Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

A városligeti 17. számú telekkel kapcsolatban talán a környék legzűrösebb építkezésének dokumentumait találjuk. Eredeti építési terv nincs - feltételezhető, hogy talán már 1838 előtt is állt itt épület. A következőkben 1842 és 1864 között öt bővítési terv készült; mindig kicsit hozzátoldtak a már meglévő épülethez, míg végre egy megközelítőleg L alakú beépítést értek el a Három dob utca felé 5°3' mélységű, magasföldszintes lakószárnnyal, az udvar felé 2°3'és 3° között változó mélységű, istállókkal, kocsiszínnel elegy lakószárnnyal. Ez az együttes 23° mélységben nyúlt be a telekbe, ahonnan a fasor felé a kert folytatódott.

214 Halzl (Kalzl) Lipót földszintes sarokháza a Három dob utca és az Aréna út sarkán a városligeti 30. számú telken állt. (47. kép) (A terveket Lohr Antal szignálta.)

215 A Három dob utca felé 7+1+7 tengelyes épületnek első 7 tengelye mögött nem lakóház, még csak nem is zárt épület, hanem az udvar felé „nyílt szín" húzódott meg, az utca felé a lakószárnyéval megegyező homlokzat mögött. A kapun túli lakóépület 7 tengelye után lemetszett és ablakkal áttört sarokkal fordult át az Aréna útra, (ott további 6 tengellyel folytatódva). A lakószárny két szobasoros volt és a háromszobás saroklakás mellett három szoba-konyhás lakás kapott benne helyet. (Egyik a Három dob utca felé, kettő az Aréna útra nézett.) A saroklakásnak volt egy teremméretű sarokszobája (4°4'x 3°) és annak két oldalán egy 3° x 2°3'és egy 2°3'x 2°2'méretű oldalszoba. Ez utóbbit egy H'x 2°3'-as alkóv egészítette ki, amelyen át összeköttetése is volt az előszobával. Az összes szoba utcai volt, az udvar felé a konyhák fordultak, valamint a saroklakás előszobája. A sarok elhelyezésből adódó problémák„megoldása"gyakorlatlan építészre vall. A saroklakás előszobája tompaszögben megtört cső, a vele szomszédos két konyha trapéz alakú. A földszint belmagassága 2°. A boltozott alagsorban vélhetően raktárak voltak. A homlokzat kialakítása az igényesebbek közé tartozik. A magasföldszinti ablakok keretezettek, fölöttük táblabetétes szemöldökpárkány; a falfelületet keretező pilaszterek és a zárópárkány egyszerű fonat-motívumos. 1864-ben átépítették, mondhatni korszerűsítették a városligeti24. számú telken álló 1847-ben épült tornácos házat. A tulajdonos-építtető ekkor Hirsch Jakab, a tervező Lohr Antal volt.

21

" Az utcai fronton megszüntették az istállót és a kocsiszínt, helyére háromszobás lakás épült, a hátsó lakás is háromszobás lett, mindkét lakás konyhája lekerült a pincébe. A tornácot beüvegezték.

217 A városligeti 33. számú telken álló épület is több bővítésen esett át, amelyeknek nem minden fázisáról van pontos értesülésünk. 1843 után épült a házhoz egy második udvari szárny, ehhez egy kisebb toldalék, majd a telek 48. kép. Vrányi György tehenészetének tervrajza. Wagner János, 1853. (Városliget No. 42-43.)