Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

2. ) a fenntartandó műemlékek jegyzékének kiegészítését az általa felsorolt számos emlékkel; 3. ) az ezredéves emlékműveknek a műemlékek lajstromából leendő törlését és a bizottság intézkedését, hogy a békekötés és a megszállott területek kiürítése után a népkormány hozzon új törvényt új emlékművek felállítása iránt;'

73 4. ) a bizottság szabályzatának módosítását oly irányban, hogy az ingó műemlékek lajstromozása és megmentése a feladatát képezze; 5. ) a műemléki törvény revízióját oly szempontból is, hogy a bizottság hivatalos személyzete megfelelő számú tagokkal kiegészíthető legyen; 6. ) a bizottság oly ügyrendjének szerkesztését, amely a tagoknak az ügyek elintézésére az eddiginél nagyobb befolyást biztosít. Végül kérdi, mily intézkedések történtek a megszállott területeken levő ingatlan és ingó műemlékek védelme érdekében (64/1919).

124 Elnök dr. Gárdonyi aggályára nézve kijelenti, hogy nézete szerint a fenntartandó műemlékek lajstroma elkészítendő akkor is, ha az ország területe megcsonkíttatnék, mert az elsősorban tudományos feladat és ezzel tartozunk a magyar kultúra emlékeinek. Dr. Végh javaslatára megjegyzi, hogy a cél elsősorban a fenntartandó műemlékek jegyzékének elkészítése, míg az egyéb műemlékek jegyzéke a bizottság kiadványainak II. kötetében125 megjelent és állandóan kiegészíttetik. Az ingó műemlékek lajstromozása iránt az ingó műemlékek védelméről előterjesztett törvényjavaslatban javaslatot tett; sajnos a törvény nem jött létre és így a lajstoromozás iránt nem történhetett intézkedés. Előadó dr. Lechner emlékiratára nézve előterjeszti, hogy a törvény értelmében fenntartandó emlékek csoportja mellett oly csoportnak felállítása, amely nem esik a törvény alá és a bizottságnak mégis jogot biztosítana, jogi szempontból nehezen vihető keresztül. Nézete szerint a törvény esetleges módosításánál fontosabb a műemlékek iránti kegyelet és érdeklődés fokozása, mert e nélkül a törvényes intézkedések nem érik el céljukat. A fenntartandó műemlékek jegyzékének kiegészítésére javaslatba hozott emlékek sorozata túlzott. Kétségtelen, hogy a tervezet kiegészítésre szorul, de kevésbé jelentékeny emlékek ily nagy számának felvétele gyengítené a hivatalos jegyzék értékét és nem tartja helyesnek, hogy oly emlékek is felvétessenek amelyeknek fenntartását a törvény alapján megkövetelni nem lehet. Szerinte meggondolandó az is, helyes-e alig egy-két évtizeddel ezelőtt keletkezett építészeti műveket felvenni, mert azok mégsem esnek az„emlék"fogalma alá és az utókornak lesz feladata közülök azokat kiválasztani, melyek mint műemlékek fenntartandók. Dr. Lechnernek az ezredéves emlékművekre vonatkozó indítványára nézve bemutatja a miniszterelnök 1918. október 12.-én 4458. szám alatt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett átiratát, mely szerint az emlékművek továbbra is a bizottság felügyelete alatt hagyandók meg. Ez alól a bizottság annál kevésbé vonhatja ki magát, mert az ezredéves emlékművek, ha művészeti szempontból kifogásolhatók is, kétségkívül történeti emlékek. Hosszú vita után az albizottság kimondja, hogy a fenntartandó műemlékek jegyzékét most végleg még nem állapítja meg, hanem a tervezet még átdolgozandó és főleg oly szempontból egészítendő ki, hogy a művészeti és történeti szempont mellett a kultúrtörténeti szempont is figyelembe vétessék. Korhatár nem állapítandó meg, de élő művészek alkotásai a jegyzékből kizárandók esetleg olykép, mint az elnök előterjesztésében fentebb idézett olasz törvény mondja. L.J Kelt mint fent. Jegyezte: Forster Gyuladr. Éber László elnök előadó 2. Műemlékké nyilvánított ingatlanok jegyzéke. KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok, 132/1942 Hivatkozással a Nm. Minisztérium 75.528/1942. III. 1. számú rendeletére a műemlékké nyilvánított ingatlanok jegyzékét az alábbiakban van szerencsém felterjeszteni. Mindenekelőtt megjegyezni kívánom, hogy az 1881 XXXIX. tc. 3. §a alapján való műemlékké nyilvánítás kérdésében az elmúlt hat évtized során különböző gyakorlat alakult ki. Tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás esetleges fenntartási kötelezettséget jelenthetett az államkincstárra, voltak időszakok amikor csak oly ingatlanokat nyilvánítottak műemlékké, melyek fenntartása az államkincstárra vonatkozólag fenntartási költséget nem vonhatott maga után, ez indokolja, hogy országos jelentőségű ingatlanok nincsenek műemlékké nyilvánítva, míg kevésbé jelentékeny emlékek igen. 1./ Vajdahunyad vára. 1880. április 19-én a Képviselőház 245. ülése kimondotta, hogy mint műemléket a m. kir. vallás- és közokt. miniszter felügyelete alá helyezi. Az alább felsorolt ingatlanokat a Nm. vallás- és közokt. miniszter a következő számú rendeletével nyilvánította fenntartandó műemléknek: (A zárójelben közölt szám a MOB irattári száma.) 2.1 Nógrádi vár romjai 9205/1882 (41/1882) 3./ Bártfa várost körülvevő sáncfalat és a hozzájuk tartozó nyitott bástyatornyot. 45.870/1899 (196/1899) AJ Krasznahorkai Andrássy Mauzóleum 49.443/1904 (360/1904) A honalapítás ezeréves emlékének megörökítésére az ország történelmileg emlékezetes hét pontján, állami költséggel emlékműveket emeltek, melyek fenntartandó műemlékek s melyeknek gondozását és megőrzését a Nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter 22.750/1907 (411/ 1907) számú rendeletével tárcája tárgykörébe átvette. Ezek a millenniumi emlékművek: 5. / a Brassó Cenk-hegyi 6. / Dévaványi, 1.1 Munkácsi, 8. / Nyitra Zobor-hegyi, 9. / Pannonhalmi, /melyet 1938-ban Szent István kápolnává alakítottak át/ 10. / Pusztaszeri, 11. / Zimonyi, 12. / Orsovai Korona kápolna. 13. / Nagyváradi püspöki székházban lévő kápolna falfestményei 66.167/1909(570/1909) 1 AJ Szakolcai egykori jezsuita templom 119.606/1910 (98/1911) 15. / Eperjesi Rákóczi-ház 71.356/1913 (693/1913) 1913-ban a Nm. vallás- és közokt. miniszter 29.840 szám alatt tizenöt a katonai kincstár tulajdonában lévő ingatlant nyilvánított műemlékké. Ezek a következők: 16. / Budapest, helyőrségi templom, 17. / a rokkantak temploma Nagyszombatban, 18. / a katonai tébolyda temploma Nagyszombatban, 19. / az élelmezési raktárépületben fennmaradt régi részeket Eperjesen, 20. / a pozsonyi vár III. számú kaputornya, 21. / a pozsonyi várrom, 22.1 a pozsonyi ún. Terézia-kapu, 23. / a Pozsonyban lévő két ún. tropheumos-kapu, 24. / Egerben az egykori trinitárius templom, mely most katonai raktár, 25. / a nagyváradi vár régi részei, 26. / a fogarasi várkastély, 27. / a brassói fellegvár, 28. / a marosvásárhelyi régi erődítmények és bástyatornyok, 29. / a gyulafehérvári kettős Károly-kapu és az ún. új kapu, 307 a komáromi vár régi részei. Műemlékké nyilvánították továbbá: 317 Szent Ferencrendiek temploma Budapesten 48.562/1914 (443/ 1914) 327 GüTBabának a budai Rózsadombon lévő sírhelye 150.951/ 1914.111.(801/1914) 337 Lőcse, Szennovits-ház, Kör-tér 47. sz. 156.514/1914.111. (323/1914) 347 Máriabesnyői búcsújáró templom és a vele szerves egységet alkotó kapucinus kolostor 5.328/1923 ein. (342/1923)