Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

telekátírási jegyzőkönyvek 16. kötet, 126. lap), a 196. számút, - amely a Nagy János utca ÉK-i oldalán feküdt, a 49. telek Nagy János utcai frontjával szemközt - 1846-ban vette ifj. Dulitzky Józseftől 400 forintért (uo., 20. kötet, 207. lap.) A telkek egyaránt 1200 négyszögöl területűek voltak, és mindkét telek Pollack Mihály tulajdonában maradt haláláig. A telkek fele tulajdonjoga kezdetektől Magdalena Pollack született Eger nevén szerepelt. A 49. számúnak Michael Pollack nevén szereplő fele tulajdonát 1856. augusztus 26-án írták át az örökösök: Franz Pollack gyermekei, August Pollack, Joseph Pollack, Julius Pollack, Alexander Pollack, Magdalena Unger gyermekei, Carl Niechl, Adela Pfeffer szül. Pollack nevére (BFL IV. 121 S.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 23. kötet, 495. lap, illetve BFL IV. 1324.a. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 123. lap). A 196. számú telek Pollack Mihály nevén telekkönyvezett fele részét csak 1859. július 19-én írták át az örökösök nevére; itt részletezve a tulajdoni hányadot, amelyből bizton következtethetünk a rokonsági fokra. 2/10-et a gyerekek (Adelheid Pfeffer szül. Pollack és Alexander Pollack), illetve egy egyke unoka (Carl Niechl) örökölt, míg a többi unoka Johann, Franz, Anna, Alexander és Maria Pollack, valamint Anton, Emil (ő azonos a később építésszé lett Emil Ungerrel, akit a Wechselmann- és a Madarász-villa tervezőjeként említünk), Leo, Béla, Auguste Unger egyenként 2/50 tulajdonhányadot örökölt (uo., 277. lap). Egyik telekkönyvi bejegyzés sem említ a telken álló házat, de ezt nem tekinthetjük döntőnek, mert a telekkönyvi bejegyzések meglehetősen következetlenek, és a városligeti telkek esetében az számít kivételnek, ha a telken álló házat megemlítik. 287 FELDMANN 1855.68. Mindössze annyit említ, hogy nagy és szép Pollack és Kasselik Maurermeisterek kertje. Házról, tervezőről egy szót sem! 288 Terv: BFL XV 311. SzB 13070; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 13070. Az építési engedély dátuma: 1851. március 19. 289 Pollack Mihálynak a Zádor Anna által is említett (ZÁDOR 1960. 307., 333,172. jegyzet), Obere Donau Zeile 92. számú telken álló, és 1843ban bővített villájának bővítési terveit is fia, Aug. Pollack szignálta, vélhetően a bővítést tervezte is (BFL XV 311. SzB 11932.). Alaprajzát tekintve ez a villa is - akárcsak a fasori - eltért az oly gyakori 1+3 + 1 tengelyes, portikuszos vagy vérandas tipustól. Az átépítési tervből következtetve a Donauzeile felé néző főhomlokzata 1+2+1 tengelyes volt, mögötte három különböző méretű szobával. Az ismert terv szerint a villa hátsó részéhez épült középrizalitos toldalék, amelyben a felső szint 2/3 területén (két ablak mögött) egy szoba, a harmadik ablak mögött a lépcsőház kapott helyet. A régi és az új helyiségeket, lépcsőt is magába foglaló folyosó kötötte össze, mint a városligeti 57. számú telken álló, szintén Pollack Ágost által tervezett Wankovillában. (Különös, hogy a kétszintes épületről maga a tervező, vagy a tervet benyújtó sem döntötte el, hogy földszintesnek vagy emeletesnek tekintendő. A beadványi terv hátlapján az eredeti emeletes meghatározás át van húzva és azonos kézírással földszintessé lett nyilvánítva. A két metszetrészletből nem tudható, csak sejthető, hogy a terep a hátsó front felé lejtett.) Homlokzatrajz és helyszínrajz nincs. Az eredeti épület tervezőjét és építésének idejét nem ismerjük. 290 BALLÁ MIHÁLY: Egy régi pesti ház - Csengery Antal villája. Vasárnapi Újság, 1909. január 31. 97. Csengery 1862-ben költözhetett a főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utca 17. számú házba, amelyet „kissé félreeső hely"-nek nevezett bátyjának írt levelében, de a ház közel feküdt a Múzeumhoz és egy kis kert is tartozott hozzá, amelyet gyermekei miatt tartott szükségesnek. (Csengery Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései. Bev. báró Wlassics Gyula. Budapest, 1928. 473.) 1864 júliusában, az építési engedély kérésekor még itt lakott (BFL IV. 1305. ÉB 651 /1864.), 1869-ben már a Bálvány utca 5. számot jelöli címeként az építési engedély kérelmen (uo, 1740/1869.) 291 Vö. a 112. oldalon írottakat, valamint a 91,93, 97. jegyzeteket. 292 Terv: BFL XV. 312. ÉB 651 /1864.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 651 /1864. Az építési engedély: 18564/1864. tan. sz, kelte: 1864. augusztus 3. 293 Csengery nyaralója a Városligetben. Dörre Tivadar rajza. Vasárnapi Újság, 1880.július25.481. 294 BTM Kiscelli Múzeum Fotótár, Itsz. 2188. Aréna úti Csengery-villa. Közölve: Vasárnapi Újság, 1909. január 31. 97. 295 Terv: BFL XV.312. ÉB 224/1867.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 224/1867. Az építési engedély: BFL IV. 1303.f. VI. 8/1867. 6996/1867. tan. sz, kelte: 1867. március 7. 296 Terv: BFL XV. 312. ÉB 1740/1869.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 1740/1869. Az építési engedély: BFL IV. 1303.f. VI. 161/1869. 34707/1869. tan. sz, kelte: 1869. december 11. 297 -Á-R- [SZÁSZ KÁROLY]: Csengery nyaralója a városligetben. Vasárnapi Újság, 1880. július 25.482. 298 Csengery gyermekei a ház építésekor még kicsik voltak. Csengery 1851 szeptemberében vette feleségül Egressy Béni (1814-1851) özvegyét, König Rózát (1822-1904). 1852-1862 között nyolc gyermekük született. A pesti Calvin téri református egyházközség anyakönyvei szerint (BFL Mikrofilmtár, A.11 -A.12.) Géza (t 1856. aug. 20.); Vilmos (1853. szept. 3 - 1854. máj. 18.); Etelka Margit (1854. okt. 9. - 1856. szept. 2.); Lóránt (1856. május 29. - 1924.); Jolánta (1857. jún. 8. - 1857. jún. 20.); Olga (1858. nov. 15-?); Leona (1860. febr. 26. - ?); Etelka (1862. márc. 20.-?). Az 1852. május 20-án született Géza - Csengery Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései (290. jegyzetben i. m.) 445. - valószínűleg nem Pesten született, mert a pesti református anyakönyvben nem található születési bejegyzése. A gyerekek közül négy kiskorában meghalt. Lóránt Arany János keresztfia volt. ARANY JÁNOS: Pohárköszöntő. A Csengery családra című epigrammájában (1867) már midnyájukat említi: „Mint nevök e versben, oly simán folyjon az éltök: Antal, Róza, Lóránt, Olga, Leona, Eti." „Férj, nő, és a négy gyermek neve, koruk szerint sorban. Arany Lászó jegyzete." Arany János összes művei. VI. Zsengék, töredékek, rögtönzések. Sajtó alá rend. Voinovich Géza. Budapest, 1952. 144. Az építéskor tehát mindnyájan 10 évnél fiatalabbak voltak. 299 SZÁSZ 1880. (297. jegyzetben i. m.) 482. A szerző itt tévedett - talán az építés idején még nem volt közeli ismeretségben a Csengery családdal -, mert a kis ház építésekor, 1869-ben lévén 8-10 évesek, még aligha lehettek férjnél a Csengery lányok. Az azonban valószínű, hogy az 1870-es évek vége felé a legidősebb lány, Olga férjével Heinrich Gusztáv germanista professzorral és gyermekeivel már itt tölthette a nyarakat. A legfiatalabb lány, Etelka, 1881. december 7-én kötött házasságot Wlassics Gyula királyi alügyésszel (BFL Mikrofilmtár, A.25. Budapest, belvárosi plébánia hivatal, 46. kötet. Házassági anyakönyv 1879-1886.182. p.) 300 A betegségekkel küzdő Csengery Antalnak állandóan visszatérő problémája volt, hogy hogyan gondoskodjék családja anyagi biztonságáról esetleges korai halála esetére is. Erről részletesebben Id.: GÁBOR 1998. (274. jegyzetben i. m.) 223-226. 301 Fővárosi Lapok, 1870. június 15.551. 302 SZÁSZ 1880. (297 jegyzetben i. m.) 482. 303 BALLÁ 1909. (290. jegyzetben i. m.) 97. 304 Özv. Csengery Antalné 1822-1904. Vasárnapi Újság, 1904. május 15. 343-344. - A teljesség kedvéért felsoroljuk a Csengery gyerekek keresztszülőit: Bezerédj István (Vilmos, Etelka Margit), Bezerédj Istvánné sz. Bezerédj Etelka (Vilmos, Etelka Margit, Lóránt, Leona, Etelka), báró Eötvös József és felesége Rosty Ágnes (Vilmos), Arany János (Lóránt), Mórocz István (Lóránt, Jolánta), Kovács Nelli (Lóránt) Mórocz Istvánné (Jolánta), báró Kemény Zsigmond (Leona), Gönczy Pál és felesége (Leona), Deák Ferenc (Etelka). Csengery Antal és König Róza házassági tanúi: Emődy Dániel és Szigligeti Eduard (Ede), Csengery Etelka és Wlassics Gyuláé Gyulay Pál egyetemi tanár és Csengery Imre miniszteri tanácsos (Cs. Antal bátyja) voltak. 305 SZÁSZ 1880. (297. jegyzetben i. m.) 482. 306 BFL VII. 12.d. telekkönyvi betét sz. 4331. A telek ekkor már csak 783 négyszögöl területű volt, mert 1897-ben 125 négyszögölt közterületnek lejegyeztek belőle. 307 A bontási engedélyt 1908. október 7-én adta ki a VII. kerületi elöljáróság 58645/1908. sz. alatt és november 24-én hagyta helyben Budapest székesfőváros tanácsa 248182/1908 tan. sz. alatt. BFL IV. 1409.b. Elnöki ügyosztály 5505/1901 sz. csomóban. 308 BALLÁ 1909. (290. jegyzetben i. m.) 97. 309 A Lakás, 2,1912,2.17. 310 GYÖKÖSY ALAJOS: Latin-magyar szótár. Budapest, 1998.598. 311 VITRUVIUS: Tíz könyv az építészetről. Ford. Gulyás Dénes. Budapest, 1988. 174. 312 PALLADIO, ANDREA: Négy könyv az építészetről. Ford. Hajnóczi Gábor. Budapest, 1982. 138. 313 Uo, 110. 314 WITTKOWER, RUDOLF: A humanizmus korának építészeti elvei. Buda-