Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

felügyelők tisztsége tiszteletbeli. Kiszállásoknál úti díj megtérítésben és napidíjakban, méltánylandó esetekben tiszteletdíjban részesülnek. 28. § A Főfelügyelőség jelen törvény végrehajtását a törvényhatóságok első tisztviselői /a megyékben az alispán, a törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester/ és az Államépítészeti Hivatalok közreműködésével végzi. Ezen hatóságok tartoznak a Főfelügyelőség felszólítására eljárni, valamint eljárásukról jelentést tenni. 29. § A Főfelügyelőség kezeli a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Alapját. 30. § A Főfelügyelőség végzi a művészeti és történeti emlékek lajstromozását és nyilvántartását s végzi a jelen törvényben előírt többi munkálatokat. Gondoskodik a művészeti és történeti emlékek felvételéről, szakszerű törzskönyvének és az ország művészeti és történeti emlékei tudományos topográfiájának megszerkesztéséről. A művészeti és történeti emlékeket tudományos és népszerű kiadványokban ismerteti. A Főfelügyelőség, kiadványai, szakszerű előadások, s más lehető eszközök útján ébren tartja az ország művészeti és történeti emlékei iránti érdeklődést és szeretetet, előmozdítja azok ismeretét és kutatását. V. Fejezet. A Művészeti és Történeti Emlékek Országos Tanácsa. 31. § A Főfelügyelőség mellett, mint szaktanácsi szerv működik. Feladata a Főfelügyelőséget munkájában szakszerű tanácsaival támogatni minden olyan ügyben, amelyet az Országos Főfelügyelő a Tanács elé visz. Tagjait a történet, régészetet és művészettörténetet művelő kiváló szakemberek és egyéb hozzáértők, valamint építészek és egyéb technikai szakemberek köréből az Országos Főfelügyelő előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter 5-5 évre nevezi ki. Elnöke az Országos Főfelügyelő, előadója a Főfelügyelőség főtitkárajegyzője a titkár. Hivatalból tagjai a Főfelügyelőség építészeti főtanácsosa és Felügyelői. 32. § A Tanács rendes tagjainak száma nem haladhatja meg a 25-öt. Levelező tagjait az Országos Főfelügyelő előterjesztésére a miniszter nevezi ki; az üléseke szükség esetén meghívhatok, ott tanácskozási joggal bírnak, szavazati jog nélkül. A Tanács esetleg szakosztályokban is tanácskozik/művészeti, régészeti, történeti, ásatási, technikai alosztályok/. Üléseire esetről-esetre, az Országos Főfelügyelő útján külső szakembereket is meghívhat, akik azonban szavazati joggal nem bírnak. 3/B. A111/1. ügyosztály (Say Géza) törvénytervezete Törvényjavaslat a művészeti és történeti emlékek védelméről. I. Fejezet. A művészeti és történeti emlékekről és azok gondozásáról. 1.§ /1./ Az ingó és ingatlan művészeti és történeti emlékek jelen törvény védelme alá helyeztetnek. Az ingó és ingatlan művészeti és történeti emlékek a nemzet kultúrjavai közé tartoznak s így számbavételük, felügyeletük és gondozásuk a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter feladata, aki ezt a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Főfelügyelősége /Főfelügyelőség/ útján látja el. 12.1 Művészeti és történeti emlék a/ minden a földben, vagy a föld színén lévő olyan építmény /épület, vagy épületrész/ és tartozéka, valamint b/ minden olyan ingó tárgy, amelynek történeti, művészeti, régészeti, népismereti emlék becse van s ennél fogva, vagy más közérdekű szempontból mint a nemzet egyetemes kultúrájának része megőrzésre méltó. /3./ A fentieken kívül szintén jelen törvény védelme alatt állanak s ezért fenntartandók, megóvandók és biztosítandók még a/ a fenti jellegű építmények építészeti és tájképi környezete; b/ a fenti jellegű régi kertek és festői látképek, valamint a művészi jellegű, vagy természeti ritkaságú kertek és parkok; c/ a történelmi jellegű földmívek, földsáncok, /mint pld. az avargyűrük, kunhalmok, stb./; dl a tudományos szempontból értékes földtani és őslénytani dolgok. /47 A jelen törvény hatálya alá esnek bizonyos történeti, vagy művészeti becsű kéziratok és nyomtatványok is, mégpedig a/ minden 1500 előtt nyomtatott könyv, az úgynevezett ősnyomtatványok; b/ minden 1712 előtt nyomtatott magyar nyelvű, magyar szerzőjű, vagy magyarországi nyomdában előállított könyv, az úgynevezett régi magyar könyvek; cl minden 1712 előtt nyomtatott, külföldi nyomdában készült, idegen nyelvű, de magyar vonatkozású könyv, az úgynevezett hungaricák; dl minden történeti - köztörténeti, irodalomtörténeti, művészettörténeti, tudománytörténeti - értékű kéziratok. /5.1 A törvény hatálya sem az ingatlan, sem az ingó emlékek/építészeti, szobrászati, festészeti, iparművészeti alkotások, régi pénzek és érmék, stb./ tekintetében nem terjed ki az élő művészek alkotásaira és az olyan tárgyra, amelyek 50 évnél nem régebbiek. Az országból való kivitel szempontjából azonban a már nem élő művészek 50 éven belül készült alkotásai is jelen törvény hatálya alá esnek. 2. § /17 Az 1. §-ban megjelölt ingatlan és ingó emlékek nyilvántartását és jegyzékbe vételét a Főfelügyelőség végzi. Evégből az 1. §-ban megjelölt ingatlan és ingó emlékek tulajdonosai, legyenek azok akár az állam, egyházak, közületek, vagy magánosak, kötelesek a Főfelügyelőség felhívására a tulajdonukban lévő ingatlan és ingó emlékeket a Főfelügyelőségnek bejelenteni, az illető emlékekre vonatkozó és általuk tudott adatok közlésével együtt. Az ingatlan és ingó emlékek tulajdonosai kötelesek lehetővé tenni, hogy a Főfelügyelőség az ingatlan, vagy ingó emlékeket a helyszínen megvizsgálhassa. A Főfelügyelőség állapítja meg, hogy a bejelentett, vagy másként tudomására jutott emlékek közül melyek tekintendők a jelen törvény hatálya aló tartozó védett emléknek s erről, megállapításának a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által történt jóváhagyás után, az érdekelt tulajdonosokat értesíti. A Főfelügyelőség a védett emlékké nyilvánított ingatlan és ingó emlékekről jegyzéket vezet, amelyet legalább tízévenként nyomtatásban közreadni tartozik. Indokolt esetben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Főfelügyelőség előterjesztésére a már védettnek nyilvánított emléket a nyilvántartásból törölheti. 3. § /17 Aki az 1. §-ban megjelölt ingatlan, vagy ingó emléket a föld felett vagy az alatt talál, köteles haladéktalanul, de mindenesetre három napon belül közvetlenül, de mindenestre három napon belül közvetlenül, vagy pedig a községi elöljáróság útján a Főfelügyelőségnél a találás tényét bejelenteni. Amennyiben a bejelentés a községi elöljáróságnál történik, az a Főfelügyelőséget haladéktalanul értesíti. A megtaláló s amennyiben a bejelentés a községi elöljáróságon történik, az elöljáróság is köteles az illető emléket a Főfelügyelőség intézkedéséig sértetlen állapotában megőrizni. Amennyiben a kérdéses emlék a megtaláláskor részben még a földben van, ezen az állapoton a megtalálónak változtatni nem szabad. A Főfelügyelőség a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül intézkedni köteles a kérdéses emlék védelméről. /27 A föld alól előkerült ingó leletek kétharmada az államot, egyharmada pedig a telek tulajdonosát illeti. Amennyiben a telek tulajdonosa nem azonos a megtalálóval és a megtaláló nem a tulajdonos engedélye nélkül kutatott, az előkerült ingó leletnek a fele az államot, egynegyede a megtalálót, egynegyede a telek tulajdonosát illeti. Ha a megtaláló az emléket idegen telken a telektulajdonos engedélye nélkül folytatott rendszeres kutatás következtében találta, a megtalálót részesedés nem illeti meg. Ebben az esetben az államot kétharmad, a telektulajdonost egyharmad illeti. Az állam a tulajdonostól és a megtalálótól a rájuk eső részt, amennyiben az államnak megfelelő egyéb leletanyag áll rendelkezésére, kérheti, hogy ez a megváltás egyéb leletanyag átengedésével történjék. A leletnek - az előkerült, vagy megtalált ingó tárgynak - pénzértékét a Főfelügyelőség megkeresésére a leletek meg-