Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

35. / Budapest, a Pénzügyminisztérium régi épületéhez csatlakozó Szent Domonkos-rendiek budavári Szent Miklósról nevezett temploma maradványaiból még fennálló csonkatorony. 36. / A szegedi Szent Demeter templom tornya 33.599/1926.11 l/a. (101/ 1926) 37. / A Siklósi vár teljes egészében, minden tartozékával együtt 34003/1929.14.(130/1929) 38. / Budapest, I. Hidegkúti út 48. számú telken feltárt és Mátyás királynak tulajdonított kastélyrom 9.377/1932.111. (263/1932) Ugyanezen rendelettel műemlékké nyilváníttattak ugyanezen a telken álló gótikus kápolna alapfalai is, ez utóbbira vonatkozó részt azonban a vkm. Miniszter 9.834/1932.

III. számú rendeletével hatályon kívül helyezte (304/1932) 39. / Az esztergomi Várhegyen lévő régi királyi vár feltárt és még feltárásra váró épületmaradványai 15.103/1936.111. (3/1937) 40. /A székesfehérvári régi székesegyház romjai 15.104/1936.111. (4/1937) 41. / Budapest, IV. Piarista u. 2. számú ún. Kriszt-ház főhomlokzati része a megfelelő udvari szakasszal együtt 9.220/1938 (42/1938) 42. / A kolozsváriBánffy-palota 30.570/1941 (49/1941) 43. / Budapest, I. Apród u. 1-3. 77.903/1942 (479/1942) 44. / Marosvásárhely, Tholdalagi-palota 78.731/1942.111. (727/1942) Budapest, 1943. május 28. Gerevich Tibor Ezek az alábbiakkal bővültek: a) MOB, illetve VKM által védve: Aranyosmeggyes, kastély 730/1943 Gyula, vár 191/1944 b) Az Országos Természetvédelmi Tanács rendeletére védve: Bujáki vár és környéke (1012/1943) 743/1943 Siklósi vár és környéke (1144/1943) 840/1943 A 3-8. lelőhelye: MOL XIX-J-1 -S-l 71. VKM Elnöki Iratok - a teljes anyag fénymásolata: KÖHTudományos Irattár, Itsz. 1742. 3. M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium III./1. ü. osztály 77611 szám.; 8689/1944.111.27. Érk. 1942. július 2. Előirat: Utóirat: 1108/1948 Tárgy: A műemlékvédelem-ügyének újabb rendezése. A Hl/1. ü. o. tisztelettel jelenti, hogy a műemlékek védelmének ügye újabb rendezést kíván. Az erre vonatkozó tervezetet Gerevich Tibor, a műemlékek Országos Bizottságának elnöke elkészítette. Ezt a tervezetet az ügyosztály átdolgozta. A tervezet felöleli a törvényjavaslatot s a szervezeti és ügyviteli szabályzatot. Az alapelgondolások jóváhagyása esetén elkészítendő lenne a törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslat. A tervezetből a törvényjavaslatba bele nem foglalt részeket ölelné fel a végrehajtási utasítás. E munkálatok után készülhetne el az indokolás. A tervezetnek a korábbi állapottól eltérő legfőbb irányelvei: 1./A Műemlékek Országos Bizottsága helyett a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Főfelügyelőségét létesíti; 2.1 Magába foglalja az ingó és ingatlan műemlékvédelmet; 3./ Az eddigi tapasztalatok felhasználásával hatályosabbá teszi a műemlékvédelmet; 4./ A Főfelügyelőség hivatali jellegéhez mérten a bizottság teljesen kiküszöböltetett s helyette szaktanács létesítése vétetett tervbe. A tervezethez való szíves hozzászólás, állásfoglalás és törvény előkészítési munkálatok lebonyolítása végett az ügyiratot r. u. a keb. VII./1. ü. o.-hoz tisztelettel átteszem. Budapest, 1942. július 2.-án [olvashatatlan szignó] Jogi ügyosztály. A tárgyrovatban jelzett törvénytervezet előkészítő munkálatait ügyosztályunk megkezdte. A műemlékvédelem ügyének újabb rendezésére - az ez idő szerint hatályos jogszabályok áttanulmányozása után és a beérkezett javaslatok lehető figyelembevételével alulírott előadó új tervezetet készített/:l. a becsatolt előadói jelentést:/, annak érdemi tárgyalására azonban mindez ideig nem kerülhetett sor. A törvényhozásnak és a közigazgatásnak a jelenlegi háborús eseményekkel kapcsolatos erős igénybevétele mellett ügyosztályunk egyelőre nem is tartja időszerűnek a tervezet érdemi tárgyalását, ezért az ügydarabot a kívül jelzett határidőig:"" Irattárba tesszük.! Budapest, 1944. március 27. Nagyhegyi'

27 K. Haász128VII. 18. Flőadói jelentés a műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat munkálatairól. A műemlékvédelem ügyének tervbe vett reformja kapcsán három törvénytervezet érkezett ügyosztályunkhoz: a. / A lll/l. ügyosztályASay-Jl29 tervezete. Ez a tervezet a műemlékvédelem fogalmi körébe tartozó minden kérdést egységesen szabályoz; ennek során tehát olyan kérdéseket is érint, amelyeket az 1929:XI.,130 az 1935:IV.,131 illetőleg az 1937VI.132 tc. részben már szabályozott. E tervezet alapszerkezetét az jellemzi, hogy a most felsorolt törvényeknek a műemlékvédelmet érintő rendelkezéseit Aásatás, kincstalálás, ingó emlékek védelme és kivitele, védett környezet:/ hatályon kívül helyezi és mindezeketa kérdéseket újból szabályozni kívánja. b. / AIV/3. ügyosztály /Schneller:/! 33 tervezete. Ez a tervezet az ingó és ingatlan műemlékek védelmének szabályozásánál figyelemmel van az újabb jogfejlődésre /:1929:XI„ 19351V, 1937:VI. tc.:/ és az azokban már szabályozott kérdéseket nem érinti. c. / Gerevich Tibor tervezete. E tervezetben foglaltakat a Hl/1, ügyosztály fent ismertetett saját tervezetének elkészítésénél teljes egészében felhasználta, ezért Gerevich tervezetét a további munkálatoknál figyelmen kívül lehet hagyni. A most ismertetett törvénytervezetek szerkezetére vonatkozólag az alábbiakra kell általánosságban rámutatni: 1./ A műemlékvédelem fogalmi körébe tartozó egyes kérdéseket ez idő szerint különböző törvények szabályozzák, amennyiben az ingatlan műemlékek védelméről az 188TXXXIX. tc.,134 az ingó műemlékekről /: és ennek kapcsán az ásatás és kincstalálás kérdéseiről:/ az 1929:XI. tc, a védett környezetekről pedig a természetvédelemmel kapcsolatban az 1935:IV. tc, a városfejlesztéssel kapcsolatban az 1937:VI. tc. rendelkezik. Első eldöntésre váró alapkérdés tehát az, hogy a megalkotandó új törvény a most felsorolt törvényekre való tekintettel milyen formában illeszkedjék be eddigi jogalkotásunkba; más szóval: az új törvénnyel hatályon kívül helyeztessenek-e az említett törvényeknek a műemlékvédelmet is érintő rendelkezései, avagy pedig az új törvény csupán kiegészítő rendelkezéseket tartalmazzon? Tiszteletteljes nézetem szerint semmi akadálya sincs annak, hogy az új törvénnyel az 188TXXXIX. t. cikket teljes egészében, az 1935:1V. és 1937A/I. tc-nek pedig a műemlékvédelemmel foglalkozó szakaszait hatályon kívül helyezzük. Az 1929:XI. tc-nek a műemlékeket is érintő rendelkezései azonban már nem vonhatjuk teljes egészükben az új törvénybe, mert ezek a rendelkezések tulajdonképpen az életviszonyok szélesebb körét szabályozzák /:pl. ásatás nemcsak műemlékek feltárása céljából folyik:/, tehát ezek a rendelkezések nem illeszkednek szervesen a műemlékvédelmi törvénybe. Tekintettel arra, hogy az eddig elkészült tervezetek részben ellentétben állnak a most kifejtett alapelvvel, másrészt pedig számos olyan részletkérdésre is kitérnek, amelyek szabályozása valójában nem is a törvénybe, hanem a végrehajtási rendeletre tartoznak, a törvénytervezetek