Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

területe teljes szélességében megközelítette a Csősztornyot és a Dér utcát. Virava gyára az 1910-es években beolvad a KTTP-be.

38 A Szeyfert gyárat a II. világháború után a felszámolták.

39 Az 1965-ös térképen a gyáraknak nyoma sincs, már javában folyik a gödör feltöltése. 1973. február 13-án megkezdik a terület rendezését, park kialakítását. „Az egykori Virava József és Seifert Károly féle téglagyári bányagödrök helyén 20 hektárnyi területen park épült, játszóterekkel és arborétummal."

40

1975-re elkészült a Magyar-Szovjet Barátság Park, amely ma az Óhegy park nevet viseli. Az egykori kőfejtés és téglakészítés emlékét csak az Óhegy utca néhány mély udvarú telke és a park déli sarkában elterülő hatalmas öböl őrzi. (12. kép) Hofrichter-féle téglaégető A Conti-kápolna mögött, a régi Óhegyi út baloldalán, az 1820-as években működött a Hofrichter téglavető egy színnel és egy téglaégetővel. Közelében volt egy kút. Valószínűleg csak a kőfejtés során kitermelt agyagot dolgozta fel.

41 Városi téglavető és kőfejtő Az óhegyi bánya belső mellékútja által körülfogott terület egy része „mint régóta tudott volt" a város területe.

42 A jelölt területen nagyobb földhalom volt, mellette egy nagyméretű (50 x 8 m) és egy kisebb téglaszín, egy kút, és két téglakemence (15.8 x 9.5 m, illetve 9.5 x 7.6 m) látható, a mellé épített tüzelőházzal. Az 1866-os mezőkapitányi jelentés nem említi, hogy akkor itt rendszeres téglavetés lett volna. Alois Hofhauser téglavetője Hoffhauser Franz kőfaragó (helybeli) 1794-ben, Hoffhauser Joseph kőművesmester (Ofen) 1829-ben nyerte el a pesti - budai polgárjogot.

43 1866-ban„Hofhauser Lajos építő és kőfaragó mester építési vállalata" bejegyzését kéri „Buda fővárosban", majd később bejelenti, hogy betegsége miatt „a kőfaragó és építészeti ipar üzletét, melyet régi mesteri jog alapján a II, Víziváros, Szegényház u. 17. sz. a. fekvő házában gyakorolt, 1881 évi december hó 31-ével végleg megszüntette."

44 Hofhauser Elek 1872. október 30-án két azonos szövegű levelet írt. Egyikben bejelentette, hogy a „Józsefváros Kőbánya utcai 2 sz. a. fekvő házában az építési ipart gyakorolni fogja", a másikban:„Józsefváros Kőbánya utcai 2 sz. a. fekvő házában a kőfaragó ipart gyakorolni fogja." Harminchat év múlva bejelenti, hogy cégét „1908. évi december hó 31 .ik napján megszüntette."

45 En nekaziparoscsaládnaklehetetttagja Alois Hofhauser, aki 1837-ben alapította téglavetőjét az Óhegy utca 14. számú telken.

46 Ebből a korai időből azonban nincsenek cégbírósági iratok. Ez a telek az Óhegy utca akkori vonalától észak felé, középtájon, az egykori Brein-féle kőfejtő helyén terült el. (13. kép) Az agyag kitermelése északkelet felé, a mai Dér utca irányában haladt, de bizonyára feldolgozták a korábban városi területen felhalmozott agyagot is. A termelés kezdetben kézi vetéssel, égetéssel, majd gyári méretekben folyt.

47 1866-ban a gyár éves termelése 600.000 db falitégla volt.

48 A gyár 1875-ben Hofhauser Gusztáv nevén, majd az 1890-es évektől Hofhauser Alajos Örökösei Téglagyára néven ismert.

49 („Hoffhauzer" Gusztáv 1866-1872 között három telket is vásárolt a felosztott ligeti-telkek közül.)

50 Agyár területe az 1895-ös és 1908-as térképen

51 még elkülönül a szomszédos Virava-féle, illetve Szeyfert-gyáráktól (hrsz. 8124.), bár csak a„Virava- féle gőztéglagyár"felirat szerepel.„Foglalkoztat mintegy 100 munkást. Készít mindennemű kézi fali téglát és cserepet."

57 Gyárát 1913-ban már nem említik. 13. kép. Alois Hofhauser, illetve magyarul Hofhauser Alajos téglagyárának bélyeges téglái (m). Téglajelei a sima lapon mélyített H A, illetve A H, a betűk között különböző római számokkal, illetve álló formában H L.

53 (13. kép) Unger Ferenc téglavetője Unger Ferenc téglavetője az 1824-es térkép szerint szőlőskertjének alsó végén működött. Ezt a részt akkorra már kibányászták, és ott téglavető hely (Ziegelschlag Platz) volt, téglaszínnel, kúttal, téglaégetővel. Az 1866-os térképen ábrázolt metszet szerint az „Unger örökösei által nyitott kőbánya" területe több méterrel mélyebb volt mint a szomszédos Feszi-telek.

5

' 1860-ra már a telek nagy részét kibányászták. A telken ekkor is álltak a téglavetés és égetés épületei, de az 1866-os mezőkapitányi jelentés már csak a Hofhauser és Feszi testvérek téglaégetőit említi az Óhegyen.

55 Az egyik Unger-örökös - Unger István - 1866-ban Budára települ, és a Marczibányi tér környékén alapít téglába ^3 14. kép. Unger István téglagyárának bélyeges téglája (md).