Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

ban meghatározott hármas bizottság dönt. Hatóságilag elrendelt vagy önkéntes árverés esetén az elővásárlási jog addig gyakorolható, míg az ingóság a legtöbbet ígérő által megvettnek nem jelentetett ki. Az állam részére így megszerzett ingó emlék elhelyezéséről a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa határoz. II. Fejezet Az ingó emlékek kiviteléről. 16. § A jelen törvény rendelkezései értelmében nyilvántartott ingóságokat az ország területéről csak a Főfelügyelőség engedélyével szabad kivinni. A Főfelügyelőség, indokolt esetben a kivitelt megtilthatja. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a tiltott kivitel kísérlete az illető ingóság elkobzását vonja maga után. A művészeti és történeti érdekű, nyilván nem tartott ingóságok kiviteléhez is a Főfelügyelőség engedélye szükséges. Úgy a nyilvántartott, mint a nyilván nem tartott, fent célzott jellegű ingóságok kivitele tekintetében az állam a Főfelügyelőség útján elővásárlási jogát, a kiviteli szándék bejelentésétől számított 30 napon belül gyakorolhatja. Az ár, meg nem állapodás esetén, a fenti §§-okban meghatározott hármas bizottság 2 hónapon belül dönt. A kiviteli engedély megadásáért minden esetben díj fizetendő a Művészeti és Történeti Emlékek Alapjába, a következő fokozatok szerint: az első 5.000 P. érték után 8 % 30.000 P. "15 % 50.000 P. " 20 % 100.000 P. " 25% " " P.-őn felül 30% Az értéket esetenként a Főfelügyelőség állapítja meg, s a díj megfelelő művészeti, vagy történeti, vagy egyéb muzeális /könyvtári/ értékű tárgyak átengedésével is leróható, amennyiben azt a Főfelügyelőség alkalmasnak találja. A magyar állam, külföldi képviseleteinek használatára, az államtól rendezett vagy jóváhagyott kulturális jellegű kiállításokra a Főfelügyelőség díjmentes ideiglenes kiviteli engedélyt adhat. Az ingó emlékeket illetően az 1929:XI. tc.140 megfelelő rendelkezéseijelen törvénnyel hatályukat vesztik. III. fejezet. Büntető határozatok. 17. § Aki az 1. §-ban célzott ingatlan vagy ingó művészeti és történeti emlékeket felfedezett és a 2. §-ban megszabott bejelentést a felfedezés napjától számított nyolc nap alatt megtenni elmulasztotta 200-10.000 pengőig terjedhető bírsággal marasztalható el; bírságban nem marasztalható el olyan személy, akinek műveltségi állapota nem elegendő ahhoz, hogy a felfedezett tárgy emlék becsének tudatával bírjon s akinek jóhiszeműsége bizonyítást nyer. 18. § Aki jelen törvény értelmében védett építményen, annak tartozékain, vagy hasonlóan védett ingó emléken a Főfelügyelőség megkérdezése és jóváhagyása nélkül változtatásokat eszközöl, 200-10.000 pengőig terjedhető bírságban marasztalandó el. 19. § Aki a jelen törvény értelmében védett építményt, vagy tartozékait önhatalmúlag egészben vagy részben lebontja, rongálja, vagy ledöntését, lebontását elrendeli, vagy saját területén megengedi, amennyiben cselekményével a büntető törvény szerint büntetendő cselekményt nem képez, 1000-20.000 pengőig terjedhető bírsággal marasztalandó, s tartozik tűrni, hogy az illető emléket, amennyiben helyreállítható, a Főfelügyelőség az ő költségén állíttassa helyre. Súlyosabb esetben az illető emlék elkobzásának van helye. Ha ezen törvényellenes cselekmény törvényhatóság, község, társulat gyűlése, vagy képviselőtestülete határozatának kifolyása, amely a művészeti és történeti emlék tulajdonosa, a gyűlés, vagy képviselőtestület azon tagjai marasztalandók el egyetemlegesen, akik az illető határozat hozatalában részt vettek. Aki a jelen törvény hatálya alá eső ingó emléket rongál meg, 50010.000 pengőig terjedhető bírságban marasztalandó, s tartozik tűrni, hogy azt a Főfelügyelőség az ő költségén állíttassa helyre. Súlyosabb esetben az illető emlék elkobzásának van helye. 21. § Aki jelen törvény hatálya alá eső, nyilvántartott ingó emléket az ország területéről, a Főfelügyelőség engedélye nélkül kivisz, teljes kártérítésben marasztalandó el, s köteles az illető tárgy vissza hozatala tekintetében mindent elkövetni. Az engedély nélkül történő kivitel kísérlete az illető tárgy elkobzását vonja maga után és a Főfelügyelőség által megállapítandó érték 20 %-ának megfelelő pénzbírsággal büntetendő. Aki nyilván nem tartott, de művészeti és történeti értékkel bíró tárgyat, a Főfelügyelőség engedélye nélkül kivisz, a Főfelügyelőség által megállapítandó érték 50 %-ának, kísérlet esetén 20 %-ának megfelelő pénzbírsággal büntetendő. 22. § A 17-21. §§-ban foglalt kihágások kísérlete is büntetendő. 23. § A 17-21. §§ eseteiben az eljárás és ítélethozatal, valamint a végrehajtás annak a Kir. Járásbíróságnak a hatásköréhez tartozik, amely az illető emlékre vonatkozólag területi illetékességgel bír. Minden behajtott bírság a 11. és 12. §§ értelmében járó illeték, valamint az ingó emlék kiviteli díja a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Alapjába szállítandó, amelyet a Főfelügyelőség kezel és használ fel. 24. § A Járásbíróság a 17-21. §§ esetében a kihágások iránti eljárások szabályai szerint jár el. Az eljárás csak a Főfelügyelőség kívánatára indítható meg, s a pénzbírság szabadságvesztésre át nem váltható. A helyreállítási költségek megtérítése iránti jog /19. és 20. §§/ a Járásbíróság előtt sommás eljárás után érvényesítendő. 25. § A művészeti és történeti emlékekre nézve felmerülő minden jogi és közigazgatási ügyben a Főfelügyelőséget a Közalapítványok Kir. Ügyigazgatósága képviseli.'

4

' IV. Fejezet. A Művészeti és Történeti Emlékek Országos Főfelügyelősége. 26. § A jelen törvény végrehajtására és általában a művészeti és történeti emlékek ügyeinek gondozására a vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alatt a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Főfelügyelősége állíttatik fel. 27. § Vezetője a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Főfelügyelője, akit a szakemberek közül, a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az Államfő nevez ki. Tiszteletdíjban részesül. A Főfelügyelőség tisztikara főtitkárból /V. fiz. o./, titkárból és segédtitkárból, építészeti főtanácsosból AJ. fiz. o./, két. II. építészből, fényképészből, két számvitelre is kiképzett irodatisztből áll, akik állami fizetési osztályban soroltatnak és egységes státust alkotnak. A Főfelügyelőség létszámába tartozik egy műszaki és egy I. o. altiszt is. Ideiglenes alkalmazottak egy gépíró- és irodai segéd, két építési rajzoló és egy napibéres szolga. A főtitkárt, titkárt és segédtitkárt doktori képesítéssel bíró szakemberek sorából, az építészeti főtanácsost és a két II. építészt oklevéllel bíró építészek sorából, a fényképészt és a két irodatisztet megfelelő képesítésű személyek sorából az Országos Főfelügyelő előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. Az ideiglenes alkalmazottakat az országos Főfelügyelő alkalmazza. A művészeti és történeti emlékek felügyeletét és azok lajstromozását, nyilvántartását és minden egyéb szükséges munkálatokat a Főfelügyelőség, az országos Főfelügyelő által kinevezett megbízottak és az Országos Főfelügyelő előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter által 5-5 évi időtartamra kinevezett felügyelők /Művészeti és Történeti Emlékek Felügyelői/ közreműködésével végzi. A megbízottak és Fő-