Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

az öt épülettel együtt vette meg az ingatlant, és maga nem épített rajta semmit. A két telken állt egy-egy L alakú ház rövid oldalával a Három dob utcai határon; a 22. telken a fasor felőli félen, a kertben egy kisebb és egy nagyobb téglalap alakú téglaépületjel látható, a kisebb a szomszéd (a 23.) telekhatár közelében mintegy 15°-os szöget zárva be a telekhatárral, a nagyobbik ház kevéssel beljebb, hossztengelye kb. 45°-os szögben a fasori telekhatárral. A különös elhelyezésre, minthogy az épületről semmi egyebet nem tudunk, nem találunk magyarázatot. 254 BFL 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 20. kötet, 198. lap. 255 BFL 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek, 14. kötet, 393. lap. 256 BFL 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 15. kötet, 681. lap. Nincs összehasonlításunk a telekárak változásáról, tehát bizton nem állíthatjuk, de felvethetjük, hogy mivel Kubinyi hét évvel később (1830ban) 650 forinttal, azaz26%-kal drágábban vette az 1200 négyszögöl területű telket, mint korábban (1823-ban) a kétszeres méretűt (2400 négyszögöl), a kisebb telken állt értékes épület a vásárlás idején (1830-ban), míg az előbbi üres lehetett. 257 Terv; BFL XV. 312. ÉB 736/1868.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 736/1868. Az építési engedély: BFL IV. 1303.f. VI. 15/1868. 25482/1868. tan. sz., kelte: 1868. augusztus 8. - A terven és az iratokban következetesen a Verlängerte Dreitrommelgasse No. 24., illetve a terézvárosi külső Három dob utcai 24. szám szerepel címként. A terven megjelölik a két szomszédot is: No. 25. N. Stein; No. 23. A. Rosenfeld. 1868ban a városligeti 15. számú teleknek Stein Henrik, a 17. számúnak Rosenfeld Károly volt a tulajdonosa. Tabermann Lajosé csak a 16. számú telek volt a fasoriak közül - így állíthatjuk, hogy a terv a városligeti 16. számú telekre készült. 258 BFL XV. 312. ÉB 1189/1868. 259 A két 1868-as helyszínrajz a városligeti 16. számú telek Három dob utca felőli felét mutatja; egyiken sem szerepel a fasor felőli kertrészlet. HALÁCSY 1871. térképén egy szaggatott vonal középen két részre osztja a telket oly módon, hogy a Három dob utca felé udvar látható, benne egy hosszan benyúló tégla- és négy kisebb faépület jelével. A fasor felőli telekrészen szép rendezett kert látszik, amelyben nincs épület. 260 BFL IV. 1305. ÉB mutatókönyv 1869, No 241. 261 Terv: BFL XV. 311. SzB 11018.; iratok: BFL IV.1207.b. SzB 11018. Az építési engedély dátuma: 1845. augusztus 17. A terv hátoldalán és az iraton is Stadtwaldl Allée No 40. szerepel címként. A 40. számú telek ekkor nem szerepelt önálló telekként, 1818-1866 között a 39.40.41. számú hármas telek középső tagjaként Johann Kolb és felesége Anna sz. Pleyer tulajdona volt, és ilyenként került 1866-ban tornyai Schosberger Simon Vilmos tulajdonába. Jelenffy Ágostonnak mindössze egy telke volt itt, a 44. számú 18451846 között. 262 Terv és irat egyaránt: BFL IV. 1207.b. SzB 12786. Az építési engedély dátuma: 1850. április 15. 263 BFL IV. 1303.f. Pesti tanácsi iratok, VI. 8/1867. tan. sz. 1867. május 3. A hivatkozott iraton megjelölt 436/ÉB/1867. számon sem irat, sem terv nem található. 264 BFL IV. 1305. ÉB mutatókönyvek 1872, 2655-ÉB-1872. sz.; tan. sz. 29727/1872. Sem ÉB, sem tanácsi irat nem található. - A mutatókönyvben Damjanich utca 4. szám szerepel címként. Fauser Antal 1857-től a városligeti 3. szám, 1862-től a városligeti 3a. számú teleknek is a tulajdonosa volt, tehát az 1852-ben kettéosztott telek mindkét része a tulajdonában volt 1872-ben. Ez a telek a Damjanich utca baloldalán (későbbi páros oldal) a 4. telek volt: előtte volt az 1., 1 a., 2. számú telek, ez indokolja az eltérő számozást. 265 BFL 1305. ÉB mutatókönyvek 1872, 470-ÉB-1872. sz.; tan. sz. 5447/1872. 266 BFL 1305. ÉB mutatókönyvek 1872, 2519-ÉB-1872. sz.; tan. sz. 28007/1872. A mutatókönyv „Városligeti sétasor 5. sz."-ot jelöli címként; az 53. számú telek a későbbi Lövölde térről visszaszámlálva volt az 5. telek. 267 BFL IV. 1305. ÉB iratok 892-ÉB-1873. tan. sz. 11220/1873. Az építési engedély dátuma: 1873. március 20. 268 BFL IV. 1324a. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 124. lap. Az ingatlan 1837-1867 között Johann v. Rumbach és neje sz. Maria Petz nevén szerepelt. 1867. augusztus 8-án átírták góf Zichy Eugen hagyatéka részévé, majd ugyanaznap gróf Zichy Edmund nevére. 1868. április 21-én 23319. sz. alatt telekkönyvezték Fleischmann és Weber pesti kereskedők nevére. A telekkönyvezés alapját az 1863. január 20-án - azaz öt évvel korábban - kötött szerződés képezte. 269 BFL VII. 2.e. Cégbírósági iratok, 35315. levéltári sz. csomó. 1861. április 30-án kelt a cég megalakulását dokumentáló Gesellschafts Vertrag, illetve az ezt regisztráló, a pesti kereskedelmi törvényszéknél felvett Tárgyalási jegyzőkönyv. A cég alapítói, illetve tulajdonosai: Fleischmann E. V. [Emil] pesti terménykereskedő és Weber Gusztáv, mint nyilvános társ. A cég 1884. június 6-a óta állt felszámolás alatt; a cégjegyzékből 1934. február 13-án törölték. 270 Terv: BFL XV. 312. ÉB 589/1863.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 589/1863. Az építési engedély: BFL IV. 1303.f. VI. 2/1863.16454/1863. tan. sz., kelte: 1863. június 30. 271 BFL IV. 1303.f. VI. 460/1872. levéltári sz. 16535/1872. tan sz., illetve BFL IV. 1305 ÉB mutatókönyv 1872, No 1705-ÉB-l 872. sz. 272 BFL IV. 1407.b. III. 496/1875. levéltári sz. 23862/1875. tan. sz. 273 BFL IV. 1407.b. III. 1553/1875. levéltári sz. 28322/1875. tan. sz. 274 BFL IV. 1407.b. III. 1553/1875. levéltári sz. 3970/1880. tan. sz. A városligeti 50., 51, 52. számú telkek felosztásáról, illetve a Bajza utca Benczúr utca és Városligeti fasor közötti szakaszának megnyitásáról ld. Gábor Eszter: Az információ értéke. Andrássy és Csengery telekvásárlásai - Az Andrássy út keletkezéstörténete. Az egyesített főváros. Pest, Buda, Óbuda. Szerk. Gyáni Gábor. Budapest, Városháza, 1998. 227.; GÁBOR, ESZTER: So vershwand das Grün aus dem Villenviertel. Budapest und Wien. Technischer Fortschrift und urbaner Aufschwung im 19. Jahrhundert. Hrsg. von Peter Csendes, András Sipos. Budapest -Wien, 2003.55. 275 LEYRER 1803. 127-130. 276 MATKOWITZ 1836. (7. szelvény); VASQUEZ 1837. 277 Ld. a 30. jegyzetet. 278 BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 13. kötet, Vin. 36-37. lap; BFL IV. 1324.a. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 90-91. lap. Ld. még: Bácskai 1989. 137. 279 BFL IV. 1202. cc. AN 5551. Az 1850. július 2-án kelt végrendeletben özv. Grabovszky Katalin 60.000 forintnyi vagyonáról rendelkezett, de annak mibenlétét nem határozta meg, mindössze a Német Színház téri házat nevezte meg, amelyre leányának, Erzsébetnek 20.000 forintnyi hozományát betáblázták. 280 Az ÉB mutatókönyvekben, illetve iratok között Józsefváros - Kerepesi út, Belváros - Váci utca, Lipótváros - Színház tér, Terézváros - Váci út, Lipótváros - Templomtér címeket találunk Kasselik saját építkezéseivel kapcsolatban. Városliget fasor, Három dob utca nem szerepel. 281 BFL IV. 121 S.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek. 20. kötet, 198. lap. 1830. december 23-án vette meg a 22. számú telket Nikolaus v. Kubinyi de Fölső Kubin et Dimánfalva (BFL IV. 1215.d. 15. kötet, 681.), aki már 1823. március 13. óta tulajdonosa volt a 20-21. számú teleknek (uo., 14. kötet, 393. lap). 282 BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 16. kötet, 126. lap. 283 BÁRTFAY 1969.1.157.:„1840. május 29d péntek. [...] Délután elkísérem Kochot fiakeren a' városligetbe, Pollak' kertjébe, ki most ott lakik nyaranta, 's most beteges." 284 GÁBOR 2004. 285 TURÁNYI 1950. 585. „Feldmann az 1855-ben kiadott városleírásában [...] Pollack Mihálynak kertjéről és házáról is dícsérőleg nyilatkozik. A nagy műépítész 1831-től 1856-ig rendelkezett a fasorban kerttel és saját terve szerint épült villával." 286 ZÁDOR 1960, 333., 176. jegyzet. „A városligeti villák közül eddig egyet sem tudunk Pollack hiteles műveként igazolni Turányi Kornél (Fasori kertek. Budapest Régiségei. XV. köt. Bp., 1950, 579) szerint 1831 és 1856 között volt itt Pollacknak szőlője, de hogy azon saját tervezésű villa állt volna - miként azt szerző állítja -, ezt sehogy sem lehetett igazolni. Mesterünknek a Városligetben talán több telke is volt, az egyiket 1831-ben veszi a Dulitzky-családtól (Főv. Lvtár.Telekátírási jegyzőkönyvek. 1831. jan. - 1834. ápr. 120. old. bejegyzése), egy másik telket ugyanettől a családtól 1844. december 10-én vett meg (uo. 51. köt. 26. old.). - Pollack halálakor egy városligeti szőlő átírásáról tudunk (Stadtwäldchen 169. Weingartengrund), amelyet 1857. május 25-én az özvegy nevére írnak át anélkül, hogy rajta álló házról említés történne (uo. 54. köt. 574. old.). E telekkönyvi adatokért Schoen Arnoldnak mondunk köszönetet." Pollack Mihálynak valóban két telke volt a Városligetben, a városligeti 49. számút 1831 ben vette Joseph v. Dulitzkytől 1400 forintért (BFL IV. 1215.d. Pesti