Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

reprezentatív kiadványt szándékozott megjelentetni Művészeti emlékek védelme Magyarországon címmel. Előszavát Szinyei Merse Jenő miniszter és Gerevich Tibor írta volna. Szerzői Dercsényi Dezső, Genthon István, Gerevich László, Gosztonyi Gyula, Kós Károly, Mihalik József, Schulek János lettek volna. Az egyik fejezet címe: a MOB hivatala, gyűjtemények fejlődése, műemléki törvény. A felkérő levelek 1943. november 30-i, illetve 1944. február 22-i dátummal el is készültek, az új helyzetben azonban Gerevich az egész ügyet ad acta tette 1944. április 18-án.

90 „IGEN FONTOSNAK TARTJA EZÉRT A TANÁCS, HOGY A MŰEMLÉKVÉDELMI TÖRVÉNY, ÉRTESÜLÉSEM SZERINT KIDOLGOZÁS ALATT ÁLLÓ REFORMTERVEZETE, MIELŐBB TÖRVÉNYERŐRE EMELKEDJÉK." A háború és következményei - az épületállomány hatalmas arányú pusztulása és az ország ingó vagyonának módszeres pusztítása és elrablása - rendkívüli helyzet elé állította a MOB-ot. Az ezek megakadályozását, illetve következményeinek felszámolását csak nehezítette a műemléki törvény hiánya, az ingó és ingatlan emlékek védelmének megoldatlansága, a törvényi szabályozás 1881óta fennálló ellentmondásossága. A MOB előtt sem volt ismeretlen a magyar kastélyállomány és berendezésük, valamint a magángyűjtemények pusztítása, kirablása, a műemlékek lebontását elősegítő tudatlanság és az ingatlanspekulációk.

0

'' Mielőtt tovább haladnánk a törvény sorsának ismertetésében, az 1945-1948 közötti időszak két olyan eseményére térünk ki, amelyek azon túl, hogy szoros kapcsolatban álltak az új törvény virtuális létével vagy inkább nem létével, jól érzékeltetik azt a közeget - cseppben a tenger -, amelyben az események folytak. A „TARTOZÉK MAGÁTÓL ÉRTETŐEN CSAKIS INGÓ TÁRGY LEHET" 1945. május 8-án Gerevich beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgató értekezletéhez:„A múzeumi törvény egyes szakaszainak értelmezése az elmúlt években arra vezetett, hogy az ingó műemlékek a Műemlékek Országos Bizottságától különállóan kezeltessenek. Ez a megoldás, mint az a gyakorlatban hamarosan kitűnt, több szempontból sem bizonyult szerencsésnek. Az ingatlan és ingó műemlékeket nyilvántartás, ellenőrzés, védelem szempontjából nem lehet különválasztani, mert az szükségszerűen kettős felvételre, kétszeres adminisztratív és tudományos feldolgozásra, munkára kényszerít. Az ingó és ingatlan műemlékek ügye egymással a legszorosabban, elválaszthatatlanul összefügg. Nyilvántartásukat, felügyeletüket a Műemlékek Országos Bizottsága által kidolgozott új műemléki törvény tervezete is így fogja fel" s fentiek alapján kérte a nyilvántartások átadását.

92 A kérdésről a Nemzeti Múzeum Főigazgatói Értekezlete személyesen is meghallgatta Gerevichet 1945. június 20-án. Itt részletesebb indoklását adta a kérésnek: „az 1929. évi XI. tc. 24. §-ban foglalt, a jogszabályokban mindeddig nem rendezett (v.o. a vallás- és közoktatásügyi miniszter 9.300/ 1935.II. sz. rendeletének 1. §-a)

93 feladata végrehajtását, az arra kellő eszközzel rendelkező intézményre, a Műemlékek Országos Bizottságára ruházza. Teszi ezt annál is inkább, mert a nevezett tc.-ben célzott rendelkezésnek, az ugyanott meghatározott időre szabott végrehajtása nem történt meg. A fentiek folytán szükségesnek mutatkozik, hogy e feladat végrehajtásának előkészítésével 1937 márciusában megbízott Kőszeghy Elemér ny. nemzeti múzeumi igazgató a vonatkozó hivatalos iratokat, lajstromokat, eszközöket a Műemlékek Orsz. Bizottságának átadja, amelyek annak tulajdonába mennek át A Főigazgatói Értekezlet gondoskodik arról, hogy ezen anyagok elhelyezésére és további kezelésére az Iparművészeti Múzeum -ahol ezek addig őriztettek az ugyanazon épületben székelő Műemlékek Országos Bizottsága részére a szükséges helyiséget engedje át. Megteszi továbbá a szükséges intézkedéseket, hogy az állami költségvetésnek megfelelő tételét ezentúl a Műemlékek Országos Bizottsága költségvetéséhez csatolják." Ezt az indoklást a Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatói Értekezlete elfogadta.

94 A MOB az ingó műemlékek nyilvántartását 1945. augusztus 17-én átvette a Magyar Nemzeti Múzeumtól: „Jelen vannak: Gerevich Tibor a Műemlékek országos Bizottságának elnöke, mint átvevő, Kőszeghy Elemér Nemzeti Múzeumi igazgató mint átadó, Dercsényi Dezső előadó és Szabó Erzsébet mint jegyzőkönyvvezető. Az átadó kijelenti, hogy az 1937. évi 9.068/III. sz. vkm. rendelet, illetve a M. Nemzeti Múzeum Igazgató Tanácsának 1937. március 9-én kelt 118. sz. határozata, valamint folytatólagosan ez ügyben hozott határozatok alapján megbízást nyert az ingó műemlékek nyilvántartásának előkészítő munkálataira. E megbízásból keletkezett krb. 24.000 drb törzslapra tehető műkincstörzskönyvet 160 kartotékdobozban krb. kétszerannyi utalólapot 44 fiókban átad a M. Nemzeti Múzeum főigazgatói értekezletének 269/1945. sz. határozata alapján. Átadó bemondása szerint mintegy 7.000 db (24 x 36 mm) fényképnegatívot ad át azzal, hogy az átadó tulajdonát képező személyes vonatkozású fényképek folytatólagosan kiemeltetnek. Átad továbbá 500 db (e leltárba foglalt) színes dia pozitívet".

95 A megváltozott körülményekre való tekintettel a MOB belső szervezetét is átalakította Gerevich:„a MOB működé-