Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

Sándor térképén található jel alapján úgy véljük, hogy az új épület a Nagy János utcai telekhatáron épült. A méretezett rajz szerint 23'x 13'6" külső méretű, téglalap alapú épület belülről - az öt évvel korábbi Jelenffy-féle üvegházhoz hasonlóan - két részre oszlott: a 14'x 1 V méretű nagy helyiségre és a 6' széles előtérre, amelyek átjáró szakasza 8', fűtőkamrája 4' mélységű. (Itt a kamra fűtő funkcióját bizonyosabbnak tartjuk, mert a metszetrajzon kémény is látható.) A hátoldal belmagassága 7'9", az előoldalé 10'6". A hátsó és az oldalfalak, az előoldal lábazata, valamint az előtér fala téglából épült - ezen volt a bejárati ajtó -; a főhomlokzati falnak csak mintegy 2/3-át foglalta el a nagy üvegfelület. 4 tábla, amelyek egyenként 18 szemre osztottak, összesen tehát 72 szemből álltak. Az épület fedése természetesen itt is félnyeregtető. Röser Miklós 1867-es üvegházépítéséről csak a tanácsi iratok tájékoztatnak:„Röser Miklós úrnak a terézvárosi liget fasorban 11.12. sz.a. fekvő telkén ide csatolt terv szerint üvegház építésére Frey Lajos építész kezessége s a házipénztárnál 518. napló sz.a. lefizetett 2 ft díj mellett sat" az építési engedély megadatik.

263 Arról, hogy Fauser Antal gyógyszerész, a városligeti 3. számú telek tulajdonosa 1872-ben üvegházat építtetett 56. kép. Almay Wurm József virágháza. Senger András, 1850. (Városliget No. 58-59.) Jamniczky Lajos építőmesterrel, az Építési Bizottmány mutatókönyvéből szerezhetünk tudomást. Terv vagy vonatkozó irat nem maradt fenn.

264 Hasonló a helyzet Emanuel Hirsch (Hirsch Manó) városligeti 38. számú telkén Lohr Antal által 1872-ben épített üvegház esetében is. Az Építési Bizottmány mutatókönyvből tudunk az építkezésről, de sem terv, sem Építési Bizottmányi, sem tanácsi irat nem található.

265 Arról is csak az Építési Bizottmány mutatókönyvből értesülünk, hogy Wechselmann Ignác, miután felépítette villáját a városligeti 53. számú telken, és a telek Nagy János utcai frontján álló épületet átalakította, 1872-ben növényházat épített a kertjébe. Terv és irat itt sem található.

266 Liedemann Frigyes (1790-1861) már 12 éve halott volt, de az ingatlanát még mindig az ő nevén tartották nyilván, ezért az ő nevére adták ki 1873-ban a városligeti 4-5. számú telekre építendő üvegházra vonatkozó építési engedélyt. Ez esetben az építési iratok megvannak, csak a terv lappang, de ennek ellenére nem tudunk semmi érdemlegeset az épületről, azonkívül, hogy Schirmbrandt [Antal?] építész építette. (Keresztnév nem szerepel.)

267 Az utóbbi négy építkezés esetében az épület megépültéről és esetleges elhelyezéséről még a korábbiaknál is kevesebbet tudunk, hiszen Halácsy térképe 1871-ben készült, tehát az 1872-1873-as építkezések nem szerepelhetnek rajta. A városligeti 50.51.52. számú hármas telekre épült növényházakról szerencsére sokkal több információval rendelkezünk. Itt azonban már más műfajjal találkozunk, mondhatni „ipari" méretű növény-, vagy virágtermesztéssel. A városligeti 50.51.52. számú ingatlant 1868-ban telekkönyvezték a Fleischmann és Weber cég nevére, de a jelek szerint már 1863 óta ők használták azt.

268 A társas cég 1861-ben alakult, és tevékenysége meglehetősen változatos volt. A korai években terménykereskedő, majd 1876ban, mint magkereskedő céget említik.

269 1863-ban már építkeztek a Városligeti fasori telken, ebből az évből való a Feszi Frigyes villaterve és az itt tárgyalandó nagyméretű virágház. (57. kép) A növényház-együttes három részből állt: két szárnyon egy-egy 6°3'x 3°3'alapterületű, legmagasabb pontján 2°2' magasságú üvegházból és az általuk közrefogott, 4° x 4° területű, alápincézett, legmagasabb pontján 4°3'magasságú Treibhausból, azaz hajtatóházból. A virágházak 3'1 " magas oldalfala is üvegtáblás volt, de az üvegfelület nagy részét az 1°4'x 6° méretű lejtős tető adta. A hajtatóházat nyeregtető fedte, a napfény a főhomlokzat hatalmas hármas ablakán hatolhatott be. Az alagsorból két nagy kazán fűthette a falak mentén kígyózó csőhálózaton át a három helyiséget. A terveket Joh. Lohr szignálta.

270