Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

11. kép. Az óhegyi kőfejtők kiterjedésével együtt, 1860-1880 között, megjelennek a különálló telkeken a kitermelt földet feldolgozó téglavetők és ezek épületei, a kemencék és téglaszínek. A Vaspálya utca mellett eleinte kevés lakóház volt, majd idetelepültek a „disznó-állások". Később ezek helyén és az üres telkeken létesült a Kőbányai Gőztéglagyár. (Térképjegyzék: No 8., 13., 14., 20.) kőfejtők és külszíni bányák mint mesterséges felszínek is megváltoztatták a természetes domborzat vízháztartási viszonyait, a talaj- és rétegvizek áramlási irányát""'' A térképen, a kápolna melletti Kronberger-telek szélénél érdekes megjegyzés olvasható: „Höhle wo ehedem Trinkwasser war", vagyis; barlang, ahol azelőtt ivóvíz volt. (10. kép) Valószínű, hogy ez időben még csak a kőfejtés során kitermelődött agyagot dolgozták fel téglának, ami a termelés mennyiségét is behatárolta. A későbbi, kisebb telekhatár változások vagy eltűnések arra utalnak, hogy e kibányászott területek hovatartozása már nem bírt akkora jelentőséggel, mint korábban. 1824-ben az Óhegyen 4-5 szakaszon folyt kőfejtés, 4 kút volt, a téglavetéshez pedig 4 szín és 4 kemence állt a különböző telkeken. Ebből azonban nem tűnik ki, hogy az 1827-ben megépített lebegővasútnak az ide tervezett ága megépült-e, és ha igen, melyik téglavetőig ment. Az óhegyi kőfejtő és téglavetők alakulását jól lehet látni a kis térképek során. (11. kép) Az 1850-es évek állapotát ábrázoló térkép vázlatos jellegű, de a bányában álló épületeket mutat. Sokkal pontosabb és részletesebb az 1860-as keletkezésű térkép, melynek tárgya a „Feszi örökség". Ez a térkép még jelez néhány korábbi épületet, de a bánya sokat változott. A bejárat melletti Hofrichter telek ábrázolt része ekkor már park jellegű volt. A nagy, városi telek egy részét már parcellázták, de még állt a két téglakemence. A korábbi Brein-féle telket majdnem teljesen kibányászták, de az a mellette volt városi területtel együtt, már 1837-óta a téglát készítő Alois Hofhauser telke volt.

?1 A telken kemence és más épületek is álltak. Az Unger-féle telek alsó részét is szinte teljesen kibányászták, rajta korábbi, esetleg téglás (kemence, szín) épü-