Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Kádár József: Kőbányai téglagyárak
10. kép. Az óhegyi kőbánya 1824-ben. A Conti-kápolna mögött elterülő szőlőskertek egy részén, a kertek alsó végében alakultak ki a kőfejtők. A rétegek közül kitermelt agyagot téglának dolgozták fel. így, az idők folyamán, több telken, több téglaégető is létesült. (Térképjegyzék: No 4.) r>öl követ termeltek ki, ami a kilenc, akkor ismert kőbánya az évi termelése között a legkisebb volt. 27 A szomszédos óhegyi telkeken - az elbányászott szőlőskertek végében - több kőfejtő és téglavető működött. Az 1824-es térképen (10. kép.) a bánya bejáratától induló Óhegy utca bal oldalán a következő telkeket láthatjuk: A bánya bejáratánál, a kápolna közelében balra kovácsműhely, vendéglő volt. Jobbra, kissé arrébb, nagy istállóépület állt. Az első telek, a Hofrichter szőlőskert déli felén téglaszín és téglakemence állt, de innen nyílt a szomszédos Fischer szőlőskert oldalába bevágott„Fischer kőfejtő"is. Mellette félkörszerű mellékút futott körül egy nagyobb, kibányászott területet. Ezen belül egy nagyobb, és egy kisebb telekrész városi telek volt, rajta a kőfejtés során kitermelt földhalommal. Ez a terület lehetett az a kőfejtő, melyet Pest városa még 1728-ban a Casa Invalidorum építéséhez felajánlott VI. Károly király parancsára, s melyet az 1785-ös térkép „Lapicidina Civitatis"-nak nevezett. 28 (A város 1741-ben megelégelte a bánya „pusztítását", s elutasítja Martinelli építész kérését egy új bánya nyitására.) 29 Itt később egy nagy téglásszín és két kemence állt. (10. kép) Ez a kibányászott terület lehetővé tette, hogy a szomszédos „Breinischer Weingarten", a Brein-féle szőlőskert oldalán hosszú szakaszon fejthessék a követ. Lehetséges, hogy ételek fölső részén fejtett kőből épült a közeli, ma az Óhegy park sarkánál álló Csősztorony. Azt ugyanis Brein Ferenc tervezte és építette 1844-ben. 30 A kis házzal egybeépített, neogótikus elemekkel díszített torony még a kőbányai szőlők fel ügyelésére szolgált. Ezután következik „Hern. Franz Unger" szőlőskertje. Ennek déli végét már kibányászták, és itt „Ziegelschlag Platz" téglavető hely volt. További területet a térkép itt nem ábrázol, csak jelzi, hogy a Kronberger-telek következik, csakúgy, mint a kápolna közelében, az istálló mögött. Itt, a bánya hosszú, déli oldalának egy szakaszát „Kronbergers ausgebrocher Stein", közelében egy dombot pedig „Erdhügel durch Herrn Kronberger aufgeschüttet" felirat jelöli. Vagyis, a Kronberger úr kőfejtőjéből a kőfejtés során kikerült jelentős mennyiségű agyagot felhalmozták. Az a tevékenység, mellyel a szőlőskertek egy részén, - ekkor még kisebb, de egyre növekvő területen - kibányászták a követ és az agyagot, már ekkor, 1824 előtt is érdekes változásokat eredményezett a környezetben. „A
