Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

8. kép. Kőbánya mai térképe az egykori téglagyárak által érintett területek jelölésével. A: Óhegy, ma az Óhegy park területe; B: Téglagyár-dűlő, a Jászberényi út és Maglódi út között; C: Óhegy-alja, a Vaspálya utca, és a Gyömrői út mentén; D: Újhegy területe, a Gyömrői út és Újhegyi út találkozásánál; E: Pontosan nem meghatározható helyű téglavetők; F: Magnezitipar. (Térképjegyzék: No 33.) az Óhegy utca - Kőér utca - Dér utca - Szlávy utca által határolt területre terjedt ki. TÉGLAGYÁR-DŰLŐ elnevezés már az 1874-es térképen' megjelenik. A nevet később egyes térképek „Téglagyári dűlő" alakban is írják. Az óhegyi kőfejtők és téglavetők után legkorábban az északkeleti oldalon jelentek meg a téglagyárak, a Maglódi út - Jászberényi út - Kozma utca által határolt térségben. Ennek a területnek nagy részét a század végére - lényegében három nagy telep - elfoglalták a téglagyárak. ÓHEGY ALJA. Az 1847-ben megnyílt Pest - Szolnok vasút pályája új határt szabott az Óhegy - Újhegy déli kiterjedésének. A téglagyárakat tekintve, az Óhegy területéhez később csatlakozott a Cserkesz utca - Vaspálya utca közötti terület, illetve a Gyömrői út mentén elterülő „Óhegy-alja". Az 1863-as térkép,

22 amely a városi legelőket ábrázolja, még „magán telkeket"jelöl ezen a területen. Az egyik gyár azonban - a Sibrik Miklós út mellett, - a Gyömrői úttól egészen a Harmat utcáig terjeszkedett. ÚJHEGY -„Neugebirg"- az Óhegytől keletre eső magaslat. Ennek határai: Újhegyi út - Maglódi út - Felsőcsatári út - Hangár út - Gyömrői út. A mai Sibrik Miklós út - Maglódi út - Újhegyi út - Gyömrői út által határolt, két hegy közötti terület sokáig üres volt. Csak az 1852-es térképen jelenik meg a felirat:

„zu Weingarten verkaufter Grund"-szőlőskertnek eladott terület.

2 A bányagödrökátterjedtekaz Újhegyi út bal oldalára is, és rövid ideig a Maglódi út mellett is volt téglagyár. TÉGLAGYÁRAK AZ ÓHEGYEN Az Óhegy felé vezető Kápolna utca vonalában áll azóhegy egyik műemléke, a Conti-kápolna. Ezt a kis barokk templomot 1739-1740-ben „Conti Antal Lipót és neje, Drenker Krisztina annak emlékére építtette, hogy családjuk az akkori időben tomboló kolerajárványtól megmenekült".

22 Az 1764-es térkép szerint

23 az Óhegy tetején már ekkor volt kőfejtés. A kőbányai domborulat legmagasabb pontján áll