Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Papp Gábor György: A berlini magyar „aranyifjak” ismeretlen építészeti tervei

4. kép. Oszlopfő rajza. Györgyi Géza, 1873 képzés céljából közülük egyre többen a berlini Műegyetemet választották. így történt ez a két fiatal építésznövendékkel, Alpárral és Györgyivel is. Az utóbbi 1873-ban, az előbbi 1874-ben Hauszmann támogatásával a berlini Műegyetemen folytatta tanulmányait. Úgy tűnik, szintén 1874-ben érkezett a Technische Hochschule-ra Rozinay István és Kolbenheyer Gyula is. Kolbenheyer kinti tanulmányait apja, az 1860-as évek elején Berlinben építészeti tanulmányokat folytató Kolbenheyer Ferenc is támogatta. A négy magyar diák közeli kapcsolatban volt egymással a porosz fővárosban. Alpár az első másfél évben Györgyivel közösen bérelt lakást." Az utóbbi berlini, részben tanulmányi rajzai közül szűkebb szakmai körökben több ismert, ezeket a Magyar Építészeti Múzeum őrzi.'

2 Néhány, mindezidáig nem publikált rajzra hívnám fel a figyelmet, melyek egyértelműen tanulmányi éveiből valók. Egy ornamensdíszt mutató lapot a szignatúra alapján 1874-ben Berlinben készített a fiatal építészhallgató.'

3 Ugyanebben az évben egy művészeti akadémia tervét készítette el, melynek rajza szerencsére szintén fennmaradt.

14 Az 1873-1874, illetve 1874-1875 5. kép. Falfestés terve. Györgyi Géza, 1874 tész, Szkalnitzky, valamint Hauszmann professzorként és praktizáló mesterként egyaránt tevékenykedett. Az ifjabb építészgeneráció mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során mondhatni első kézből jutott hozzá ahhoz a tudásanyaghoz, melyet tanáruk, vezetőjük a porosz fővárosban megszerzett. Nem véletlen, hogy a magasabb 6. kép. Nyári színház terve, alaprajz. Alpár Ignác, 1878. március