Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Kádár József: Kőbányai téglagyárak
gyárat. 56 Az óhegyi telek később a szomszédos Feszi-telekkel együtt a Szeyffert-gyár területe lesz. Unger (feltehetően századvégi) jele: álló formában alul UNGER, fölötte kihajló-koronás címer és kiegészítő számjel. (14. kép) Feszi Ágoston és Frigyes téglaégetője Feszi Ágoston és Frigyes„német származású, német anyanyelvű pesti patríciuscsaládban született", 14 gyermek közül Ágoston (1813-1891 ) az első, Frigyes az ötödik volt (1821-1884). Ükapjuk és dédapjuk a hajós mesterséget űzte, nagyapjuk és apjuk kőfaragó volt. Ágoston Pest város tiszteletbeli jegyzője volt, másik két testvérük kőfaragó lett, és három fiú fordult az építészi pálya felé. Közülük csak Frigyes vált valóban jeles építésszé. Dédapjuk testvére volt Feszi János György ácsmester, ennek unokája Feszi József ácsmester.„A kőfejtőt és téglagyárat Feszi Frigyes 1860-ban elhunyt atyjától örökölte, ki második házassága megkötése után, 1852-ben, ingó és ingatlan vagyonát, valamint még kiskorú gyermekeinek nevelését illetően hosszú, alapos és körülményes szerződést kötött gyermekeivel. Ebben sok mindent - meghatározott rend szerint és feltételek mellett - már életében átengedett nekik." Feszi Frigyes tehát „családi örökség révén kőbánya és téglagyár birtokába jutott Kőbányán, ami a továbbiakban anyagi függetlenséget biztosított számára, és lehetővé tette, [...] hogy Budapest legnagyobb adófizetőinek sorába emelkedjen." 5 ' 1824-ben az óhegyi kőfejtő keleti végén az Unger-telek mellett terült el a Kronberger-telek. 5K Ez került 1860-ban mint„Feszl örökség", Feszi Ágoston és Frigyes tulajdonába. (10-11. kép) A térkép szövege szerint ez az örökség a kőbánya területe, a bányaút bal és jobb oldalán 10.733 o-öl volt. Ehhez járult még a bánya fölött, attól keletre, 5.792 •-öl kertes telek. A Feszi család óhegyi építkezéseivel érintett telkek - a térképek tanúsága szerint - a korábbi Kronberger-telkek voltak. 1864-1867 között, valószínűleg bányászati felhasználásra, átminősítették a bányától keletre fekvő, korábban szőlőtelket, 1865-1866-ban pedig az Óhegy utcától délre fekvő, egykori Kronberger telekre építettek új, földszintes lakóházat. Érdekes azonban, hogy Feszlék az 1865-1867. és 1869. években, az egykori városi bánya területén ideiglenes lakást, fészert, új lakóházat, kovácsműhelyt, majd ugyanide még kovács, bognár és lakatosműhelyt építtettek. Ez a rész később Virava József gyárának területe lett. Ekkor Kőbányán „a templom" még a Conti-kápolna volt. Ide, a „templom közelébe" 1871-ben előbb Virava, majd Feszi Ida, „Virava József bérlője" kíván „téglaégető kemencét" építeni. Feszi Frigyes 1866-1872 között egy közepes nagyságú telket is vásárolt a felosztott ligeti-telkek közül. 59 Feszi egyre inkább kőbányai lakossá vált, és 15. kép. Feszi Ágoston téglagyárának monogramos-címeres és monogramos-római számos bélyeges téglái: a: (m), b: (md), c: (md), d: (m), e: (m). igen sok munkát vállalt itt, kőbányájánál építette fel műtermét is. 60 Róna József szobrászművész visszaemlékezéseiben így idézte fel egy 1878-ban itt tett látogatását: „Kőbányán, künn a mezőkön egy elhagyott, giz-gazos területen volt Feszi bányája. Elül egy félemeletes ház állott, nagy ablakokkal. Az egyik ablak különösen nagy volt, nyilván műterem ablaka lehetett".'' 1 Élete utolsó nagy munkája is - a kőbányai Szent László-templom tervezése - ide kötődik 1884-ben a„kőbányai házból induló temetési menet élén téglagyárának munkásai haladtak fekete lobogóval, s amerre a menet elhaladt, a munkásházak ablakaiban gyertyák égtek." 62 A bánya, később a kertek felé még mintegy 50-60 m-t terjeszkedett. Bal oldali, nagyobb felén ekkor egy kemence és több melléképület állt, a jobb oldali része hosszúkás, szabálytalan, útmelletti terület volt. Az 1866-os térképen a bánya területén Feszi Ágoston, a másik oldalon Feszi Frigyes nevét olvashatjuk. Ez megfelel annak az adatnak, hogy Feszi Frigyes téglavetője az út jobb oldalán, a későbbi Óhegy utca 8015. hrsz. alatt volt. 63 1866-ban Feszi Frigyes kőbányájának termelése 150 oöl, ami 450 szekér követ jelent. Ez a többi kőbányához képest nem nagy mennyiség. 64 Ugyanakkor Feszi Frigyes téglagyára évi 100.000 db, Feszi Ágoston gyára pedig 655.800 db. téglát állít elő. 65 Csakúgy, mint a szomszédos Hofhauser-telken, ekkorra már itt is átfordult a kitermelhető agyag és kő aránya. Feltehető, hogy a „Kronberger úr által felhalmozott földet" is felhasználták. A telek adottságai és az ábrázolt épületek alapján az is valószínű, hogy mindkettőjük tégláját ugyanabban a kemencében égették ki. A téglavetőben a két tulajdonosnak megfelelően a két név betűjeleivel készültek a téglák. Feszi Ágoston tégláin különböző jeleket alkalmazott: csak a név kezdőbetűi; F A, a betűk és köztük a kihajlókoronás címer: F címer A, vagy köztük római számok:
