Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

a nyilvántartásba vett ingóság forgalomképességét nem érinti." MERT „HA A HATÁSKÖRÖK PONTOSABB MEGVONÁSA IDEJÉBEN NEM TÖRTÉNIK MEG, PÓTOLHATATLAN MŰEMLÉKI EMLÉKEK KERÜLNEK CSÁKÁNY ALÁ" - AVAGY A LLOYD-PALOTA 1946. március 11 -én Gerevich Tibor beadvánnyal fordult a miniszterhez:„A felszabadulás óta eltelt egy esztendő alatt a MOB azt tapasztalta, hogy a műemléki helyreállító munkában olyan szervek, főhatóságok is intézkednek, melyeknek hatásköre ez ideig műemléki kérdésekre nem terjedt ki. így pl. a Miniszterelnökség saját hatáskörében kezdeményezte az esztergomi bazilika helyreállítását. Az újjáépítési minisztérium a szombathelyi székesegyház restaurálásához nyújtott több ízben segítséget, jelenleg tárgyalás alatt áll mintegy tíz budavárbeli műemlékjellegű ingatlan helyreállításához kölcsön folyósítása. Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság, valamint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a romházak kijelölésénél, valamint a bontási engedélyek megadásánál olyan műemléki jellegű ingatlanok lebontását is engedélyezte, melyek esetleg megmenthetők lettek volna (Kossuth Lajos u. 5., Főkapitányság), a Pénzügyminisztérium az államnyomda bontását kezdte meg a Várban s közben értékes gótikus részletekre bukkant, stb. Mindezekről a tényekről a MOB csak közvetve szerzett tudomást, hivatalos értesítést ezekről nem kapott. Félő, hogy ha a hatáskörök pontosabb megvonása idejében nem történik meg, pótolhatatlan műemléki emlékek kerülnek csákány alá, vagy jobb esetben helytelen restaurálás áldozatai lesznek. Az idézett hatóságok eredeti munkatervébe a múemlékkérdés nem tartozik. Annak szakszerű lebonyolítására, ellenőrzésére megfelelő szakemberekkel, hivatali és tudományos apparátussal nem rendelkeznek. Az 1881 : XXXIX. tc. életre hívott MOB-nak viszont az a feladata, hogy a műemléki helyreállító munkát végrehajtsa, irányítsa és ellenőrizze, erre szakképzett tisztviselőkarral és tudományos segédeszközökkel rendelkezik. Tisztelettel kérem a Minisztériumot, hogy e kérdésre a társminisztériumoknak, valamint Budapest Székesfővárosnak, az országos Építésügyi Kormánybizottságnak, Fővárosi KözmunkákTanácsának, stb. figyelmét felhívni szíveskedjék és egyben felkérni arra, hogy a jövőben műemléki ügyben az arra illetékes hatóság, a MOB megkérdezése nélkül ne döntsenek és a MOB előterjesztéseit műemléki kérdésekben irányadónak tekintsék. Kívánatos lenne felhívni a Belügyminisztérium figyelmét arra is, hogy alárendelt vidéki hatóságait utasítsa amennyiben műemléki ingó, ingatlan kérdésben döntenek, előzetesen az ügyet terjesszék fel a MOB-hoz illetékes vélemény és irányítás céljából. Leghelyesebb lenne visszatérni arra a korábban követett gyakorlatra, hogy az alsó vagy felsőfokú közigazgatási hatóságok a hatáskörükbe kerülő műemléki ügyeknél a MOB szakvéleményét kikérik s annak megfelelően intézkednek. Bármennyire is örvendetes ha az ország erősen megromlott műemléki állományának helyreállítási munkálataiba sikerül mennél több pénzforrást bekapcsolni, célszerűségi és takarékossági szempontok egyaránt azt kívánják, hogy a fent idézett hatóságok költségvetési keretében biztosított és műemléki célokat támogató összegek egységesen a kultusztárca költségvetésében a MOB kereteinél irányoznák elő."

101 Még ugyanabban az évben megkereséssel fordult a MOB a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz a műemléképületek helyreállításának támogatására nyújtandó házadókedvezmény tárgyában. Ugyanis műemlékvédelmi szempontból „szeptember 15-én megjelent 10.750/1946. M.E. rendelet e szempontból várakozásunkat nem elégítette ki, sőt az a körülmény, hogy a műemléki szempontok figyelembevétele nélkül készült, aggodalommal tölt el. Aggályos, hogy a rendelet műemléki vonatkozásaiban a védelem helyett a magántulajdonban lévő műemlékek lebontását fogja meggyorsítani. [...] Míg a háború által megrongált műemlék helyreállítása esetén csupán a házadó 60 %-ából az elfogadott költségek 75 %-a erejéig és legfeljebb 15 évre terjedő kedvezményt kaphatja, addig ha lebontják a föld színéig s helyére új épületet emelnek a legmagasabb adómentességet kapja." Ezért a MOB kéri Keresztury Dezső minisztert járjon a pénzügyminiszternél, egy műemléki szempontból kedvezőbb konstrukció elfogadásáért. A felterjesztést Dercsényi Dezső, az elnök állandó helyettese fogalmazta s írta alá.

102 1946. május 22-én Fischer József, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke átiratban kereste meg a MOB-ot, közölve, hogy a székesfőváros polgármestere megkereste hivatalát a Lloyd-palota „régi alakjában való fenntartása, illetve helyreállítása érdekében. A tanács, tekintettel a szóban levő épület történeti és esztétikai értékére, elvben magáévá tette a főváros indítványát, elismerve az épület eredeti alakban való helyreállításának szükségességét. Ez az elvi döntés hatályossága érdekében azonban kívánatosnak látszik a Lloyd palota műemlékké való nyilvánítása." A MOB válaszát - Szentiványi Gyula fogalmazványát áthúzva - Gerevich maga fogalmazta meg 1946. július 11-én:„a MOB, Lloyd-palotát fenntartandó, illetve helyreállítandó műemléknek tartja. Az érvényben lévő műemléki törvény alapján formálisan műemlékké nyilvánítását azonban nem tartja célravezetőnek, mert ez esetleg oly anyagi kötelezettséget róna az államra, amelynek a jelenlegi körülmények közt aligha tudna megfelelni. A MOB azonban szükség esetén a Lloyd palota műemléki jellegét minden egyéb rendelkezésére álló eszközzel védeni fogja. Megjegyzem végül, hogy folyamatban