Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)
az 1830-as évektől kezdve megjelent néhány birtokos/ nemes, majd a szó szerint egy-egy zenész és festő. 373 Természetes tehát, hogy az építtetők is ebből az osztályból kerültek ki: jellemzően polgárok, közöttük egy-egy birtokos, zenész és festő. MÁSODIK KÖZJÁTÉK. A LIEDEMANN-ZSIGMONDY CSALÁD A jelen kutatás mérete nem tette lehetővé, hogy az összes fasori tulajdonos és építtető társadalmi helyzetének és történetének utánanézzünk. Itt, mintegy mutatványként foglalkozunk röviden a Liedemann-Zsigmondy családdal, amelyeknek történetére úgy akadtunk, hogy magyarázatot kerestünk arra a kérdésre, hogy a Liedemann-kertben hogyan építkezhetett Zsigmondy Pál. A fasorban szinte a teljes 19. században (1800-1892) jelen lévő család kapcsolatait felvázolva egy polgári család modernizációjának folyamata is kirajzolódott. A Városligeti fasorban hat telek és két épület kapcsán feltűnt Liedemann családdal, mint a Pest polgári fejlődésében jelentős szerepet játszókkal behatóan foglalkozott Bácskai Vera és Kövér György, 3M ezért itt csak a mi szempontunkból leglényegesebbeket ismételjük meg. Liedemann János Sámuel (1756-1834) kereskedő 1786ban, evangélikus vallásúak közül az elsők között kapott Pesten polgárjogot.„Rövid idő alatt igen nagy tekintélyt vívott ki magának: 1790-ben ő adta át a Pesti Kereskedelmi Testület (feltehetően általa is fogalmazott) panasziratát Lipót császárnak, aki ötnegyed órát tárgyalt vele. 1802-ben Macher Andrással, Glückswerth Mihállyal és Aebly Frigyessel együtt állította össze az országgyűlés kereskedelmi bizottsága részére a kereskedelem feltételeinekjavítását célzó javaslatokat. 1807-től mint a választott polgárság tagja képviselte a kereskedelem érdekeit." 375 Fia, János Sámuel Frigyes (1790-1861, akit apjától való megkülönböztetésül a szakirodalom csak Liedemann Frigyesként említ) szintén nagy tekintélyű kereskedő volt, 1819-ben nyert polgárjogot, míg öccse Ferenc Bernát 1828-ban kapta meg azt. Liedemann János Sámuel két ifjabb fia katonai pályára lépett, közülük Lipót Alkibiades 1849-ben hunyt el, fiait Frigyes nevelte. Liedemann János Sámuel leánya, Mária Erzsébet Fabinyi Teophil professzor felesége lett. A városligeti 5. számú telekre 1856-ban kapott építési engedélyt Zsigmondy Pál pesti ügyvéd, aki nem volt a telek tulajdonosa, sőt később sem lett az. Az ingatlan 1891-ig Liedemann Frigyes nevén szerepelt, noha ő már harminc évvel korábban (1861-ben) meghalt. Ekkor (1891-ben) Zsigmondy Pál gyermekei örökölték - néhány évvel korábban elhunyt anyjuk, Jármay Vilma révén - Liedemann kettős telkét, amelynek másik felén, a 4. számún, a villává, lakóházzá alakított egykori kerti pavilon állit. Zsigmondy Pál fiatal ügyvéd 1844-ben vette feleségül Jármay Vilmát (1824-1887), 376 akinek a Liedemann családhoz fűződő kapcsolatáról - amelyről a pesti evangélikus anyakönyvek nem igazítanak el - Liedemann Frigyes feleségének, született Riecke Rózának emlékiratában megtaláltuk a magyarázatot: a gyermektelen Liedemann házaspár néhány napos koréban magához vette és lányaként nevelte az újszülöttként anyátlanná lett Minnát, aki bár teljes nevét nem említi az emlékezés, minden bizonnyal azonos Jármay Vilmával. 377 (Ugyanebből az emlékiratból tudjuk, hogy Liedemann Frigyes gondoskodott Schulek, elhunyt pozsonyi teológiai tanár August nevű fiának neveltetéséről is, akit végül a kereskedői pályára irányított.) 378 Zsigmondy Pál (1818-1893) felvidéki evangélikus családból származott, apja, Zsigmondy Samu 575 a pozsonyi evangélikus lyceum tanára volt, akinek hat gyermeke közül Zsigmondy Adolf (1816-1880) a bécsi Allgemeines Krankenhaus főorvosa lett, jeles sebész és fogorvos; 380 második fia, Zsigmondy Pál Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot, a harmadik, Zsigmondy Vilmos (1821-1888) az artézi kutak fúrása révén jelentőssé vált bányamérnök, a MTA levelező tagja, országgyűlési képviselő, 381 18741888 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja; a negyedik, Zsigmondy Gusztáv m. kir. főmérnök volt Budapesten. Zsigmondy Samu idősebb lánya, Auguszta férjezett Schulek, 1844-ben 25 éves korában halt meg Pozsonyban, 382 két kisfiút, az 1841-ben született Frigyest 383 (a későbbi építészt), és az 1843-ban született Vilmost 384 a (későbbi szemészprofesszort) hagyva árván. Az ifjabb Zsigmondy lány, Carolina a jelek szerint hajadon maradt. Zsigmondy Samu gyermekei mind Pozsonyban születtek. Zsigmondy Adolf fia volt Zsigmondy Emil (1861 -1885) orvos, jeles alpinista, 58 " aki az Alpokban lelte korai halálát, és Zsigmondy Richard (1865-1929) Nobel-díjas (1926) vegyész. 386 Zsigmondy Adolf fia volt Zsigmondy Ottó bécsi fogorvos is, 387 aki 1888-ban - mindössze ebben az egy kötetben - Zsigmondy Pállal azonos lakcímen szerepel a Budapesti Cím- és Lakjegyzékben. 388 Feltételezhető tehát, hogy csak rövid ideig lakott vagy működött Budapesten. Zsigmondy Adolf negyedik fia Károly matematikus a prágai, majd a bécsi műegyetem tanára, utóbb rektora volt. 389 Ők mindnyájan Bécsben születtek. Zsigmondy Pál 1844-ben vette feleségül Jármay Vilmát. Az 1845 és 1857 közötti tizenkét évben hét gyermekük született, akik közül hat megérte a felnőtt kort: Karolina Róza (1845-1853); Vilma Auguszta (1846-7); Béla (1848-1916); Artúr Lajos Jenő (1849-?); Róza Gizella (1851-?); Géza (1854-1930); Pál Árpád (1857-?), rájuk később visszatérünk.