatása végett közkereseti társaságot alapítottunk." A cég új neve:„Szeyffert Nővérek Téglagyára" lett. A gyárat 1913-ban a modern felszereléssel ellátott gyárak sorában említik. 82 A Szeyffert Nővérek a századforduló idején az ismét divatba jött álló formában az S N betűket használták. 83 Szeyffert Ödön téglagyára Az 1925-ben elhunyt rokonuk, Szeyffert Ödön kiskorú gyermekei a cég tagjai lettek. 1926-ban nagykorúsították az 1904-ben született Ödönt, aki a cég teljes jogú társtulajdonosa lett. 1930-ban a már idős nővérek kiváltak a cégből, és a testvérek folytatják cégüknek„a kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit meghaladó téglagyártási iparát". 1936-ban a testvérek is kilépnek a cégből, melyet Ödön vezet tovább. A gyár 1930-ban is működött, eleinte falitéglát, majd tetőcserepet is gyártottak. 84 „A II. világháború után, 1946-ban még másfél millió téglát gyártott le a főváros részére. Az egyéni és társas cégnek felszámolása 1950-ig tartott, de államosítva nem lett. Az Építésügyi Minisztérium intézkedett a felszerelések szétosztása tekintetében, azzal a záradékkal, hogy a kárpótlás iránt később fognak intézkedni." 85 Az óhegyi gyárak és bánya területe évekig üresen állt, majd az utolsó kéményt is felrobbantották. 86 Az egész területet, - a Virava és a Szeyffert gyárak helyét - szeméttel és törmelékkel feltöltötték. 1975-re elkészült a Szovjet-Magyar Barátság Park", amely ma az Óhegy park nevet viseli. 8 '' (21. kép) Az eddig ismertetett óhegyi téglagyárak helyét, történetét- ha vázlatosan is, de ismerjük. Voltak azonban olyan téglavetők is melyeknek még a helyét sem ismerjük, illetve tégláik alapján azonosíthatatlanok. (22. kép) Ezek történe-
