Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Marosi Ernő: A zsámbéki kolostorromok

szos alaprajz feltevésével kapcsolatban említetteket.) Mindenesetre ez a nézet is hajlik arra, hogy a kápolnáknak a templom egészében betöltött liturgikus funkcióját, és ne az urasági karzat-magánkápolna hipotézisét fogja el. Emellett szól az, hogy a karzat feljárata a templombelsőből nyílt, mint sok, különböző típusú más karzaté is (keletié és nyugatié egyaránt). E liturgikus funkció a kutatásban az utóbbi időben igen jelentős hangsúlyt kapott.

51 Ami a templomnak a hazai hagyományban betöltött szerepét illeti, „nemzetségi műhelyekről" szólni nyilvánvalóan értelmetlen; a jelenség általános típusbeli sajátosságokkal ragadható meg. A bencés építészet legegyszerűbb közép-európai változata ennek a típusnak a kialakításában nyilvánvaló mintakép-szerepet játszott. A premontrei rend típusalkotő vagy éppen műhelyt képző szerepének feltevései

52 éppen az építkezések sokféleségén buktak meg. A rend mindenütt a legerőteljesebben alkalmazkodott a helyi sajátosságokhoz. Olyanfajta típusbeli kötöttséggel, amilyent a ciszterciek szokásai hoztak létre, más rendnél nem találkozunk: nyilvánvaló, hogy az e körre való utalások Zsámbék esetében mindig stiláris kapcsolatokra vonatkoznak. c) A premontrei monostor stílustörténeti helyzete A „nemzetségi műhely" elképzelése épp Lébény - Ják - Zsámbék belső fejlődésének tételezésével"

13 függ össze. Gerevich Tibor a sárkányos fejezet kapcsán beszélt „toulouse-i szellemről",''

4 amelynek rokonai közé sorolta a jáki nyugati portál ornamentikáját is. A zsámbéki zabla régóta alkalmat adott a motívum honosságának felvetésére. Valójában a motívumegyezések oly csekélyek és általánosak, hogy a két épület között nehéz szoros kapcsolatot feltételezni. Kifejezett műhelykapcsolattal („talán csak egy személlyel") eddig csak Guzsik Tamás számolt.

55 A Ják és Zsámbék közötti stiláris összefüggések aligha közvetlenek. Mindkettőjük esetében jelen van ugyanakkor az a Közép-Rajnavidéki stílusréteg, amelyet különböző forrásokból kaphattak - Jakon Bamberg közvetítő szerepe igen valószínű, ez Zsámbékon nem látszik közvetlennek, - s amelyet általában a Gelnhausenre való utalással fejez ki a szakirodalom. E kapcsolat jelentőségét Zsámbékon a középső szentély záradékának rekonstruálható faltagolása (v.o. Gelnhausen, Marienkirche) is megerősíti. Zsámbék stílusának másik fontos forrása „az ország közepén" a 13. század harmadik évtizede táján elterjedt stílus. Ennek alsó-ausztriai és cseh-, morvaországi összefüggéseire, köztük dinasztikus természelűekre is, Csemegi József

56 hívta fel a figyelmet. Ez az a korai gótikus jellegű stílus, amelyei ,,ciszterci"-nek szoktak jellemezni. Valójában azonos a középeurópai korai gótikus építészetnek és építészeti dekorációnak azzal a széles körben elterjedt stílusával, amely többek között a dél-németországi ciszterci építészet 13. századi stílusát is meghatározta. Rendi jellege azonban éppoly kevéssé igazolható, mint a rendi építőműhelyek feltevése. Újabban feltételeztem, hogy e stílus - szoros regensburgi kapcsolatokat eláruló változatában (St. Emmeram, a kerengő északi szárnya) - feltűnt a királyi udvarnak az ország közepén, a 13. század harmadik évtizedében folytatott építészeti vállalkozásain. Az emlékek közé tartozik a pilisi ciszterci apátság kerengője, a vértesszentkereszti bencés apátsági templomnak az a stílusrétege, amelyhez a kapuzatok is tartoznak, az őcsai premontrei prépostsági templom díszítésében megfigyelhető egyik stílusvariáns, az óbudai királyi palota. A műhelynek az ország közepén, a tatárjárás után is folytatódó tevékenységét mutatja például a budai Nagyboldogasszonytemplom korai építési szakaszainak stílusa. Az egyezések, például a sárkányalakok vértesszentkercszti, óbudai és zsámbéki formálása, az apró leveles, indás ornamentika pilisi, ócsai, vértesszentkereszti, zsámbéki előfordulásai között, szoros műhelykapcsolatra vallanak. A távolabbiak közé tartoznak egy rokon stílusú veszprémi műhely alkotásai (Gizella kápolna), valamint egy másikéi, amelynek központját az irodalom Kercen látja.

57 Zsámbék kapcsolatait így a monostor földrajzi, és az alapítók társadalmi-politikai környezetére vezethetjük vissza, szemben Guzsik javaslatával: jáki mester - a sárkányos fejezetek mestere - ciszterci iskolázottsági! mester.

58 A datálás azonban problematikus: a stílus uralma lényegében a 13. század második harmadára datálható, a tatárjárás dátuma ebben a kronológiában irreleváns. Zsámbék más stflusirány műve, mint Ják, vagy a vele ugyancsak nem sok vonásában megegyező Lébény.