Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

12. kép. Az óhegyi kőfejtő 1900 után már egyre inkább agyagbánya, és beépül üzemi épületekkel. A bánya egyre terjed a Csősztorony - Dér utca irányában. A Vaspálya utca mellett a Gőztéglagyár Gyömrői út melletti gödrei kimerülnek, a gyár itteni telepe visszafejlődik. Az 1950-es években helyét városi beépítés foglalja el és megjelennek az utcák. (Térképjegyzék: No 23., 28., 29., 30.) letek álltak. Az 1866-os mezőkapitányi jelentés azonban az Óhegyen csak Hofhauser Alajos, Feszi Ágoston és Feszi Frigyes téglavetőit említi.

33 Az ez után következő telek a „Feszi örökség", mely az Unger-féle telekhez keleti oldalon csatlakozó, korábban „Kronbergers Grund"-nak jelzett terület. A bánya végéig vezető út bal oldalán nagyobb, kemence jellegű, és más épületek állnak. Ez a terület a bánya keleti vége. Az itt álló épületek láthatók a következő, 1861-es térképen is. Egy 1866-os térkép szerint a „Feszi Ágoston és Unger Ferenc örökösei féle szőlőtelek határvonala" mentén pontosítást végeztek.

34 Ezen a térképen Feszi Ágoston és Feszi Frigyes neve olvasható. Egy 1871-ben készült térkép szerint a kőbánya kelet felé már csak kb. 50-60 métert terjeszkedett.

35 A régi, városi területén még állt az 1824-es kemence és két szín, de Feszi Ágoston telekrészén már nagy kemenceépület és újabb üzemi épületek is álltak. A 19. század végén a térképek az óhegyi kőfejtő területén egyre több épületet jelöltek. Ezek főleg szárítószínek, és épített égetőkemencék voltak. A térképek általánosságban csak a „Z. 0." Ziegel Ofen - téglakemence, és„Z. S" Ziegel Schupfe - téglaszín megjelölést használják. Később a bánya elején - a balra eső, telkek mögötti területet bányászva - a Virava-féle, a Hofhauser telek másik oldalán pedig, - az Unger- és Feszi-féle telkeken, - a Szeyffert-féle gyár alakult ki. Az 1895-ös térképen

36 az óhegyi téglagyáraknál csak „Virava-féle téglagyár" név szerepel, bár ekkor a Hofhauser- és Szeyfert-gyár is létezik már. A későbbi térképeken a „Kápolna tér" mellett, az Óhegy utcánál ott van a „Téglagyár" megnevezés, és a kibányászott terület egyre növekszik a Dér utca felé. Az épületek mellett már kéményjel is látható, és a gödör mélysége 9-10 méter. Virava József és a Szeyffert Nővérek téglagyára 1913-ban még működött.'''Végül a bánya