Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

Zsigmondy Vilmos 1855-ben nősült Resicán, egykori munkaadójának lányát, Herglotz Idát vette feleségül.

390 Házasságuk gyermektelen volt. Testvéreivel és azok gyerekeivel szoros kapcsolatot tarthatott, mert Zsigmondy Pál gyermekei közül Artúr Lajos Jenőnek (1849) keresztapja, majd felesége Pál Árpádnak (1857) keresztanyja lett. Zsigmondy Gusztáv gyermekei közül Vilmos Tivadar Dezsőnek (1863) és Amanda Júlia Eugéniának (1864) Zsigmondy Vilmos és felesége voltak a keresztszülei. Zsigmondy Vilmos egyik nekrológja megemlíti, hogy rokonai gyermekei közül vett egynehányat maga mellé, nevelésükről és eltartásukról gondoskodott. (Különösnek tűnik, hogy erre szükség lett volna, valószínűleg más indokok motiválhatták, ha ez valóban így történt.) A„furászat területén" utódjául unokaöccsét, Zsigmondy Bélát (Zsigmondy Pál fiát) szemelte és képezte ki.

391 (Ezt valóban tények igazolják.) Zsigmondy Gusztáv előbb császári, majd állami mérnök 1859-ben vette feleségül Riecke Julia Zsófiát - Liedemann Frigyes feleségének, Riecke Rózának unokahúgát a würtenbergi Loffern

ban.

39:1 Négy gyermekük közül Vilmos (1863) két hónapos korában halt meg, egy további kisfiú (1869) halva született.

393 Az elsőszülött Árpád Gusztáv Adolf (1860-1924) nagybátyjához hasonlóan bányamérnök lett és évtizedekig a resicai bányák szolgálatában állt.

394 Amanda Julia Eugéniáról csak a születési adatot (1864) ismerjük, és feltételezzük, hogy 1895-ben még élt. Liedemann Frigyes, öccsének Lipót Alkibiadesnek 1849-es halála után, magához vette és kereskedőnek kitaníttatta annak két fiát, János Sámuelt és Rezsőt. A két Liedemann ifjú később összeházasodott Zsigmondy Pál két lányával.

395 Zsigmondy Vilma Auguszta (sz. 1846) 1867-ben feleségül ment Liedemann János Sámuelhez (1841-1874), két gyermekük született, János Sámuel Frigyes (1868-?) és Karolina (1872-1873). A másik Zsigmondy lány, Róza Gizella (sz. 1851) 1870-ben ment feleségül Liedemann Rezsőhöz (1 843-181 7).

396 Nekik három gyermekük volt: Gizella (1879-?), Irma (1872-1892), és Ferenc Miklós (1883-?). A két házasság a „telektulajdonos" családfő, Liedemann Frigyes 1861-ben bekövetkezett halála után köttetett, amikor Zsigmondy Pál háza már több mint egy évtizede állt a Liedemann-telken. Liedemann János Sámuel és Rezső ekkor már özvegy Liedemann Frigyesné sz. Riecke Róza üzlettársai voltak.

397 Zsigmondy Pál legidősebb fia, Béla (1848-1916) mérnök volt, kútfúró és hídépítő, Zsigmondy Vilmos társa, majd utóda.

398 1876-ban nősült, feleségül véve Rieger Máriát, Zsigmondy Vilmosné unokahúgát(?).

399 A pesti anyakönyvek alapján csak egy gyermekükről tudunk, az 1886-ban született Gábor Béláról.

400 Nem ő lett apja munkájának folytatója, hanem az unokaöccs, Zsigmondy Dezső (1879-1938). Zsigmondy Pál második fia, Artúr Lajos Jenő, (1849-?) ügyvéd, folytatta apja praxisát, majd később udvari tanácsos, főrendiházi tag és a bányai evangélikus egyházkerület felügyelője lett.

40

' 1878-ban Feleségül vette Bartolovich Matildot; négy gyermekük született: Dezső (1879-1938), Viola Ilona (1881-?), Ilona Vilma (1883-?), Jenő Vilmos (1884-?) A korábban már említett Zsigmondy Dezső mérnök, aki előbb nagybátyja Zsigmondy Béla vállalatába lépett, majd annak halála után átvette helyét is, Mihailich Győző búcsúztatója szerint „Hídépítő mérnök lett. Legkülönbözőbb áthidalások alapjait, hídfőit és pilléreit építette föl. [...] A pneumatikus alapozásnak lett mestere."

402 1905-ben feleségül vette Jármay Editet, Jármay Bélának a M. kir. Államvasutak kolozsvári üzletvezetőjének lányát. Házasságuk gyermektelen maradt.

403 Zsigmondy Dezső is a családból házasodott, ám a rokonsági fokot jelenleg nem tudjuk meghatározni.

404 A menyasszony apja vasúti mérnök volt.

4

"' Zsigmondy Vilmos vállalkozása tehát halála után még ötven évig - két generáció során - a család irányítása alatt maradt. Alkalmas fiú utód hiányában kétszer is az unokaöccsök vitték tovább azt, a kútfúrástól fokozatosan a hídépítés, -alapozás irányába módosítva a cég profilját. Zsigmondy Pál harmadik fia, Géza (1854-1930) mérnök volt, miniszteri tanácsos, 1919-1930 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a kormány által kinevezett tagja. Mint sportvezetőt is jelentősnek tartják.

406 1880-ban vette feleségül Nickl Josefát, négy gyermekük született: Zoltán (1881-?), Kálmán (1882-?), Mihály (1883-?) és Lenke (1885-?). Zsigmondy Pál negyedik fiáról ifj. Pál Árpádról (1857-) mindössze azt tudjuk, hogy 1893-ban kereskedőként működött Rio de Janeiróban.

407 Zsigmondy Samu leszármazottai között négy orvost (Zsigmondy Adolf, Emil, Ottó és Schulek Vilmos), egy vegyészt (Rudolf), egy matematikust (Károly), egy építészt (Schulek Frigyes), két ügyvédet (Pál és Jenő), hat mérnököt (Vilmos, Gusztáv, Béla, Géza, Árpád, Dezső) és egy kereskedőt (ifj. Pál) számoltunk össze. A Zsigmondy család már generációk óta a honorácior réteghez tartozott, benne magától értetődőnek számíthatott a fiúgyermekek felsőfokú képzése. A család modernizációját mutatja, hogy a humán tudományok helyett, talán a sikeres Vilmos példáján is felbuzdulva, egyre több ifjú tagja fordult a műszaki tudományok felé. A Liedemann leszármazottak (János Sámuel és Rezső, noha ők születésüknél fogva nem, csak neveltetésük kapcsán tartoztak ide) folytatták a család pesti ágának kereskedő tradícióját, akárcsak a szintén „nevelt gyerek" Schulek Ágoston, aki a visszaemlékezés szerint csak Liedemann Frigyes határozott„ösztönzésére"választotta ezt a pályát

408 és a jelek szerint erre vonzódott egy Zsigmondy, az ifjabb Pál is.