Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Marosi Ernő: A zsámbéki kolostorromok

A falusi templomban a sír kissé nyugat felé foglal helyet, a premontrei monostorban azonban alighanem a kórus nyugati lezárása elé esett. (A kórus kiterjedésére a keleti pillérek tagolásából lehet következtetni.!) Mindenesetre Luxnak a falusi templom feltárásáról adott leírása

33 nem tekinthető kielégítőnek. Csak alapfalakat és sírokat rögzített, nem beszél még járószintekről sem, így aligha lehet megállapítani, melyik templomépülethez tartoznak a sírok. Kérdés továbbá, hogy a falusi templom belsejében talált „harántfalak" (alapozások!) melyik épületben álló építményekhez tartoztak. Bizonytalanok a premontrei monostortemplom déli mellékhajójában talált sírok vonatkozásai is. Mindez újabb tisztázást, ásatást igényel! Ugyanígy lisztázandó a premontrei monostortemplom nyugati építményének és a falusi templom nyugati zárófalának viszonya is. Lux a templom pilléreiről megállapítja: „Ezt a templomot lebontva a XIII. sz.-ban úgy alakították az újabb, háromhajós templomot, hogy ennek főhajópillérei a régi templom alapfalaira kerüljenek... A régi templom alapfalai azonban pilléralapozáshoz nem voltak elég szélesek, úgy hogy a pilléreknél a falat megszélesítették és mivel a keleti szélső főhajópillér már kikerült a régi templom alaprajzából, e pillérek számára a régi apszis szögleténél új alaptömböket készítettek."

34 Guzsik ezzel szemben a nyugati építmény és a falusi templom együttes fennállását tételezi fel

35 Ennek bizonyítéka a nyugati rész keleti oldalának tagolásából nem ismeretes. Az alapozások viszonyát ismét csak ásatás tisztázhatná, éppúgy, mint Guzsik falusi-templom-rekonstrukcióját. Lux szerint ugyanis: „A régi templom nyugati zárófalát a kórusalja boltíve alatt találtuk meg, de a régi falak itt még tovább folytatódtak és közvetlenül a zárőfal mellett vele párhuzamosan egy más fal is mutatkozott, de rendeltetését, mivel a fal a toronypillérek megbolygalhatatlan alaptömbjében elveszeit, megállapítani nem lehetett."

36 További régészeti feladat a falusi templomhoz tartozó temető feltárása, amellyel, szerencsés esetben, annak datálása is megközelíthető lenne. A pálos monostor emlékanyaga más természetű problémákat támaszt. A jól hozzáférhető, látható részek ma a nyugati homlokzaton találhatók (rózsaablak, illetve az oromzat felmagasítása). Eleve rejlett helyen található az északi torony sisakjának maradványa

37

, s csak konzerválhatónak bizonyultak a kolostor falmaradványai. Ezeket, valamint a kőtár javarészt e korszakhoz tartozó anyagát igen súlyos károk érték, így a 15. század végi emlékanyag nagymértékben megfogyatkozott Zsámbékon. Az 1939-et követően megismert történeti kontinuitást tehát a romok újbóli rendezésnél ma már nem lehet ugyanúgy megjeleníteni, mint akkor. Kényszerűen nagyobb hangsúlyt fog kapni a premontrei monostortemplom az egész együttesben, mint az akkori munkák után. Ezzel szemben a tereprendezéstől, esetleg ásatástól várhatók a kolostor területére vonatkozó olyan megfigyelések, esetleg leletek is, amelyek valamennyire pótolnák a premontrei monostor épületére nézve eddig teljesen hiányzó adatokat. b) A premontrei monostor építészeti típusa A mai építészettörténeti kutatás ítélete így foglalható össze: „A magyar középkorkutalásban a zsámbéki volt premontrei prépostság különös jelentőséggel rendelkezik. Az építéstörténeti periodizációjával, műhelykapcsolataival foglalkozó kutatások benne találták meg azt a láncszemet, amely a XIII. századi nemzetségi műhelyekben virágzó késő-romanikát, a ciszterciek interregionális stílusát és a kora-gótikus budai műhelyt összekapcsolta, ezzel mintegy építészeti szintézist teremtve."

38 Helyes különválasztani e megállapítás épülettipológiai és stílustörténeti vonatkozásait. Az épülettípus magyarországi elterjedésére a kutatók régen felfigyeltek, s annak bizonyos vonásait, a három apszist, a kereszthajó hiányát, a nyugati toronypárt illetve a tornyok alá befutó mellékhajókat magyarországi specialitásnak minősítették. A dél-németországi eredetű elrendezési típus összefüggéseit Bogyay Tamás állapította meg, ő tételezte fel azt is, hogy ez a bencés rend építkezésein alakult ki.

39 A tézis továbbfejlesztése Dercsényi Dezső nevéhez fűződik: „Bencés templomtípus" a 11-12. században 40 illetve „nemzetségi" monostorok - bencés építőműhely.

41 A hagyomány szerint e belső fejlődés - sorrendben: Lébény - Ják Zsámbék - végpontjaként télelezik fel a zsámbéki templomépületet. A belső fejlődést rendszerint a templom elrendezésének a jáki bencés apátságétól való közvetlen származtatása fejezi ki. Ezt az ítéletet fejezi ki a purisz-