Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

Az építési engedély: BFL IV. 1303.Í.VI. 15/1868. 12181/1868. tan. sz„ kelte: 1868. április 14 221 Hirsch Manó talán rokona volt a városliget 24. számú ingatlan tulajdonosának, Hirsch Jakabnak, mert az átépítési terven és az építési engedélyért folyamodó beadványon is Jacob Hirsch neve szerepelt eredetileg, majd a Jacobot áthúzva került oda az Emanuel név. 222 Terv: BFL XV. 312. ÉB 117/1868.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 117/1868. Az építési engedély: BFL IV. 1303.Í. VI. 15/1868.6539/1868. tan. sz., kelte: 1868. február 27. 223 Terv: BFL XV. 312. ÉB 470/1872.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 470/1872. Az építési engedély száma: 6781/1872. tan. sz.; a lakhatási engedély: BFL IV. 1303.f. VI. 534/1872. cs. 20 539/1872. tan. sz., illetve ÉB 1926/1872. sz. 224 BFL IV. 12l5.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 14. kötet, 55. lapon a 42. számú telek 1800-tól (?) Peter Balas, majd 1818. november 12től Demeter Dumcsa és felesége sz. Helena Balas nevén szerepel. Uo., 13. kötet, 57., a 43. sz. telek 1810. június 28-tól szerepel Demeter Dumcsa és neje sz. Helena Balas nevén. 225 ILLYEFALVY - PALLÓS 1944. 90.: Dumscha Demetrius Questor frugum (terménykereskedő) komáromi származású görögkeleti vallású házas 1814-ben nyert polgárjogot; Dumtsa Demeter nagykereskedő, komáromi származású, görögkeleti, nőtlen 1845-ben nyert polgárjogot. BÁCSKAI 1989.128.:„az egyik Derra lánnyal összeházasodott Vrányi György (Konstantin fia)". - uo., 131.:„A két idősebb [Derra] fiú házassága rendben volt, Anasztáz felesége nemesített görög lány volt, Konstantiné pedig Dumcsa Demeter vagyonos görögkeleti nagykereskedő lánya." 226 Terv: BFL XV. 311. SzB 17194.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 17194. Az építési engedély dátuma: 1853. október 27. Az építési engedélyt Georg Vrányi részére adták a Dumcsaschen Garten-ben Meierei építésére. 227 BFL IV. 1324.a. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 119. lap. 228 Terv: BFL XV. 312. ÉB 1591-1592/1869.; iratok: BFL IV. 1305. É.B. 1591-1592/1869; Az építési engedély BFL IV.1303.f. VI. 16/1869: 29265/1869 és 31636/1869. tan. sz., kelte: 1869. november 16. 229 A már megosztott, eredetileg városligeti 17. számú telken a mai Városligeti fasor 29. szám alatt 1896-1897-ben épült Schickedanz és Herzog tervei szerint. 230 A megosztott városligeti 42. számú telken a mai Városligeti fasor 32. szám alatt 1899-1900-ban épült Havranek és Adriányi építészek tervei szerint. 231 A megosztott városligeti 6. számú telekre, a mai Városliget fasor 11. szám alatt dr. Glück Ignác egyemeletes vízgyógyintézetet építtetett 1886-1887-ben Vezelka Venanto építőmesterrel. - A megosztott városligeti 7-8. számú telekre a mai Városligeti fasor 13. szám alatt dr. Grünwald Mór nőbetegek számára építtetett magángyógyintézetet 1892-1893-ban. A tervező személyét nem ismerjük. - A megosztott városligeti 4-5. számú telekre, a mai Városligeti fasor 9. szám alatt épült dr. Herzel Manó kétemeletes szanatóriuma 1893-1895-ben Quittner Zsigmond tervei szerint. 232 Ország Tüköré, 1862. 17. sz. 250-251. A MÉL I.: 140. szerint:„Batizfalvy Sámuel (Rimaszombat, 1826. aug. 26 - Bp. 1904. nov. 6.) orvos, az ortopédia egyik első magyar művelője, az MTA lev. tagja (1868). [...] 1864-ben magántanári képesítést nyert. 1869-ben megnyitotta negyvenágyas sebészeti és testegyenészeti magángyógyintézetét, melyet később az első bp-i vízgyógyintézettel bővített." Az intézet megnyitásának dátumában valami félreértés lehet, mert az Ország Tüköré 1862-ben már az intézmény bővítéséről tudósított. Batizfalvi nevét az iratokban Batizfalvi formában találjuk, aláírása is erre mutat, bár a végső kanyarításnál az y-os változat sem zárható ki. Később a Batizfalvy változat lett használatos. 233 BFL XV. 225/118. Kisajátítandó telkek átnézeti térképe. Városliget 189A-194/5.; 189A-194/6.; 189A-194/7.; A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1873. évi működéséről. Budapest, 1874. 50-51. No 149.: Sugárút építés. Megvásárolt és kisajátított telkek kimutatása. 234 BFL IV. 1324.a. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 110. lap, illetve uo., 66. kötet, 35. lap. 235 Terv: Fővárosi Tervtár, 33481. hrsz. csomóban; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 895/1871. Az építési engedély: BFL IV. 1303.f. VI. 55/1871. kcs. 11610/1871. tan. sz., kelte: 1871. április 6. F KT hozzájárulás: 837/1871. F KT. 236 BFL IV. 1324.a. Pesti telekkönyvek 66. kötet, 35. lap. 237 BFL VII. 12.d. Pesti telekkönyvi betétek, 4243. telekkönyvi betétszám. 238 A hatlapos tervsorozatból hiányzik a homlokzatrajz, csak a helyszínrajz, metszet és négy alaprajz található. 239 BFL IV. 1303.Í.VI. 48/1872. 20682/1872. tan. és 1205. ÉB/1872. sz. - Batizfalvi Sámuel gyógyintézetét az idők során több toldalékot építettek. Az 1887., 1900., 1905., 1908., 1911., 1936., 1953. évi építkezések tervei a Fővárosi Tervtár, 33481. hrsz. csomóban. 1950-ben a Dózsa György (=Aréna) úti előkertet kisajátították és a Felvonulási térhez csatolták. Az épület ma is áll, eredeti formáját alig őrzi, jelenleg az egyik Fővárosi Szociális Otthon kapott benne helyet. 240 HEVESI 1873. 192. említi a fasorban: „jobbra pedig a legutolsó épület: Batizfalvi testegyenészeti intézete." A Vasárnapi Újságban (1872. december 15. 632.), illusztrált írás jelent meg az épületről. A „Dr Batizfalvy magán-gyógyintézete Pesten a városligeti fasorban" aláírással közölt rajz némileg magasabbnak mutatja az épületet a valóságosnál. A képen az alagsor földszintként jelenik meg, miáltal az épület kétemeletesnek tűnik. A képen a földszint azonos magasságúnak mutatkozik- a terv szerint 15'belmagasságú - középső szinttel. A tervsorozat részét képező alaprajzok azonban„Souterain"„,Eben der Erde"és„Erster Stock"feliratot viselnek; a metszetrajz is azt mutatja, hogy a 12'belmagasságú alsó szintből mindössze 8'emelkedett a talajszint fölé. A mai állapot a tervrajznak felel meg: az alsó szint mélyföldszint, vagyis alagsor. (Köszönettel tartozom Csáki Tamásnak, aki a Vasárnapi Újság közleményére felhívta a figyelmemet.) 241 Széchenyi pesti tervei {77. jegyzetben i. m.) 165.: No 76., 168.: No 77. Széchenyi levelei titkárához Tasner Antalhoz 1838. április 16-án és 23-án. - Az ingatlan 1838. szeptember 20. - 1847. november 18. között volt Széchenyi tulajdona (BFL 1215d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 18. kötet, 324. lap; uo., 20. kötet, 609. lap. 242 LEYRER 1803. 126-127. között. 243 BFL XV. 311. SzB. 12151. 244 A rendelkezésünkre álló tervrajz - alaprajz és metszet részlet - már egy megtoldott épületre emelendő második szint tervrajza: BFL XV. 311. SzB 8651. 245 BFLXV.311.SzBK 83. 246 BFL XV. 311. SzB 13071. 247 Hasonló formájú kerti pavilon állt a Geymüller parkban Bécs közelében. Ld. HAJÓS, GÉZA: Romantische Gärten der Aufklärung. Englische Landschaftskultur des 18. Jahrhunderts in und um Wien. Wien - Köln Graz, 1989. 215. Abb. 86. Schweizerhaus im Pötzleinsdorf. - Komárik Dénes Máltás Hugó tervei között bemutatta a Heinrich Ferenc számára 1870-ben készített zugligeti nyaralóépületek terveit, amelyek hasonlóak lehettek a Takátsy-féle pavilonhoz. Négyzetes alapra tervezve, szintenként egy-egy helyiséget tartalmaztak. Az egyik épületen a főtömeg sarkához kívülről kapcsolódott a csigalépcsőt magába foglaló lépcső-torony, a másik épületben a csigalépcső az épületen belül kapcsolódott a sarokhoz. Külső megformálásuk igényesebb volt annál, ahogy az átépítési tervek alapján a Takátsy-pavilont elképzeltük. A Máltás-féle tervek évtizedekkel később készültek, analógiának kevéssé alkalmasak. Említésükkel csak a szerény, egy-egy szobás emeletes épülettípus létét kívánjuk illusztrálni. Ld. KOMÁRIK DÉNES: Máltás Hugó, 1829-1922. Építés- Építészettudomány, 2, 1970, 1/2. 158. 248 Terv: BFL XV. 311. SzB 15098.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 15098. Az építési engedély dátuma: 1852. június 18. - A terven és az iraton egyaránt a Stadtwaldl Allée No 1655. cím szerepel, a helyszínrajzon is csak a szomszédos telkek száma, a tulajdonosok neve nélkül. Azt tudjuk, hogy 1852-ben Engesser az ugyanabban az évben megosztott 3. számú telek 3a. számmal jelölt, fasori felének volt a tulajdonosa (BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 21. kötet, 455. lap). HALÁCSY 1871. térképén is szerepel egy kerti pavilonnak azonosítható jel a 3. számú teleknek a közepétől kissé a fasor felé. 249 A Pallas Nagy Lexikona. VI. Budapest, 1894.172. 250 BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 18. kötet, 262. lap; uo., 20. kötet, 492-493. lap. 251 Terv: BFL XV. 311. SzB 17908.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 17908. Az építési engedély dátuma: 1857. április 22. 252 KOMÁRIK 1971.379-418.; KOMÁRIK DÉNES: A gótizáló romantika építészete Magyarországon. Építés- Építészettudomány 14,1982,1.275-319. 253 A hármas telken még további négy épületet jelöl a térkép, amelyekre vonatkozóan szintén nem találtunk semmi információt. Feltételezhetjük, bár meglehetősen furcsán hat, hogy Kasselik Ferenc már